Bejelentkezés Regisztráció

Giuseppe Verdi


1269 Futott Még 2013-04-27 08:13:26 [Válasz erre: 1267 Hangyász 2013-04-26 18:06:12]
Cimbassot természetesen és van. Szentpáli Roland az ismert tubás és zeneszerző ezeknek a hangszereknek a specialistája. Ophicleide-en is gyakran játszik.

1268 Hangyász 2013-04-26 18:07:02 [Válasz erre: 1266 macskás 2013-04-26 10:43:15]
Végeredményben nem bántam meg, hogy elmentem, bár nem ez lesz a kedvenc (Verdi-)operám.

1267 Hangyász 2013-04-26 18:06:12 [Válasz erre: 1265 Futott Még 2013-04-26 00:01:38]
Verdi eredetileg milyen basszus rézfúvós hangszert írt elő? Ophicleidet? Az utóbbiból van-e egyáltalán Mo.-on működőképes darab?

1266 macskás 2013-04-26 10:43:15 [Válasz erre: 1265 Futott Még 2013-04-26 00:01:38]
Hát igen... a hülyeség cimb(ora)ssója volt a kiakolbódítás. Montanaróról priviben. Márha elolvasod, és replikálsz is reá(lja).

1265 Futott Még 2013-04-26 00:01:38 [Válasz erre: 1264 Búbánat 2013-04-25 10:11:32]
"Cimbasso" ...kellett volna, hogy legyen, ám az utolsó pillanatban Maestro Montanaro kiakolbólította a zenekarból. Tudj' isten miért. Talán így, színpadon túl erős volt, árokban nem lett volna? Tény, hogy Szentpáli Roland kezében ma este ventiles harsona volt.

1264 Búbánat 2013-04-25 10:11:32
[url] http://mno.hu/grund/verdi-200-eloszor-mutatjak-be-magyarorszagon-a-kaloz-cimu-operat-1156531; Verdi 200 – Először mutatják be Magyarországon A kalóz című operát [/url] Grund Forrás: MTI/MNO 2013. április 24., szerda 17:54 „A 200 éve született Giuseppe Verdi egyik korai operája, A kalóz először hangzik el Magyarországon a Nemzeti Filharmonikusok és a Művészetek Palotája közös produkciójában. A csütörtök esti koncertszerű előadást a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben a fiatal karmesternemzedék Európa-szerte keresett képviselője, Carlo Montanaro vezényli. Verdi operái elég népszerűek, így kivételes esemény, ha egy-egy olyan műve kerül műsorra, amelyik még sosem hangzott el Magyarországon. Most ilyennek lehetünk tanúi: a 200 éve született zeneszerző A kalóz című operáját első alkalommal szólaltatja meg hazánkban a Nemzeti Filharmonikus Zenekar csütörtökön este fél nyolckor a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Az 1848-ban bemutatott mű egy kalózvezér, Corrado tragikus történetét meséli el. A ma esti előadást a Zubin Mehta által felfedezett kiváló olasz karmester, Carlo Montanaro vezényli, aki egykor hegedűsként kezdte a karrierjét, mára pedig Frankfurt, Drezda, München, Verona, Firenze operaházainak gyakori vendégkarmestere. A tenor főszerepet Luciano Ganci énekli, mellette többek között Marzio Giossit, Borsos Edithet, Fodor Beatrixot, Lisztes Lászlót hallhatjuk. További érdekessége az előadásnak egy különleges hangszer jelenléte: a Cimbasso, teljes nevén CornoinBasso a szerpent utódja. Ezt a két-háromszáz éves olasz historikus hangszert a Nemzeti Filharmonikusok tubása, Szentpáli Roland szólaltatja meg. Az előadásban közreműködik a Nemzeti Énekkar is.

1263 Heiner Lajos 2013-04-23 14:47:37 [Válasz erre: 1262 Momo 2013-04-23 14:42:07]
Igen, bár kérdezz meg egy "hivatásosat" (na, nem úgy gondoltam), olyanra is emlékszem, hogy csak az Otellot és Falstaffot tartotta "késeinek".

1262 Momo 2013-04-23 14:42:07 [Válasz erre: 1261 Heiner Lajos 2013-04-23 14:21:16]
Oké, kedves Lajos, így már értem. Szerintem nem is baj, hogy ezt tisztáztuk. Tehát a "szakma" Verdi az első 16 operáját a koraiak közé sorolja, a maradék 12-t a középső és a kései korszakba.

1261 Heiner Lajos 2013-04-23 14:21:16 [Válasz erre: 1260 Momo 2013-04-23 13:49:42]
Kedves Momo, Az általam ismert legtöbb Verdi-tanulmány, biográfia stb. szerint a Rigoletto az első "középső" korszakbeli Verdi, előtte a "koraiak", van, aki a Traviataval zárja a középső korszakot, van, aki későbbi művel.

1260 Momo 2013-04-23 13:49:42 [Válasz erre: 1259 Búbánat 2013-04-23 13:32:31]
Jó, de mért "korai"...? Ez volt a tizenhatodik operája (1850-ben). Nyolc évvel a Nabucco után, közvetlenül a Rigoletto (1851) előtt. Vagy ez ilyen - a kevésbé sikeres Verdi művekre alkalmazott - eposzi jelző...?

1259 Búbánat 2013-04-23 13:32:31
[url] http://www.momus.hu/article.php?artid=6547; „Korai” Verdi, koncertszerű előadásban (A Stiffelio a MÁO-ban) [/url] Café Momus, Heiner Lajos, 2013-04-23 [ Operabemutatók ] „Vokálisan mindenkit jónak, vagy remeknek találtam – Kiss B. Atilla énekelte a címszerepet, Kálmándi Mihály Stankart, a valamivel kisebb szólamokban Boncsér Gergely (Rafaelle), Palerdi András (Jorg), comprimarióként Dobi-Kiss Veronika és Mukk József. A legnagyobb örömet Rálik Szilvia szerezte a házasságtörő asszonyként (Linda), rég hallottam ilyen jó vokális állapotban, szinte nyoma sem volt a rá néha jellemző karcosságnak, a hang mocorgásának (übrigens: április elején egy ismert cseh dirigens szuperlatívuszokban mesélt nekem prágai Abigéljéről). Héja Domonkos korrekt előadást dirigált, apróbb döccenőkkel ugyan.” „Minden operabarátnak csak ajánlani tudom, nézze meg a következő, június 1-i estét. Sajnálatos, hogy az idei szezonban csak kétszer hangzik el a darab, a jövő év műsortervében pedig nem találom (igaz, kárpótol A haramiák, a Giovanna d’Arco és a Luisa Miller). Tudom, ha budapesti lakos lennék (és nem valahol Észak-Svédország meg Dél-Olaszország vagy épp Kuba között cikáznék), s tízszer játszanák a Stiffeliót, mind a tízszer elmennék rá.”

1258 telramund 2013-04-17 09:34:13 [Válasz erre: 1247 Heiner Lajos 2013-04-11 17:54:25]
????nem értem

1257 Búbánat 2013-04-16 21:31:15
[url] http://operavilag.net/kiemelt/pozitiv-kilenges/; Pozitív kilengés [/url] Giuseppe Verdi: Stiffelio – Magyar Állami Operaház, 2013. április 8. A darab budapesti bemutatójáról BÓKA GÁBOR írt kritikát /operavilag.net, 2013. április 16./ „[…] A szereposztás értékelésekor óhatatlanul felmerül a kérdés: mennyire várható el egy koncertszerű operaelőadástól, hogy az abban résztvevő énekesek teljes értékű szerepformálással kápráztassák el a közönséget? A színpad, a rendezői instrukciók hiánya feltétlen hátrányt jelent – ám nem csak a szereplők, de a hallgatók számára is; vagyis épp egy ilyen előadáskor kellene különösen odafigyelni arra, hogy a szereposztás pontos legyen, hogy az énekesek színpadi vagy pódiumszemélyisége fedje a megjeleníteni kívánt figura karakterét. A Stiffelio számos momentuma bírálható dramaturgiai szempontból, azt azonban nem lehet mondani, hogy a benne megjelenő drámai alakok ne lennének izgalmasak és életteliek; a házasságtörés és a megbocsátás témáját körüljáró polgári dráma (melynek problematikáját Verdi más megvilágításból, a csábító igazát is megértve és elfogadva újból górcső alá vette Az álarcosbálban) legalább három ziccerszerepet kínál, s kifejezetten nagy kihívás ezeknek pusztán vokális eszközökkel megfelelni. […]”

1256 Búbánat 2013-04-12 12:02:29 [Válasz erre: 1254 Hangyász 2013-04-12 11:57:35]
Pontosan: ezért is értékes az opera!

1255 Hangyász 2013-04-12 11:57:40 [Válasz erre: 1253 Búbánat 2013-04-12 01:12:27]
Hát ez gyakorlatilag a teljes művet lefedi.

1254 Hangyász 2013-04-12 11:57:35 [Válasz erre: 1253 Búbánat 2013-04-12 01:12:27]
Hát ez gyakorlatilag a teljes művet lefedi.

1253 Búbánat 2013-04-12 01:12:27 [Válasz erre: 1250 Hangyász 2013-04-11 20:24:24]
Miután nemcsak az opera hanganyagába vagyok belefelejtkezve (CD, rádió), hanem operafilmekről (DVD-lemezek) a legnagyobbak (Domingo és mások) színpadi megvalósításában is élvezhettem Verdi eme művét, úgy érzem, rendelkezem a Stiffelio értékei felismerésének a képességével. Winkler Gábor is felismerte ezeket az értékeket, és "Barangolások..." című könyvében az opera néhány kiemelkedő részletére felhívja a figyelmet: - Stiffelio áriája és hetes, I. felv. - Jelenet, Stiffelio áriája és kettőse Linával, I. felv. - Lina preghierája, I. felv. - Jelenet, Stankar és Lina kettőse, I. felv. - Hetes, az I. felv. fináléja - Jelenet, Rafael és Lina kettőse, II. felv, - Lina áriája, II. felv. - Stiffelio, Lina, Stankar és Rafael négyese, II. felv. - Jelenet és Stankar áriája, III. felv. - Stiffelio és Lina kettőse, III. felv. - Preghiera, valamint Dorotea, Federico, Stankar és Lina négyese a III. felv. fináléjában. Én még a nyitányt is hozzáteszem a felsoroláshoz.

1252 Haandel 2013-04-11 21:22:28 [Válasz erre: 1251 Haandel 2013-04-11 21:21:17]
[url]http://www.omalovankyprodeti.cz/img/ferda-mravenec-muzikant.jpg;Isten óvja a ‘Szent Várost’![/url]

1251 Haandel 2013-04-11 21:21:17 [Válasz erre: 1249 Hangyász 2013-04-11 20:16:22]
[url]http://www.omalovankyprodeti.cz/img/ferda-mravenec-muzikant.jpg;Isten óvja a ‘Szent Várost’!/url] ;-)

1250 Hangyász 2013-04-11 20:24:24 [Válasz erre: 1241 Búbánat 2013-04-11 12:40:18]
Én igen későn értesültem ennek az operának a létezéséről. Végül is Sass Sylvia miatt vettem meg a Gardelli-féle felvételét, továbbá érdekelt a Rigolettót közvetlenül megelőző dalmű. Úgy vélem, vannak szép részei, a maestro pedig igyekezett megszabadulni a főleg német kritikusok által bírált umcaca-umcaca stílustól, ami felemásra sikerült. Verdire úgy is tekinthetünk, mint aki élete nagy részében cicázott a német kultúrával. A téma és a végkifejlet (középfajú dráma, a szicíliai klánfővé változó, bosszúra szomjas vén hadfi alakjával és vendettájával megspékelve) egyedülállóvá teszi. Kár, hogy Verdinek nem sikerült az olasz operából és a protestáns korálból valamilyen szintézist összehoznia; mindenesetre a Stiffeliot üdvözlő kórus szerintem az egész mű leggyengébb része, bár néha csaknem mendelssohni fordulatokat is kihallottam a műből.

1249 Hangyász 2013-04-11 20:16:22 [Válasz erre: 1247 Heiner Lajos 2013-04-11 17:54:25]
Telramund megalkotójának hívei pedig minden nap a Szent Város felé arcra borulva dicsőítik a MESTERT.

1248 parampampoli 2013-04-11 19:01:31
Nekem a fiatal Verdiből (annak tekintem a nagy triász előtti korszakot) a következők a remekművek: Nabucco, Ernani, Luisa Miller, Attila, Macbeth, Lombardok. A többiben vannak jó részek, de összeségben nem érik el a többi színvonalát.)

1247 Heiner Lajos 2013-04-11 17:54:25 [Válasz erre: 1246 telramund 2013-04-11 15:30:16]
Jó, tudom, Telramund egy másik szerzőnél van, de mink szeretjük a Mócárt is!

1246 telramund 2013-04-11 15:30:16 [Válasz erre: 1243 Heiner Lajos 2013-04-11 13:29:24]
Főleg a "Pünkösdi királyság"!

1245 Hangyász 2013-04-11 14:47:36 [Válasz erre: 1240 telramund 2013-04-10 23:56:33]
Én meg Donizettit nem bírom, bár ez itt nem fontos.

1244 Búbánat 2013-04-11 13:37:11 [Válasz erre: 1242 telramund 2013-04-11 13:01:37]
Igen, ezt már sokszor tapasztalhattuk itt egymásról a fórumra való bejegyzéseket olvasgatva...

1243 Heiner Lajos 2013-04-11 13:29:24 [Válasz erre: 1241 Búbánat 2013-04-11 12:40:18]
Az egyik legizgalmasabb, legkülönösebb "korai" Verdi, remek lehetőségeket adva az énekeseknek. Persze mindegyik Verdi remek, és talán mindig az a legjobb, amit az ember éppen néz/hallgat.

1242 telramund 2013-04-11 13:01:37 [Válasz erre: 1241 Búbánat 2013-04-11 12:40:18]
Erre mondják,hogy izlések és pofonok különbözőek.És ugyanez vonatkozik a hallás kérdésére is:):):)

1241 Búbánat 2013-04-11 12:40:18 [Válasz erre: 1240 telramund 2013-04-10 23:56:33]
Számomra meg a Rigolettó előtti korszak egyik remeke.

1240 telramund 2013-04-10 23:56:33
A létező legunalmasabb Verdi opera számomra....(az Aroldoval "változat" együtt)

1239 Búbánat 2013-04-10 22:49:29
[url] http://www.opera.hu/hu/G_Verdi_STIFFELIO_fotogaleria/galeria; Verdi: Stiffelio – fotogaléria [/url]

1238 Búbánat 2013-04-10 22:20:09 [Válasz erre: 1237 Hangyász 2013-04-10 17:25:13]
Nem szeretném magam ismételgetni... szerintem, Te se tedd. Elmondtuk megállapításainkat, de egyikünk sem győzi meg a másikat. Ott volt Kertész Iván, Juhász Előd, Koltai Tamás és más nyugalmazott, volt és/vagy aktív kritikusok is a nézőtéren, akik szintén megírják majd saját kútfőjükből a hozzáértő „tuti” igazat. Még az is lehet, hogy sok „hallucinálás” fog visszaköszönni tőlük. Az meg nem baj, ha több szem többet lát, több fül, többet hall: saját érzelmeinket vetítjük ki mindannyian a látottakra-hallottakra. Erre szolgál a fórum.

1237 Hangyász 2013-04-10 17:25:13 [Válasz erre: 1232 Búbánat 2013-04-09 19:18:00]
Akkor vagy a nehézsúlyú profi ökölvívó meg jómagam hallucináltunk, vagy te.

1236 Búbánat 2013-04-10 09:52:42 [Válasz erre: 1235 Búbánat 2013-04-10 09:36:12]
A cikkben szereplő Luisa Miller operát játszották már Debrecenben: Ármány és szerelem címen mutatta be a Csokonai Színház 1969. április 18-án, Kertész Gyula rendezében (Díszlet: Fehér Miklós, Jelmez: Greguss Ildikó, karmesterek: Rubányi Vilmos, Tarnay György) Összesen 13 alkalommal került színre Verdi operája Debrecenben! Luisa Miller: Marsay Magda Ferdinánd: Csongor József Miller: Virágos Mihály Wurm: Gazsó József Walter: Tréfás György/Tóth József Lady Milford: Tibay Kriszta/Varga Magda Laura: Pázsit Magdolna Budapesten is előadták - koncertszerű változatban: 2001. szeptember 30., 19:30 Zeneakadémia, Budapest Verdi: Luisa Miller Vezényel: Antal Mátyás Közreműködik: Fodor Beatrix (szoprán), Gergely Péter (tenor), Gudo Hasui (bariton), Kairshan Sholdybayew (tenor), Mozsár György (basszus), Rácz István (basszus), Silló Katalin (alt), Simon Kati (alt), Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás), MÁV Szimfonikus Zenekar

1235 Búbánat 2013-04-10 09:36:12
November 29-én, 30-án és december 1-jén Selmeczi György művészeti koncepciója nyomán és vezényletével kerül színre az Erkel Színházban Verdi „Schiller-trilógiája”. Az első napon a pár éve koncertszerű előadásban ígért, ám végül elmaradt Szent Johanna lesz látható, melynek így ez lesz budapesti bemutatója (Szegeden már színre került a darab a hetvenes évek végén). A címszerepben Covanischi Yolanda lép fel, a rendező Szabó Eszter. Egy nappal később A haramiák hangzik fel, melyet utoljára a Nemzeti Színház közönsége hallhatott még a XIX. században. A rendező Göttinger Pál, a főszerepeket Rálik Szilvia és Kiss B. Attila éneklik. A sorozat záróakkordja a szintén a XIX. század óta nem játszott Luisa Miller, melynek címszerepében Kolonits Klára mutatkozik be; a rendező Szőcs Artúr. (Operavilag.net)

1234 Búbánat 2013-04-09 19:20:49 [Válasz erre: 1233 Búbánat 2013-04-09 19:18:38]
Helyesen: "házasságtörő felesége"

1233 Búbánat 2013-04-09 19:18:38 [Válasz erre: 1227 Elise 2013-04-09 11:32:49]
Szívesen. A Stiffelio lelkes fogadtatása, azt bizonyítja, vágytunk már régóta valami korai Verdire! Annak meg külön örülök, hogy ráadásul olyan műve csendült most fel az Operaházban, amit még itt soha nem játszottak. Közvetlenül a Rigoletto keletkezése előtt komponálta meg Verdi ezt az operát, aminek zenéje érezhetően már előlegezi a következő "opera-triászának" bizonyos motívumait. Számomra, a világ operaházaiban ez az alig játszott, szinte ismeretlen mű – hála a DVD és CD lemezeknek is – mostanra már egyre inkább ismerőssé vált, és ezúttal élőben is rácsodálkozhattam különleges zenei értékeire. Emlékszem, amikor jó régen ment a MET-ben Domingóval a címszerepben, amit a rádió élőben sugárzott New Yorkból, a rádió munkatársa Meixner Mihály és a stúdióba meghívott Eösze László zenetörténész mennyire élvezték az operaközvetítést; emlékeztettek arra, hogy az Obertótól, a Nabuccótól, az Ernanitól, a Lombardoktól a Macbethen és a Luisa Milleren át a Stiffelióig, mekkora fejlődésen ment át Verdi kompozíciós technikája, milyen kimeríthetetlen invencióval „gyártotta” egymás után operáit, míg elérkezett a protestáns lelkész házasságtörő históriáját megzenésítő műve után nem sokkal bemutatásra kerülő első, igazán áttörést jelentő operájáig, a Rigolettóig. És akkor már jöttek sorba az igazi remekművek is. Találóan fejezte ki magát anno Kertész Iván, volt rádiós szerkesztő, aki egy alkalommal azt a megjegyzést tette Verdi korai alkotókorszaka, az ún. „gályarabság” évei alatt született operáira utalva: olyan bőségesen ontja magából a csodálatosabbnál is csodálatosabb dallamokat, hogy szinte felesleges maga a történet, a libretto; teljesen mindegy, mit kap kézhez, bármi is légyen az (történelmi vagy saját korában játszódó cselekmény; dráma vagy líra), szívbemarkoló melódiák pattannak ki agyából; hozzátette humorosan, ha ma élne a nagy olasz komponista, a kezébe adott telefonkönyv témájára is egy ragyogó opera születne meg tőle…

1232 Búbánat 2013-04-09 19:18:00 [Válasz erre: 1230 miketyson 2013-04-09 18:18:05]
Kiss B. Atilla nem volt indiszponált, és nem énekelt hamisan. A harmadik sorban ültem. Csak azt jegyeztem meg: „jól győzte a címszerep magas fekvésű szólamát” – ebbe belefér esetleg az, amit magam is észleltem nála korábban többször, de itt nem hoztam szóba: bizonyos, intonálási bizonytalanságait. Nem kritikát fogalmaztam meg tehát, hanem elismerésemnek adtam hangot, hogy a korábbiakhoz képest, most mennyire elégedett voltam azzal, amit ezen az estén nyújtott ebben az újdonságban - és lesz még egy lehetősége az ismétlésre. Lehet, hogy Fekete Attila nála jobb teljesítményre lett volna képes, ha ő kapja meg a tenor címszerepet. Nyilván, nem azzal a várakozással ültem be életem első Stiffeliójára, hogy Domingóhoz vagy Carrerashoz mérjem Kiss B. énekét (tudom, milyen mércével mérhetek), inkább annak az örömömnek adtam hangot, hogy végre megélhettem: az egyik kedvenc Verdi-operámat élőben is láthattam-hallhattam - még ha csak koncertszerű előadásban is. Konklúzióm: a lehetőségekhez mérten egy ragyogó Verdi-előadásban részesültünk.

1231 Hangyász 2013-04-09 18:53:23 [Válasz erre: 1230 miketyson 2013-04-09 18:18:05]
Akkor nem hallucinált egyikünk sem. Végül is érdemes előadni ezt az operát is, mert nem lehet állandóan a Rigolettót meg a Traviatát nyomni.

1230 miketyson 2013-04-09 18:18:05 [Válasz erre: 1229 Hangyász 2013-04-09 16:33:56]
Nekem is úgy tűnt. Csak mert Búbánat szerint nem lehetett rá panasz, azért csudálkoztam.

1229 Hangyász 2013-04-09 16:33:56 [Válasz erre: 1228 miketyson 2013-04-09 14:08:14]
De még mennyire. Mondjuk, főleg az 1. felvonásban volt hm... indiszponált.

1228 miketyson 2013-04-09 14:08:14 [Válasz erre: 1226 Búbánat 2013-04-08 23:47:18]
Szerintetek nem énekelt Kiss B. pokoli hamisan időnként?

1227 Elise 2013-04-09 11:32:49
Kedves Búbánat! Köszönet a beszámolóért és külön a szövegkönyvért. Élmény olbvasni! Nagyon tetszett a tegnapi előadás.

1226 Búbánat 2013-04-08 23:47:18 [Válasz erre: 1214 Búbánat 2013-04-02 14:02:39]
Ma este megvolt a Stiffelio bemutatója az Operaházban, amit mindenképpen érdemes volt elővenni, még akkorm is, ha csak koncertszerű előadásban kaptuk. Kiss B. Atillára igazán nem lehet panasz, a korábbi produkcióihoz képest most meglehetősen jól győzte a címszerep magas fekvésű szólamát, és Rálik Szilviával, Kálmándi Mihállyal - akit külön is ünnepelt áriája után a közönség, Palerdi Andrással együtt jelentős részese volt a Stiffelio szép sikerének. A zenekar és énekkar kiváló partnerekként járultak hozzá, hogy mi is felfedezzük e Verdi-ritkaság szépségeit, megismerjük zenei értékeit. Héja Domonkos karmester és Szabó Sipos Máté karnagy minden dicséretet megérdemelnek az opera betanításáért! Érdemes lesz újra meghallgatni a második, június 1-jei előadást is! Addig is belinkelem a [url] http://www.tarjangz.eu/libretto/szovegek/stiffelio.doc; Stiffelio magyarra fordított szövegkönyvét, [/url] szerintem, nem árt utána olvasni, hiszen az előadás alatt a magyar feliratot olvastuk ugyan, és az opera tartalmát is megkaptuk kis füzetecskében, de aki jobban akarja követni a cselekményt, ismerni a helyszínt és a szereplők egymás közti viszonyát, tisztában lenni a darabbeli szituációkkal, az kiegészítheti innen ismereteit. Különben be volt mikrofonozva a zenekar és az énekkar, ebből azt sejtem, a rádió is felvehette, és valamikor közvetíteni fogja ezt a különleges szépségű Verdi-alkotást. Megjegyzem, Ókovács Szilveszter főigazgató úr ezúttal az első emeleten, a„királyi páholy” közvetlen szomszédságában a jobboldali „szeparéból” követte az előadást…

1225 bermuda 2013-04-02 21:18:50
Lesz még korai Verdi a MÜPÁ-ban is, a Kalóz és az Attila.

1224 serse 2013-04-02 20:53:11 [Válasz erre: 1223 serse 2013-04-02 20:52:32]
Vagyis hát én megnézem, az nem tudom, hogy te hogy döntöttél, mert nem közölted.

1223 serse 2013-04-02 20:52:32 [Válasz erre: 1222 bermuda 2013-04-02 20:46:55]
Akkor rosszul emlékeztem. A júniusi előadást én is megnézem.

1222 bermuda 2013-04-02 20:46:55 [Válasz erre: 1215 serse 2013-04-02 15:19:08]
Ez volt az eredeti is-a tenor-pont ennek alapján döntöttem arról, h.megnézzem-e vagy sem:-)

1221 Csákovics 2013-04-02 19:08:45 [Válasz erre: 1220 Speranza 2013-04-02 18:44:10]
Rendben van, köszönöm; az igazság és a pontosság járjanak együtt! :-) A '96-ban nem voltam egészen biztos, de ez a '98 június elég határozottnak tűnik, elhiszem. Még arra emlékszem, hogy Stankart Réti Attila énekelte.

1220 Speranza 2013-04-02 18:44:10 [Válasz erre: 1216 Csákovics 2013-04-02 15:19:12]
Csak a pontosság kedvéért: 1998 júniusában volt, három egymást követő estén ment a mű, a két szélsőn Fakasréti Mária, a középsőn pedig Farkas Rose-Marie énekelte Lina szerepét. Stiffelio Albert Tamás volt. (A megelőző évben A Lombardok volt koncertszerűen, a következőben pedig Donizetti Marino Faliero-ja, utóbbiról CD felvétel is készült.)





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.