vissza a cimoldalra
2020-08-09
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11552)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (3636)
Operett, mint színpadi műfaj (4428)
Franz Schmidt (3659)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2012)
A MET felvételei (952)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62200)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4696)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (155)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4887)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4029)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7364)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (177)
Társművészetek (1829)
Opernglas, avagy operai távcső... (20585)
Verdi-felvételek (576)
Pantheon (2713)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

12   Búbánat • előzmény11 2004-09-23 23:41:24
Audió kazettán (két darab. De ugyanez meg van szintén magnókazettán: egy évvel korábbi németországi közvetítés felvétele, amelyen ugyancsak a Magyar rádió zenekara és kórusa működött közre. Csak más karmesterrel és szólistákkal. Azt is élőben közvetítette a rádió.
11   B. Kurtag • előzmény8 2004-09-23 21:57:11
Megkérdezhetem, milyen formátumban őrzöd a felvételt?
8   Búbánat 2004-09-23 18:47:48
Gounod: Mors et vita - oratórium, magyarországi bemutató
Zeneakadémia, 2001. október 31.

Marcello Viotti - Frankó Tünde, Lukin MÁrta, Zoran Todorovics, Szüle Tamás, a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara.

Számomra, talán ez volt az egyik legemlékezetesebb, legnagyobb koncert, amelyen ott lehettem.
Különleges, nagyszabású és nagyhatású ez a Gounod-mű, dallam-és harmóniavilága vetekszik operáival. Az 1881 és 83 között keletkezett művét már a kortárs kritika is nagy elismeréssel fogadta, Saint-Saens szerint a 19. századi francia zene egyik legnagyobb alkotása Gounod oratóriuma.
Azoknak, akik nem ismerik, még annyit hadd mondjak a darabról, hogy a mű három részre oszlik - az első címe: a halál, a másodiké: az Ítélet, és a harmadiké az Örök Élet. A szöveget maga a zeneköltő állította össze a liturgia és a Vulguta alapján. Az első rész gyakorlatilag a Requiem szövegét követi, a második inkább elbeszélő karakterű, míg a harmadik az örök élet nagyszabású víziója.
A zene tipikusan 19. századi, elsősorban melodikus kifejező ereje ragadott meg, de találtam benne a wagneri vezérmotívumtechnikát felhasználó visszatérő dallamokat is.
Visszaemlékezve a koncertre, emlékszem, döbbenetes volt e monumentális mű hatása rám, ránk, akik abban a szerencsében részesülhettünk, hogy ott lehettünk a kíváló operadirigens vezényletével, a nagyszerű szólisták, de mindenekelőtt a szenzációs formában éneklő kórus és a kitűnő rádiózenekar tolmácsolásában előadott remekmű magyarországi ősbemutatóján. Szerencsére őrzöm a koncert felvételét.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
20:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

ROSSINI: A sevillai borbély
A mai nap
született:
1914 • Fricsay Ferenc, karmester († 1963)
1928 • Lukács Ervin, karmester († 2011)
elhunyt:
1919 • Ruggiero Leoncavallo, zeneszerző (sz. 1857)
1975 • Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics, zeneszerző (sz. 1906)