Bejelentkezés Regisztráció

Antonín Dvořák


33 Búbánat 2004-09-16 13:35:52
Mégis teszek kivételt: esetleg Bátori és talán még Frankó eltudnák játszani a vizisellőt, elénekelni, az ideáimhoz hasonlóan szép megformálásban, már nem olyan biztos. De megpróbálhatják...

32 Búbánat 2004-09-16 12:07:41 [Válasz erre: 31 tagliavini 2004-09-16 11:36:55]
Nekem a mérce Pilar Lorengar felvétele; itthonról a jelenlegi élvonalból senkit nem tartok erre alkalmasnak. Hiányzik belőlük az a színkavalkád, ami ezt a sejtelmes lányt beragyogná. De Kolonitsot el tudnám képzelni, mert formálódó hangi kvalitásai erre idővel alkalmassá tehetnék.

31 tagliavini 2004-09-16 11:36:55
Az Operaház akár műsorra is tűzhetné a Ruszalkát, így nem sokkal a Jenufa után, ahogy figyelem a szavazás állását, a Jenufa mély nyomot hagyott a közönségben és ez nagyon bíztató. Mégis, ki énekelhetné?

30 Orfeusz 2004-09-15 22:50:15
A Ruszalka gyönyörű opera! Főleg ha Fleming énekli a címszerepet!:)

29 B. Kurtag 2004-09-15 21:44:45 [Válasz erre: 28 tagliavini 2004-09-15 13:49:11]
Még egy: [url]http://afischer.try.hu;afischer.try.hu[/url]

28 tagliavini 2004-09-15 13:49:11
[url]http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/modern/ujvilag4.mid;kedvcsinálónak[/url]

27 Sipi 2004-09-14 19:58:59
Hogy a gondolatomat tovább fűzzem: én mégis látok valamiféle fejlődést, mégpedig abban, hogy egyre több lesz a tapasztalat és a felhasználható eszköztár. Minden újabb korszak hasznosíthatja a korábbiak eredményeit és tapasztalatait. Egy 20. századi szerző írhat akár barokk akár klasszicista akár romantikus stílusban, sőt egy műben keveredhetnek is ezek. Ez pedig szerintem azért előrefelé haladás.

26 Búbánat 2004-09-13 22:13:53 [Válasz erre: 17 tagliavini 2004-09-12 13:02:34]
Off: Metz Katalin (Magyar Nemzet, 2004. 09. 13.) ezúttal a Kismartonból tudósítja olvasóit. Többek között beszámol a szeptember 9. és 19. között zajló Haydn-napokról és kapcsolódó egyéb zenei eseményekről. Így, az Esterházy-palota első emeleti Haydn-termében felcsendült „a Rosztropovics-tanítvány, Mischa Maisky, a rigai származású csellóművész, aki 1973 óta a szabad világ s az öt kontinens gordonkafenoménjeként járja a koncerttermeket. A zenevilág legnagyobbjai közt ünneplik. Boccherini népszerű D-dúr csellókoncertjét adja elő a Luzerni Fesztiválvonósok kíséretében, akiket szólója közben expresszív fejmozdulatokkal vezényel. Vonója nyomán hol szárnyaló, hol pilleröptű dallam száll, játéka természetes, mintha a nádat lengetné a szél. Aztán Haydn C-dúr csellóversenyében mély ívelések követik a lepkekönnyedséget – mintha leheletnyi fájdalom búgna fel Maisky Montagnana mestercsellóján. Az Adagiót követően vibrálóan csillogó, féktelen allegro zárja a mágikus hangulatú hangversenyt. Az amúgy tartózkodó – jobbára – bécsi közönség tombolva ünnepel. Mischa Maisky viseletével is a nonkomformista művészt sugallja – de hát nem voltak –e nonkomformisták a legnagyobbak is, Mozart, Beethoven és mások? -, rövid ujjú, napsárga selyemzakójában, fekete ingének nyakkivágásában csillogó ékszerrel lezserül köszöni meg a tapsot. Szuverenitása nem tűri a konvenciókat, szuverenitását, pedig világszerte elismert előadó-művészete igazolja. A terem hirtelen elcsöndesül, ráadásként Bach Sarabande-ja következik; a művész 2000-ben nyolcvan koncertből álló Bach-maratont játszott végig az öt földrészen. Jó hír. Hogy Mischa Maisky Bach-szólóestet tart itt, a kismartoni Esterházy-kastélyban, és ősszel Budapesten is fellép.\"

25 tagliavini 2004-09-12 20:44:29
Így van vagy sem, nem véletlen, hogy Dvorák az első négy szimfóniáját egyszerűen száműzte opuszai közül.

24 alberich 2004-09-12 20:24:39 [Válasz erre: 23 tagliavini 2004-09-12 20:13:15]
Gondolom, a Bartók pályáján BELÜLI fejlődésről van szó. Ott kétségtelenül van emelkedés. Dvorák meg mintha egy helyben topogott volna, ezt vélem kihallani a kolléga állításából. Nem erről van szó? De nem akarok más helyett érvelni természetesen.

23 tagliavini 2004-09-12 20:13:15
Minden művészetben problémás a fejlődésfogalom. Bartók fejlettebb, mint Bach? A Concerto fejlettebb darab, mint 200 évvel korábbi elődei? A Sikoly fejlettebb, mint a Mona Lisa? Ez így nagyon gyanúsan hangzik valóban. De ahogyan haladunk a jelen felé, egyre kisebb - elvileg - a meg-nem-értés esélye, s minél távolabbra kerülünk egy korszaktól, annál nehezebb nyomozni annak elvárásrendszerét. Ha a zenét nem önmagában, hanem a saját korába ágyazva vizsgáljuk, és az adott korszak elvárásaihoz igazítjuk saját ítéletünk - jóllehet ez illuzórikus -, könnyebb a dolgunk. Ezért méltánytalan dolog kijátszani egymás ellen különböző korok termékeit. Noha nem szerencsés amúgy homogén műalkotásokat csupán művelődéstörténeti korszak termékeinek tekinteni, de ahhoz hogy leválasszuk a darabokat történeti kontextusukról olyan műalkotásfogalomra lenne szükség, amelyet már csak kevesen hajlandók elfogadni és követni. A ciklikusség egy, a formalizmusban népszerű elmélet volt, elsősorban a műfajok el- és feltűnése motiválta. Ma már vállalhatatlan koncepció.

22 Sipi 2004-09-12 19:32:26
Ki minél mikor hol tartott... A miskolci Operafesztiválon az egyik előadáson Kovács Sándor azt találta mondani a zene fejlődésével kapcsolatban, hogy ez mint olyan nem létezik, csak körbeforgás van (bár ezzel én tudnék vitatkozni, de van benne valamni), mert hát akkor bármelyik mai magyar zeneszerző fejlettebb lenne mint mondjuk Bach???

21 tagliavini 2004-09-12 17:43:31 [Válasz erre: 18 mélymagyar 2004-09-12 14:12:55]
Nézd, bármelyik utóromantikus zeneszerzőről elmondható az, amit Dvorákról írsz. Summás ítéleteidet ha mondjuk Elgar mellett látnám, nem is szólnék egy szót sem. De miért érdektelen, hogy Dvorák még a Pelléas és Mélisande-ot sem hallhatta? Mi magyarok legfeljebb Goldmarkkal dicsekedhetünk a korszakból. Megértem, ha egy jobb zeneszerzőt többre értékelünk, de miért nem tudjuk megbecsülni a melodikus invenciót, a romantikus hangzásideált. És amikor Bartók a Kékszakállút és a Mandarint írta, már a tizes éveket írtuk, túl voltunk Debussy-n, ismertük Szkrjabint, sőt Schönberg és Sztravinszkij műveit is. Nem fogok mentegetőzni, mert szeretem Dvorák zenéjét, de figyelmedbe ajánlom, hogy kettejük között volt egy paradigmaváltás. Nem kérhetsz rajta számon olyasmit, amit még akkor el sem mondtak. Lehet, hogy az érveim súlytalanok, de legalább vannak érveim...

20 B. Kurtag 2004-09-12 15:50:58 [Válasz erre: 17 tagliavini 2004-09-12 13:02:34]
Köszönöm a gyors infót!

19 janomano 2004-09-12 14:24:44 [Válasz erre: 12 mélymagyar 2004-09-11 19:21:39]
De csak hallgattad a [url]http://kep.tar.hu/janomano/index.phtml?aid=27661258&pid=5625593&beginnum=12;papát[/url], ha ilyen következtetést vontál le egyszerű zenéjéből...? :-)

18 mélymagyar 2004-09-12 14:12:55 [Válasz erre: 15 tagliavini 2004-09-12 09:53:44]
Érveid súlytalanok. Hogy Bartók hol tartott 04-ben, érdektelen, mert hamarosan a Kékszakállú Wagner úrnál, meg a Csudésznij Mandarinnál tartott. Dvorák visont megmaradt a nyúlós folklórisztikus nyafogásnál.

17 tagliavini 2004-09-12 13:02:34 [Válasz erre: 16 B. Kurtag 2004-09-12 11:59:30]
Szeptember 26-án a Zeneakadámián, se győződj meg róla te is [url]http://fidelio.hu/images/adsfiles/Csillagok_randevuja_berlet_ajanlo.pdf;itt[/url].

16 B. Kurtag 2004-09-12 11:59:30 [Válasz erre: 11 tagliavini 2004-09-11 15:49:26]
tagliavini: Meg tudnád mondani, mikor és hol?

15 tagliavini 2004-09-12 09:53:44 [Válasz erre: 12 mélymagyar 2004-09-11 19:21:39]
Jó, ne hallgasd. Nincs ezzel baj. Nekünk itt a XXI. században az a szerencsénk, hogy zenei ízlésünket Bartók és Kurtág formálhatta. De Dvorák 1904-ben meghalt, legfeljebb Mahler vagy Richard Strauss műveit hallgathatta (volna). Szerintem Brahms anakronisztikusabb zeneszerző nála (talána arra gondoltál, Dvorák Brahms-epigon?) Van ebben valami (a fiatal Dohnányi is az volt) - a mi számunkra, de száz éve ez egyáltalán nem így jött le. Az utóromantikus repertoár megítélése mindig nehéz, de szerintem Dvorák művei, mondjuk a szláv táncok és a Legendák igenis szépek és szórakoztatóak. Naná, hogy meg sem közelítik Bartókot, persze, hogy ő nagyságrendekkel jobb zeneszerző Dvoráknál, de ne feledd 1904-ben Bartók is csak a Kossuth-szimfóniánál tartott. Dvorákot romantikusként a cseh néplélek érdekelte, imádta a szimfonikus költeményt és a hagyományos formákat (szimfónia, versenymű, nyitány, zongoranégyes, vonósnégyes, zongoraötös, requiem, Stabat Mater stb.) - és talán valóban kevésbé volt progresszív, mint Csajkovszkij.

14 B. Kurtag 2004-09-11 22:58:32 [Válasz erre: 12 mélymagyar 2004-09-11 19:21:39]
Ha jártál már Csehországban, megláthatod, milyen szép hangulatokat írt le zenéjében Dvorák, és attól függetlenül, hogy Bartókhoz képest \"slágergyáros\" volt, mesterien bánt a nagyzenekarokkal.

13 wurm 2004-09-11 19:23:26 [Válasz erre: 0 tagliavini 2004-09-10 16:08:13]
Hát nincs topikja Bartóknak sem. Pedig ő is értett a kottaíráshoz. Ha zongorázni tudnám a különbséget...

12 mélymagyar 2004-09-11 19:21:39 [Válasz erre: 11 tagliavini 2004-09-11 15:49:26]
De, feledkezzünk meg! Dvorák még annyit sem ér, mint a papíros, melyet \"zeneköltésre\" használt... Százszor lejárt epigon. Nem akarom hallgatni!

11 tagliavini 2004-09-11 15:49:26
Ne feledkezzünk meg a Legendákról, a szláv táncokról, vagy a versenyművekről sem. Nemsokára Mischa Maisky játssza Budapesten a Gordonkaversenyt, nem lesz akármilyen élmény.

10 B. Kurtag 2004-09-11 09:47:28 [Válasz erre: 9 Búbánat 2004-09-11 08:45:47]
Hm. Nem semmi..

9 Búbánat 2004-09-11 08:45:47
Egy operakülönlegesség: Az ördög és a Kata, 3 felvonásban. 1899-ben volt a bemutatója. Ebben a művében a népi tánc és dal elemei wagneri vezérmotívumos szerkesztéssel társulnak. Különösen jól sikerült a pokolbeli táncmulatság rajza. A zene csupa lüktetés, csupí szín; magával ragadó lendületét páratlan dinamikai hatások fokozzák. Mindezek fényében féltve őrzöm az opera videófelvételét, amely a Wexfordi Fesztiválon készült 1988-ban. A Radio Telefis Etreaun Szimfonikus Zenekar és Kórust Albert Rosen vezényelte. A szereplők: Peter Lightfoot, Anne Marie Owens, Joseph Evans, Kristine Ciesinski, Marko Putkonen, Joan Davies, Kathleen Tynon voltak. Különleges vizuális hatásokkal operált a rendező. Mindössze 112 perc az egész, tömör és szuggesztív hallgatni és látnivaló.

8 Búbánat 2004-09-11 00:06:21
Természetesen Ardó Mária énekelte a szoprán szólót.

7 Búbánat 2004-09-11 00:02:54
Visszatérek kedvencemhez, a Stabat Materhez. Kevesen tudják, hogy rövid időn belül három gyermeke meghalt (két leány, egy fiú), ebből az alkalomból komponálta első nagylélegzetű oratóriumát (1877). 10 tételből áll. Szoprán-, alt-, tenor- és basszusszólókra, vegyeskarra, zenekarra és orgonára komponálta ezt a lélegzetelállító, torokszorító csodálatos alkotást. Legelőször 1988-ban, június 30-án hallhattam élőben, a Mátyás- templomban, amikor a lublini Katolikus Egyetem énekkara és az OKISZ Monteverdi Kamarakórus figyelemreméltó összeforrottsággal adta elő az igényes vokális számokat. Emlékszem, tulajdonképpen a kórus volt az est főszereplője, pedig a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar is igen kitett magáért. A szólókat Adó Mária, Lukin Márta , Bándi János és Fried Péter énekelte, változó színvonalon, közülük a két női szólista tolmácsolta szebben, teljesebben a mű magasrendű humánus mondanivalóját. Kollár Éva vezényelt, s mit mondjak, nem volt könnyű dolga összefogni a három különböző együttest. De sikerült neki. Mindenre nagyon jól emlékszem, hiszen első alkalommal találkoztam az oratóriummal, és tudjuk jól, hogy az első találkozások, az első élmények mindig meghatározóak. Kollár Éva érdeme, hogy a tételek kidolgozott megformálása, a hol komoran ünnepélyes, hol drámai, majd átszellemülten lírai karakterek hiteles életrekeltése – a kisebb zökkenők ellenére – szép zenei élmény részeseivé tették velem együtt a templomot megtöltő hallgatóságot. Aztán még többször hallottam a darabot a Zeneakadémián, az előbbinél jóval nevesebb kórusok, zenekarok, karmesterek tolmácsolásában, de ez az első élmény örökké megmarad bennem. Audió- és videókazettán is rendelkezésemre áll a darab, hazai és külföldi hangversenyfelvételekről. Ha ennyire belelkesültem Dvorak Stabat Materétől, akkor már nem fokozhatom a még monumentálisabb Requiem iránti csodálatomat. Pedig az is „megérne egy misét.”

6 B. Kurtag 2004-09-10 23:31:03 [Válasz erre: 5 Búbánat 2004-09-10 23:25:55]
Akkor levonhatjuk, ahogy megyünk visszafelé, egyre jobban tetszenek?

5 Búbánat 2004-09-10 23:25:55 [Válasz erre: 3 B. Kurtag 2004-09-10 23:22:04]
Igaz, a 7. szimfónia is gyönyörű. Azt hiszem Kobajasival hallottam régen a Zeneakadémián.

4 B. Kurtag 2004-09-10 23:25:34 [Válasz erre: 0 tagliavini 2004-09-10 16:08:13]
Az idei prágai zenei fesztiválnál autentikusabb színhelyet a megemlékezésre nemigen lehet találni. [url]http://www.pragueautumn.cz/en/soubor1.php;Prague Autumn[/url]

3 B. Kurtag 2004-09-10 23:22:04 [Válasz erre: 1 Búbánat 2004-09-10 16:15:14]
Nekem is nagyon tetszik a nyolcadik, de nagyon ajánlom a 7. szimfóniát is.

2 frushena 2004-09-10 16:20:26
Valahogy nagyon messze áll zenei világa tőlem!

1 Búbánat 2004-09-10 16:15:14 [Válasz erre: 0 tagliavini 2004-09-10 16:08:13]
Én a nyolcadik szimfoniáját talán még a kilencediknél is jobban szeretem. Operái közül vitathatatlan a Rusalka szépsége. DE: ami mindegyiknél jobban elvarázsol az a Stabat Matere és a Requieme! Itthon is, mindegyiket többször hallhattam a koncerttermekbem. Mindig rabul ejtették és ejtik a szívememt, akárhányszor hallom is őket.

0 tagliavini 2004-09-10 16:08:13
Ha jól láttam, még nincs topik a cseh mesterről, noha halálának századik évfordulója 2004-ben, vagyis éppen idén van. Már csak ennek apropóján is érdemes megemlékezni róla. Ha engem valaki arról kérdez, melyek a zeneirodalom legjobb szimfóniái, habozás nélkül az Újvilág-szimfóniát mondom a Beethoven 9.-kel és a Csajkovszkij 6.-kal együtt. Ráadásul több varázslatos szépségű szimfonikus költeményt, kórusművet és sziporkázó kamarazenét írt.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.