vissza a cimoldalra
2019-09-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1406)
Opernglas, avagy operai távcső... (20316)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61895)
Balett-, és Táncművészet (5879)
Operett, mint színpadi műfaj (4061)
Kimernya? (3218)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1762)
Élő közvetítések (8127)
Erkel Ferenc (1063)
A nap képe (2154)
Franz Schmidt (3421)
Simándy József - az örök tenor (624)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

301   IVA • előzmény299 2019-04-30 03:40:55

Jól mondom én: „belemagyarázni bármibe lehet akármit”, még abba is, amit nem láttunk, amiről csak egy élcnek szánt mondatot olvastunk. Azt hiszem, nem unalmas előadást láttál Mikó András 1983-as Parsifal-rendezésében, hanem unalmasnak láttad azt. Vajon nekem miért nem volt unalmas, amikor az Erkel Színházban végignéztem valamennyi előadását, az Operában is néhányat? Csak ültem volna ott, mint a kuka, nem érezve az erotikát a zenéből, a szövegből, Kasza Katalin vagy Németh Judit és a viráglányok énekéből, jelmezeikből és a díszletből; nem érezve mindezt, mert nem szemléltették a vaginát?

299   fbcs • előzmény295 2019-04-30 00:44:59

óriási Willendorfi Vénusz vaginájába nyúló Grál-lovagokat legfeljebb polgárpukkasztásnak

Nem láttam az előadást, még netről sem (Parsifalt csak Mikó András,  szerintem (pár elemét leszámítva) elég unalmas rendezésében láttam).  De a Parsifal, szerintem sokkal inkább szól férfiről, nőről, szexualitásról, mintsem páncélos lovagokról - maga a vagina (mely elcsábítja a lovagokat), nem tűnik eszement ötletnek. Az ellopott dárda meg egyértelműen fallikus szimbólum. (de mivel nem láttam, a renddezést nem minősteném, de ha neten fellelhető, megköszönök egy linket, és nyitott vagyok a megvitatására).

295   Hangyász • előzmény294 2019-04-29 17:06:32

Természetesen tudom, hogy a Lohengrinben nincs(enek) páncélos csajok, ill. a Walkürben hattyú vontatta csónak. WW rendezését forradalomnak tekinthetjük, Schlingensief agyonzsúfolt és az óriási Willendorfi Vénusz vaginájába nyúló Grál-lovagokat legfeljebb polgárpukkasztásnak. Ugyanezt mondhatjuk a laborpatkányokról/biogáz-üzemről, akár Bayreuthban viszik színre, akár máshol, nem-Wagneri operában. Vegyük pl. a Toscát,és öltöztessük fel tengerimalacnak az összes szereplőt, legfeljebb Scarpia albínó lesz, a címszereplő és Cavaradossi pedig tarka. Nos?

294   Edmond Dantes 2019-04-28 10:04:51

Eiffel/30-ra: vajon az 1976-os (August Everding) és az 1998-as, azt hiszem ma is futó (Robert Wilson) Lohengrinben is hattyú a közlekedési eszköz? Ez a régebbi kritika nem ezt sugallja. Lohengrinben "szárnyas sisakos, páncélos csajok üvöltöttek a műsziklák tetején"? Érdekes...ez nekem inkább A walkűrre hajaz. Nem tudom sem cáfolni sem megerősíteni, hogy "WW reformját...a maga idejében senki sem vette eszementnek", de szinte biztosra veszem, hogy akkor az, amit ő csinált,  forradalomnak számított éspedig olyan forradalomnak, aminek mélyreható változásai lettek és maradtak. Ahhoz képest néhány félrecsúszott rendezés hosszú távon nem sok vizet zavar, legfeljebb rövid időre témát ad a kritikusoknak, a nézőknak és nekünk, fórumozóknak. Ha viszont egy rendező úgymond stílust teremt, bevonul a kánonba, tartósan a felszínen marad, az már nem csupán kérészéletű kísérlet, hanem paradigmaváltás... amilyen WW-é volt anno. Abban viszont 100%-ig egyetértek, hogy a "végkimenetel 180 fokos megváltoztatása": megengedhetetlen és nem indokolható. Ezt a véleményemet írtam meg pl. az új Giocondával kapcsolatban és ez a véleményem pl. arról is, ha igaz az, amit e fórumon nemrég olvastam miszerint egy külföldi rendezésben Carmen öli meg Don Josét = "fosztogatnak és nem osztogatnak" :-) Ez utóbbi -és hasonló- példák valóban a "vörös vonal" átlépései.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:30 : Budapest
Pesti Krisztus Király Plébánia

Mészáros Péter (ének), Bali János (furulya), Pétery Dóra (orgona)
"Concerti Ecclesiastici / Geistliche Koncerte"
Ars Sacra Fesztivál

18:00 : Budapest
Evangélikus Országos Múzeum

Szabó Balázs (orgona)
"Harmóniák harmóniumon"
Ars Sacra Fesztivál

18:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Premontrei Kántorátus
Műv. vez.: Kocsis Csaba, Farkas Domonkos és Balogh P. Piusz O. Praem. apát
Polifón vesperás
Ars Sacra Fesztivál

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Békefi Edina, Brassói-Jőrös Andrea, Tatai Nóra (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
VIARDOT: 6 Chansons du XVe siècle – No. 6 Les trois belles demoiselles
KEDVES CSANÁD: Új mű (ősbemutató)
ifj. VÉGH JÁNOS: Tavaszi dal (1865)
RAFF: Frühling auf dem Lande, op. 184/3
BEISCHER-MATYÓ TAMÁS: Tószunnyadó (tercett-verzió, 2019, ősbemutató)
SZIGETI MÁTÉ: Canciones excéntricas (2018, ősbemutató)
MASSENET: 3 Mélodies, deux duos et un trio, op. 2

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

19:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Tóth-Vajna Zsombor (klavikord)
Ars Sacra Fesztivál

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
19:00 : Győr
Richter terem

Győri Filharmonikus Zenekar
vez.: Medveczky Ádám
DUBROVAY: Ünnepi zene
BARTÓK: A fából faragott királyfi - szvit, BB 74
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezade, op. 35
A mai nap
történt:
1908 • Mahler VII. szimfóniájának bemutatója (Prága)
született:
1912 • Kurt Sanderling, karmester († 2011)
elhunyt:
1972 • Robert Casadesus, zongorista (sz. 1899)
2010 • Polgár László, énekes (sz. 1947)