vissza a cimoldalra
2019-07-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11352)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6991)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1324)
Operett, mint színpadi műfaj (4001)
Opernglas, avagy operai távcső... (20269)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3313)
Kedvenc magyar operaelőadók (1125)
Élő közvetítések (8021)
Pantheon (2371)
Kimernya? (3179)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1697)
Franz Schmidt (3375)
Haspók (1259)
Fischer Ádám (512)
Balett-, és Táncművészet (5842)
Bretz Gábor (129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4517)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

905   Búbánat • előzmény761 2018-05-10 19:24:32

Németországban lesz Liszt Ferenc befejezetlen operájának ősbemutatója

Origo/MTI 2018.05.09. 17:00

Weimarban lesz az ősbemutatója Liszt Ferenc befejezetlen operájának, a 170 éves Sardanapaló-nak.

Igaz, soha nem fejezte be, de 170 éve jegyezte le Liszt Ferenc a Sardanapalo című operáját, amelynek idén augusztusban lesz az ősbemutatója a németországi Weimarban. Az operát, amelynek csak az első felvonása készült el, a Staatskapelle Weimar szimfonikus zenekar adja elő koncertváltozatban augusztus 19-én és 20-án Kirill Karabics vezető karmester vezényletével, Joyce El-Khoury szopránnal és Charles Castronovo tenorral a főszerepben.

A Weimarban komponált és most elsőként ott előadott zeneművet közvetíti a Deutschlandfunk rádió kulturális csatornája, az Audite zeneműkiadó pedig lemezen jelenteti meg. Az elfelejtett operát, amelynek kézirata a weimari Goethe- és Schiller Archívumban porosodott az elmúlt 170 évben,

David Trippett, a Cambridge-i Egyetem professzora keltette életre Liszt saját instrukcióit figyelembe véve. Trippett több mint tíz évvel ezelőtt bukkant a nagyrészt gyorsírással papírra vetett kéziratra, amelyet töredékes, olvashatatlan és érthetetlen dokumentumként tartottak számon. Az elmúlt három évben Trippett belemélyedt a kéziratba, aminek eredményeként tavaly júniusban egy tízperces ízelítőt mutattak be az operából a BBC Cardiff Singer of the Worldelnevezésű nagy múltú énekversenyen a feltörekvő örmény szopránénekes, Anus Hovhanniszján közreműködésével.

Trippett szerint a fennmaradt anyag lélegzetelállító: egyedülálló ötvözése az olaszos líraiságnak és a finoman hangolt innovációnak. Szerinte semmi ehhez fogható nem létezik az operairodalomban.

Megtalálható benne a Lisztre jellemző mézédes zenei nyelv, ám az is érezhető rajta, hogy a zeneszerző ekkortájt kezdte felfedezni magának Wagner operáit. Trippett azt is mondta, „ennek az operának az egyetlen forrásanyaga egy 111 oldalas kézirat zongorakottákkal és vokális részekkel. Mindig is úgy tartották, hogy lehetetlen összeilleszteni a művet, ám alapos vizsgálattal kiderült, hogy Liszt minden szükséges részletet lejegyzett az első felvonáshoz.”

Trippett szerint Liszt hét éven át dolgozott az operán, amelynek librettója alapjául Lord Byron 1821-ben megjelent tragédiája szolgált Sardanapalról, az utolsó asszír királyról. A békeszerető királyt a politikánál és a háborúnál jobban érdekel a mulatozás és a nők, elítéli az erőszakot és a brutalitást, és naivan hisz az emberiség természetes jóságában. Lázadók azonban letaszítják trónjáról és ezért felgyújtja önmagát és kedvesét.

Liszt operája Saradanapalo és kedvenc ágyasa, Mirra szerelméről szól, aki megpróbálja rávenni a királyt, hogy menjen háborúba, védje meg birodalmát.

Liszt a művel 1852-ben felhagyott az után, hogy elkezdett Wagner-operákat vezényelni Weimarban.

A mű kritikai kottakiadása 2019-ban jelenik meg az Editio Musica Budapest gondozásában.

Az ősbemutató karmestere, Kirill Karabics azt mondta, „Liszt Ferenc nevét soha nem kapcsolták össze az olasz operával. Nagyon boldog vagyok, hogy a Sardanapalo premierjét vezényelhetem Weimarban. Ez a felfedezés nemcsak Liszt zenei örökségében, hanem a 19. század zenetörténelmében nyit új fejezetet.”

761   Búbánat 2017-03-12 15:10:32
Rekonstruálták és előadják Liszt félbehagyott operáját

FIDELIO, 2017.03.08. 09:48

Igazán romantikus témához nyúlt 1849-ben a magyar zeneszerző: Lord Byron eposztragédiájából írt operát. De nem fejezte be, és a kevéssé ismert kéziratot eddig olvashatatlannak, rekonstruálhatatlannak tartották. Most David Trippet mégis megkísérelte helyreállítani ezt értékes művet.

David Trippet, a Cambridge-i Egyetem zenei fakultásának docense, egy weimari archívumban fedezte fel a Sardanapale operát tíz évvel ezelőtt. A kézirat létezésről csak néhány Liszt-kutató tudott, akik azt – mivel gyorsírással íródott és egyetlen felvonást tartalmazott – olvashatatlan töredéknek tartották. Trippet két éven át dolgozott a kézirat revideálásán és rekonstruálásán. A júniusi BBC Cardiff Singer of the World énekversenyen tízperces részlet hangzik el a műből Anush Hovhannisyan, az ígéretes örmény szoprán előadásában.

Elképesztő a zene, ami fennmaradt – egyszerre fedezhető fel benne az olasz líraiság és a harmóniai újítás.

Nincs még egy ilyen az operairodalomban. Liszt mézédes zenei nyelvezete uralja a darabot, de akkor írta, amikor először felfedezte Wagner operáit" –közölte Trippet.

„A kézirat 111 oldalas, zongorára és énekhangra íródott. Mindig úgy gondolták, lehetetlen összerakni a darabot, de ahogy alaposan megvizsgáltam a notációt, kiderült, Liszt az első felvonás minden lényeges elemét lejegyezte. Végig kellett gondolnom, milyen alkotói döntésekkel szembesülhetett, és újraalkotnom a kreatív folyamatot (...).”

„Többféle rövidítés látszik a kottában, és jó pár hely üresen maradt. (...) Úgy tűnik, Liszt már fejben megkomponálta a zenét, mikor hozzáfogott a lejegyzéséhez. Egy 19. századi zeneszerző bőrébe kellett bújnom (...), ami ritka és emlékezetes lehetőség.”

Az első felvonás kritikai kiadását az Editio Musica Budapest bocsátja közre 2018-ban.

Francesca Vella és David Rosen segített Trippetnek rekonstruálni és angolra fordítani az olasz szöveget. A librettó Sardanapalo, a békeszerető asszír király történetét mondja el, akit jobban érdekel a mulatozás és a nők, mint a politika és a háború. Ellenzi az erőszakot és naivan hisz az eredendő emberi jóságban. Bukását lázadás okozza, és szeretőjével, Mirrával együtt illatszerektől és fűszerektől füstölő tűzben égnek meg.

Byron eposzát Hector Berlioz (1830) és Maurice Ravel (1901) is megzenésítette, mindketten a Conservatoire rangos Római-díjáért kiírt pályázatára.

A BBC énekversenyének premierje előtt, május 15-én Trippet és kollégái egy dokumentumfilmet is bemutatnak, amely Liszt elfelejtett remekművének történetét meséli el. Anush Hovhannisyan (szoprán) mellett Samuel Sakker (tenor) és Arshak Kuzikyan (basszbariton) énekel majd a filmben. „Csodálatos, rendkívül kreatív és fantáziadús munka volt összerakni ezt a művet, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy részt vettem benne” – mondta a szopránénekesnő.

„Hallgasson bele Liszt rekonstruált operájába!” – a cikkben szereplő linken elérhető a videó-részlet.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Hagyományok Háza

III. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny - Középdöntő

18:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Metropolitan Operaközvetítések
ROSSINI: A sevillai borbély

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Tóth Marianna (zongora)
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: a karmesterkurzus tíz résztvevője
Dohnányi Akadémia Gálakoncert - Egy hangverseny, tíz karmester
BARTÓK: Divertimento
BEETHOVEN: G-dúr zongoraverseny No. 4
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Fesztiválakadémia"
BALOGH MÁTÉ: Új mű (a Fesztivál Akadémia megrendelésére)
Maxim Rysanov (brácsa), Kokas Dóra (cselló), José Gallardo (zongora)
BRAHMS: a-moll trió, op. 114
Maxim Rysanov (brácsa), Kokas Dóra (cselló), José Gallardo (zongora)
Közös éneklés
MOZART: 2. (Esz-dúr) zongoranégyes, K. 493
Dmitry Smirnov (hegedű), Lars Anders Tomter (brácsa), Enrico Bronzi (cselló), Dejan Lazić (zongora)
17:00 : Fertőrákos
Barlangszínház

Soproni Szimfonikusok kamarazenekara
"Ötórai hangoló" - Fuvolavarázs

17:00 : Kapolcs
Művészetek völgye (Muflon Jazz Udvar)

Rohmann Ditta, Trio Squelini
A mai nap
született:
1920 • Isaac Stern, hegedűs († 2001)