Bejelentkezés Regisztráció

Mozartról magasabban


544 tarnhelm2 2007-05-15 23:01:41 [Válasz erre: 543 zsoly 2007-05-15 22:56:22]
Na, tessék. Megnéztem a Rémy könyvében: 1952 áprilisában 4. Konstanzát énekelt a Scalában! Ennyi. :-)))

543 zsoly 2007-05-15 22:56:22 [Válasz erre: 542 tarnhelm2 2007-05-15 22:51:26]
Ó, ez csak egy szóvirágos megjegyzés volt a részemről, nem akartalak visszabillenteni! :) Sőt, kifejezetten kedvelem az asszociációkat. Enélkül minden hót unalom volna. Tényleg, egyébként nem tudom, hogy Callas énekelt-e Mozartot. Nem hallottam, de nem is tudom elképzelni. :))

542 tarnhelm2 2007-05-15 22:51:26 [Válasz erre: 540 zsoly 2007-05-15 22:47:08]
Akkor visszabillentem! Callasnak nem állt jól Mozart sem! (Azt hiszem nem is énekelt Mozart szerepet...) :-)))

541 tukán 2007-05-15 22:49:35 [Válasz erre: 540 zsoly 2007-05-15 22:47:08]
Hát ezt is megértük!?

540 zsoly 2007-05-15 22:47:08 [Válasz erre: 539 tarnhelm2 2007-05-15 22:45:18]
A legjobb a mai estében, hogy állandóan off-ra megyünk :)) Ez ma egy asszociatív off-night :))

539 tarnhelm2 2007-05-15 22:45:18 [Válasz erre: 535 tukán 2007-05-15 22:37:47]
Az már igaz! És az egész Parsifal olaszul Gui vezényletével (Kundry: Callas) - tényleg a felismerhetetlenségig más! (Tegyük hozzá - nem is jó. Sajnos. Callasnak nem állt jól Wagner. Csak a hangját amortizálta le vele!)

538 zsoly 2007-05-15 22:44:34 [Válasz erre: 537 tukán 2007-05-15 22:43:53]
Ja, értem...

537 tukán 2007-05-15 22:43:53 [Válasz erre: 536 zsoly 2007-05-15 22:40:31]
Most nemcsak a szövegre gondoltam. Az Istennő nagy tévedése, ezt bizton állítom. Valahogyan semmi sem stimmel...

536 zsoly 2007-05-15 22:40:31 [Válasz erre: 535 tukán 2007-05-15 22:37:47]
Ja, ez nekünk nagyon durva, de egy olasz biztos ráismerne :)

535 tukán 2007-05-15 22:37:47 [Válasz erre: 533 tarnhelm2 2007-05-15 22:34:43]
És Callas olaszul énekelt Izolda szerelmi halála? Alig lehet ráismerni!

534 zsoly 2007-05-15 22:37:41 [Válasz erre: 532 tukán 2007-05-15 22:33:59]
Ó, én 100 évet is adnék neki szívesen, ha addig élhetnék és hallgathatnám :)))

533 tarnhelm2 2007-05-15 22:34:43 [Válasz erre: 531 zsoly 2007-05-15 22:19:12]
Én is szeretem a Bergman-filmet - bár koránt sem vagyok Bergman rajongó. De meglepően jók az énekesek, és az egész előadás nagyon szeretetre méltó. Engem azonban zavar a svéd, pont azért mert olyan lágy. Végig az az érzésem, hogy mintha németül énekelnének - olyan ismerős a szöveg - csak valami még sem stimmel. A Carmen - tényleg perverz! 1909-es felvétel, a mű első teljes lemezfelvétele!!! Nem vettem volna meg magában, az Emmy Destinn dobozban van benne, ő iránta a Wagner-felvételei miatt érdeklődtem. Az Otello és a Figaro házassága pedig Furtwängler kedvéért van, és hát Salzburgban akkoriban még többnyire németül adták elő ezeket a darabokat. (Érdekes, hogy a Don Giovannit viszont Walter és Furtwängler is olasz nyelvű verzióban adta elő ugyanott.)

532 tukán 2007-05-15 22:33:59 [Válasz erre: 531 zsoly 2007-05-15 22:19:12]
Gondolod, hogy egyáltalán fel lehet készülni tökéletesen a Figaro-ból? Mindig mást és mást lehet felfedezni benne, mint már beszéltük.... Megérne 20 évet!

531 zsoly 2007-05-15 22:19:12 [Válasz erre: 530 tarnhelm2 2007-05-15 22:08:20]
Igen, igen, a Figaroból még több évi rajongás után sem tudtam tökéletesen felkészülni. :)))) Egyébként - most nagyon renintens leszek - imádom a Varázsfuvolát svédül, lágyabb, dallamosabb, mint a német és mondjuk a nyelvrokonság miatt mégsem akkora a képzavar, mintha pl. franciául vagy olaszul hallgatnánk. BRRR. Azért a Carmen németül, meg az Otello, húúú, ez már nem is fura, hanem egyenesen perverz :))) Bár egy franciát/olaszt biztos nem vágná jobban fejbe, mintha magyarul hallaná. Egyre megy. :))

530 tarnhelm2 2007-05-15 22:08:20 [Válasz erre: 529 zsoly 2007-05-15 21:48:58]
Az előbb ugyan nagyképűen azt írtam: az ember készüljön fel az operából! De be kell látnom: a Figaro rendkívül szövevényes darab, és valóban ott sok poén van a recetatívókban is. (Igazság szerint, a Cosi is bonyolult történet). De például a DG - ami viszont nekem a kedvencem a Mozartok közül - ebből a szempontból \"emészthetőbb\" az említettekhez képest. A Varázsfuvola is. Nekem van egy két felvételem \"fura\" nyelven: pl. Carmen, Figaro, Otello németül. Máté passió angolul. Vagy gondoljunk a Bergman-filmre: A Varázsfufola milyen furcsa svédül! El tudom képzelni, mit érezhet egy német, ha Mozartot magyarul kell hallgatnia! :-))) P.s.: Persze: a maraton nagyszerű ötlet volt Kovaliktól - ezt egy percig sem vitatom. És örülök neki, hogy még van valakiben kezdeményező készség, koncepció, és energia a megvalósításra.

529 zsoly 2007-05-15 21:48:58 [Válasz erre: 528 tarnhelm2 2007-05-15 21:28:05]
Köszönöm, hogy áthoztad ide a kérdést! Nekem a három rendezés közül talán a DG tetszett a legkevésbé, de végül is a szöveg szempontjából ennek nincs jelentősége. Engem leginkább a Figaro döbbentett le. Ez a kedvenc operám, és naivan azt hittem, hogy töviről hegyire ismerem. Ehhez képest meglepődtem, amikor a magyarul és kiválóan \"mondott\" recitativokban számomra eddig rejtve maradt apró összefüggesékre, beszólásokra, átszólásokra és áthallásokra bukkantam. Nagyon élveztem és nekem segített a Figarot még jobban megismerni. Persze lehet, hogy ez csak azért van, mert a recitativoknak itt még mindig nagy a jelentősége, ezek viszik előre a cselekményt. Még akkor is, ha azért itt már megjelennek a jelentek, és a zseniális együttesek is. Én ezért találtam jó ötletnek ebben a koncepcióban a magyar szöveget. Egyébként teljesen egyetértünk, az opera szóljon eredeti nyelven. Zavarban lennék, ha pl. egy Trubadúrt vagy egy Traviatát magyarul kellene végighallgatnom. A Mozart-maraton minden tekintetben különleges koncepció volt és ebbe szerintem a magyar szöveg jól belefért, sőt kellett.

528 tarnhelm2 2007-05-15 21:28:05
Zsoly (a Rost topicban): \"a Mozart-maratonban nem voltak díszletek, kellék alig, és minden a szereplők közti interakcióban zajlott. Amit zseniálisan kidolgoztak. Én is olaszul szeretem a Da Ponte-operákat, viszketek, amikor magyarul hallom, de a Kovalik-rendezés kívánta a magyar szöveget. Nekem nagyon jó volt úgy. A recitativokban is minden szónak súlya volt, a közönség élénken figyelt minden szóra. Ami mondjuk a mozarti dramaturgia miatt nem elhanyagolható.\" Én csak a Don Giovannit láttam a maratonból, de nekem is nagyon tetszett Kovalik rendezése. Kovalikot általában is kedvelem, és akceptálom a véleményét az anyanyelven hallgatandó operákról, mert láthatóan átgondolta miről beszél. Akceptálom - de nem értek vele egyet. Azért nem, mert - különösen a jól ismert operák esetén - fel lehet készülni annyira, hogy a pontos szöveg értés nélkül is tudjuk, hogy miről van szó. (Aki meg nem készül fel, magára vessen.) Én láttam már Shakespeart horvátul is és szlovákul is, amely nyelvekből szinte egy szót sem értek, és nem okozott különösebb gondot, hogy kövesem a darabot. Pedig drámáról és még csak nem operáról volt szó. Tehát azt mondom: Janaceket csehül, Muszorgszkijt oroszul, Puccinit olaszul, Bizet-t franciául, Wagnert németül, Bartókot magyarul! - ugyanis egyetlen fordítás sem képes a tökéletes prozódiára.

527 Estelle 2006-12-02 09:55:14
Ma este negyed 9-kor 3SAT-on Le nozze de Figaro, Bécs 2001

526 morc 2006-11-23 09:42:46
A kakukktojás pedig a Betulia Liberata, ezzel lesz ki a 22 (mai fogalmaink szerint ez inkább oratórium, mint opera.)

525 frushena 2006-11-22 18:37:03 [Válasz erre: 524 frushena 2006-11-22 18:33:28]
Legyen itt dátum szerint : Apollo et Hyacinthus 1767 Salzburg La finta semplice 1769 Salzburg Bastien und Bastienne 1768 Wien Mitridate, rè di Ponto 1770 Milano Ascanio in Alba 1771 Milano Il sogno di Scipione 1772 Salzburg Lucio Silla 1772 Milano La finta giardiniera 1775 München Il rè pastore 1775 Salzburg Semiramis 1778 Mannheim) Zaide 1779 .1866 Frankfurt) Idomeneo, rè di Creta 1781 München Die Entführung aus dem Serail 1782 Wien L\'oca del Cairo 1784 Frankfurt Lo sposo deluso 1784 Der Schauspieldirektor 1786 Wien Le nozze di Figaro 1786 Wien Il dissoluto punito, ossia Il Don Giovanni 1787 Praha Così fan tutte, ossia La scuola degli amanti 1790 Wien Die Zauberflöte 1791 Wien La clemenza di Tito 1791 Praha

524 frushena 2006-11-22 18:33:28 [Válasz erre: 523 trombita 2006-11-22 18:30:24]
21 opera, mely időrendben a következő : Apollo et Hyacinthus La finta semplice Bastien und Bastienne Mitridate, rè di Ponto Ascanio in Alba Il sogno di Scipione Lucio Silla La finta giardiniera Il rè pastore Semiramis Zaide Idomeneo, rè di Creta Die Entführung aus dem Serail L\'oca del Cairo Lo sposo deluso Der Schauspieldirektor Le nozze di Figaro Il dissoluto punito, ossia Il Don Giovanni Così fan tutte, ossia La scuola degli amanti Die Zauberflöte La clemenza di Tito

523 trombita 2006-11-22 18:30:24
Elnézést a tudatlanságomért, csak azért léptem be ide, hogy végre valaki talán megválaszolja nekem: miért írták még annak idején, januárban azt, hogy Salzburgban Mozart mind a 22 operáját bemutatják? Én utánaszámoltam, és nekem mindenképpen 19 jön ki! Tudom, hogy van néhány töredék is (a Köchel-jegyzék szerint ilyen pl. a teljesen ismeretlenül hangzó L\'oca del Cairo és még egy, aminek nem jut eszembe a neve). Ezek lennének azok? Vagy mi a megoldás? Köszönöm segítségeteket!

522 Búbánat 2006-06-23 11:06:42 [Válasz erre: 505 Búbánat 2005-12-16 11:51:47]
Reviczky Katalin bécsből keltezett tudósításában (Új Ember június 18.) beszámol a Mozart-évhez kötődő egyházi vonatkozású bécsi rendezvényekről is. Az idei Mozart-évben harminc bécsi templom közös vállalkozásban csokorba kötötte Mozart vallási tartalmú műveit, és első alkalommal mutatja be azokat kronológiai sorrendben: a naiv ifjúkori kompozícióktól az érett művész tragikus halotti miséjéig. A Mozart és a vallás című hatalmas vállalkozás egy koncertsorozat, melyben a művek Mozart szellemében, egyházi liturgia keretében szólalnak meg. Jóllehet Mozart tagja volt a bécsi szabadkőműves páholynak, életében a hit fontos szerepet játszott. Sok utalást tett erre leveleiben is, köztük az 1781. június 13-án keltezettben, melyet atyjának, Leopold Mozartnak írt: \"Legyen nyugodt, Atyám, a vallást messze nem nélkülözi életem!\" - A God is our refuge kezdetű motettától a miséken át a Requiemig jobban nyomon követhető a művész kompozíciós kibontakozása, mint az operáiban. Bécsben most főként azokban a templomokban tartanak Mozart-koncerteket, amelyek közvetlen kapcsolatban álltak a zeneköltő személyével: ilyen például a Peterskirche, ahol Mozart fia, Karl Thomas a keresztséget kapta, a Stephansdom és a Deutschordenskirche. A programsorozattal egy időben jelent meg egy népszerűsítő munka, mely végigvezeti az érdeklődőt az egyházi zene mozarti birodalmában, feltüntetve a legnagyobb előadókat, és kiegészítve azt néhány kortárs, így Joseph és Michael Haydn, továbbá Antonio Salieri témába vágó zeneműveivel.

521 Búbánat 2006-04-16 16:10:04
Horváth Ádám, aki tavaly júliusban a leköszönő Mádl Ferenc köztársasági elnök tiszteletére \"összehozta\" az emlékezetes Varázsfuvolát,újból egy Mozart operával kíván előrukkolni: Don Giovanni. Ezt is hangversenyszerű formában kívánja színre vinni a Hangversenyteremben, a Mozart év befejezéseként. Magára osztja a főszerepet, Leporelló szerepére Ferruccio Furlanettót kérte fel. Az előadás karmestere, akárcsak a Varázsfuvola esetében, itt is Győriványi Ráth György lesz. Horváth Ádám énekes és producer eddigi pályafutásáról, tanulmányairól, szerepeiről, terveiről olvashatunk a tegnapi Magyar Nemzetben.

520 nocsa 2006-04-16 14:49:06 [Válasz erre: 519 Magai Ferkó 2006-04-15 16:12:41]
[url]http://www.tarjangabor.hu/libretto/;http://www.tarjangabor.hu/libretto/[/url]

519 Magai Ferkó 2006-04-15 16:12:41
Halihó! Ki tudna segíteni? Mozart: Don Giovanni, Figaro házassága,Szöktetés a szerájból,Cosi fan tutte Című operák /Csak kórusrészének szövegkönyve/ kellene MAGYARUL! Vagy esetleg hol tudnék hozzájutni?? Előre is kösz! FErkó

518 cleofide 2006-03-28 14:31:55 [Válasz erre: 510 Búbánat 2006-03-20 12:35:08]
Nekem megvan a sajat (mostmar rezervalt velemenyem) Mozart operairol. Azonban a mas hangversenylatogatok kimerito ertekezeseibol levonhato egymasnak ellentmondo konkluziokon elmerengek nehanapjan. Csak ideznek egy altalam inkabb \"Homaly\"-kent aposztrofalhato es kapcsolod cikket: http://www.fidelio.hu/visszhang.asp?id=9626

517 Búbánat 2006-03-28 13:58:33
Mozart töredékben maradt daljátékát, a Zaidét is kipipálhatom végre. Elmondhatom, hogy tíz napon belül három olyan korai, ritkán látható-hallható Mozart-operához volt szerencsém élőben (Zaidén kívül még a Pásztorkirály és a Mithridate, Ponthus királya), amelyeket előzőleg egyáltalán nem ismertem, de még részleteket sem hallottam belőlük, mondjuk a rádióból. Hiába, Mozart színpadi alkotásai – elismerve azok értékeit, szépségeit, különösen a géniusz „öt nagy operájának” hatásos és olykor felemelő zenei megoldásait, valamint mindig rácsodálkozva, s belefelejtkezve a Mozart-i énekhang és a zenekari kíséret „gyönyörűséges egymásra találására” - igazán soha nem tudtak lázba hozni. A tegnap esti Zaide-bemutató annyiban tetszett, és elfogadom, hogy nem akart görcsösen megfelelni semmilyen irányzatnak, a produkció felvállalta, hogy sem több és sem kevesebb annál, mint aminek Mozart szánta: szép dallamokkal, énekekkel teli, a zárt számok között prózában előadott, XVII. században, egy török szultán palotájában játszódó megzenésített mesés történet. Örültem a daljáték keretei között énekelt szép dallamos áriáknak, kettősöknek. Mivel a rádió élőben közvetítette a Zeneakadémiáról a koncertszerűen elhangzó művet, így azok is véleményt alkothatnak erről, akik nem lehettek jelen. Gondolom, a kommentátor elmondta az ilyenkor szokásos tudnivalókat a kompozícióról: a félbe maradt mű keletkezésének körülményeit; szót ejtett az 1866-os posztumusz bemutató létrejöttében érdemeket szerző Carl Gollmik szövegíró és Johann Anton André zeneszerző toldalékairól; a befejezetlenül maradt mű egyértelműen a Szöktetés a szerájból előzményének tekinthető. Sem nyitánya, sem fináléja nem készült el; az előbbi helyett az 1779-ben komponált D-dúr szerenád (K.320) első tételét (adaggio) játssza a zenekar; az utóbbi szerepét, egy záró kórusét az „Induló” (K.335.1 sz.) kapja. A szövegkönyv hiányait pedig prózai szöveg egészíti ki. A Zaidét - az átdolgozás révén - kerek egésznek érzem, leszámítva az opera befejezésének kissé összetákolt hihetetlen, valószerűtlen és rövidre zárt fordulatait. E szerint, a palotájában őrzött és az idők folyamán egymásba szerető két rabszolgáról (Zaire és Gomatz) kiderül, hogy testvérek. A hozzájuk hű szolga (Allazim) – ki a kudarcba fúlt szökésben segítette őket, és most őt is a másik kettővel együtt ki akarja végeztetni a lányba korábban szintén beleszeretett, de most vérig sértett, hiú szultán – történetéből pedig összeáll a kép: ő maga az apjuk, aki ráadásul korábban megmentette a pasa életét. Ezekután persze, hogy happy enddel ér véget a daljáték. S mindezt az utolsó öt percben, prózában tudjuk meg, ezt követi egy szép kvartett, majd rövid, indulószerű zárókórussal fejeződik be az előadás. Zaide szerepében Csereklyei Andrea lírai szopránja méltán keltett feltűnést és aratott nagy tetszést. Mindkét felvonásban szép énekelnivalói akadtak, és Mozart tényleg nagyon „operettes” dallamokat komponált Zaidének. Pl. a második felvonásból nagyon megragadott az az áriája, amikor, hogy mentse a szultán haragja elől szerelmesét és a hű barátot, minden bűnt magára vállal. Hatásos jelenet volt az első felvonásból, amikor Gomatz (Megyesi Zoltán – lírai tenor) egy ún. „melodráma” (zenével kísért beszéd) elmondása után álomba merül. Zaide, csodálja őt, ezért pénzt, egy arcképet és egy megkülönböztető írást hagy neki. Nagyon szép áriát énekelt Csereklyei. Gomatz miután fölébred, megtalálja az ajándékokat és hűséget esküszik Zaidénak. Itt Megyesi énekel egy nagyon kifejező, dallamos, érzelmekkel telitett áriát. Kiemelem még az első részből Allazim, a hű szolga (Hámori Szabolcs) részére írt szép baritonáriát. Továbbá nem hagyhatom említés nélkül a felvonás nyitánya után felcsendülő, az éppen követ törő rabszolgák és Gomatz együttesét, a pattogós ritmusú, hatásos bevezető kar énekét sem. A második részben egy ária erejéig feltűnik Ozmin, a szultán őrparancsnoka is (Massányi Viktor), ki egy gyors lélegzetű áriájában próbálja menteni magát a szultán haragja elől, ki őt teszi felelőssé Zaide és Gomatz szökéséért. Nem csak Ozmin neve, hanem énekelnivalója is emlékeztet a két évvel később bemutatott Szöktetésben feltűnő karakterre; Massányinak nem okozott gondot a figurába életet lehelni. Baritonjának van sava és borsa, de a német kiejtése – főleg a próza deklamálásánál -, akárcsak a többi szereptársáé, kivetnivalót hagy maga után. Szulejmán szultánnak Szappanos Tibor „kölcsönözte” hangját. Nem is az Ozmint felelősségre vonó áriája ragadott meg, inkább az elfogott szerelmeseket elitélő ária volt az, amelyet említésre méltóan oldott meg, amire oda kellett figyelnem; világos színű hajlékony tenorja még nem kiforrott, de igen muzikális. A többi Mozart-opera is előbb- utóbb utoléri; hangja pontosan az ilyen karakter szerepek megformálására alkalmas, de többre egyelőre nem. Esetleg később, érettebb és kidolgozottabb hangmatériával talán elvállalhatja a könnyedebb Rossini- és Donizetti- operák hasonló fogantatású tenor szerepeit is. Meg kell dicsérnem a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát, amely a külföldről „importált” tapasztalt angol karmester, Graeme Jenkins vezetésével jól látta el a dalmű zenekari kíséretét. Nagyon szépen szóltak a fafúvósok, de a többi hangszercsoport teljesítményére sem lehet panaszom. Összességében ez a singspiel kielégítette a várakozásomat és mondhatnám azt is, közelebb sodort Mozart zsenijéhez, megértéséhez, muzsikájához. A magyar szöveg feliratozó készülék - leszámítva az első versek bakiját (tükörírást produkált nagy derültségre) – ezúttal is hasznosan látta el funkcióját: érteni és követni lehetett a sok prózával teletűzdelt és feldúsított darabot. Más kérdés, hogy továbbra sem tetszik maga a nyelv, a német.

516 frushena 2006-03-21 12:19:21 [Válasz erre: 515 Szárcsa 2006-03-21 12:07:24]
Hivatalosan passz! Úgy néz ki, hogy egy svéd énekesnő énekli Aspasiat! (Amúgy ezt a szerepet most nyáron fogja énekelni Salzburg-ban) Talán megmentik a premiert!

515 Szárcsa 2006-03-21 12:07:24 [Válasz erre: 514 frushena 2006-03-21 10:24:16]
Ez biztos? Mikor értesülhetek erről hivatalosan? Beugrás?

514 frushena 2006-03-21 10:24:16 [Válasz erre: 513 Búbánat 2006-03-21 09:55:07]
Nem sok esély van rá!

513 Búbánat 2006-03-21 09:55:07 [Válasz erre: 512 frushena 2006-03-20 21:12:00]
Én azért még reménykedem.Hátha mégsem.

512 frushena 2006-03-20 21:12:00 [Válasz erre: 511 Búbánat 2006-03-20 19:35:48]
Olyannyira került veszélybe, hogy ELMARAD a premier!

511 Búbánat 2006-03-20 19:35:48
Úgy hírlik, Gonzalez Mónikát alaposan elkapta az influenza, így veszélybe került a Mithridate, Pontus királya pénteki bemutatója a Fesztivál Színházban. Kívánom, gyógyuljon meg mihamarabb, Mónika!

510 Búbánat 2006-03-20 12:35:08
Örültem, hogy szombaton elmentem a Pásztorkirályra, mert egyrészt még sohasem hallottam ezt a fiatalkori Mozart-operát és kíváncsi voltam, milyen, másrészt – mivel operai érdeklődésemhez nem elsősorban Mozart művei állnak közel - mondhatnám, éltem a kínálkozó alkalommal, s késztettem magam beleélni ebbe a számomra kevésbé ismert és kicsit idegen zenei világba. Azt hiszem, elmondhatom, sikerrel jártam, ezekután - az idők horizontján elhelyezve – a jövőben más szemmel fogom nézni és más füllel fogom hallgatni Mozartot. Tehát megérte, hogy ott lehettem ezen a hangversenyszerűen előadott – már nem is annyira korai (19 éves korában komponálta) - Mozart-alkotás zeneakadémiai bemutatóján. Érdeklődésem tovább csigázta az a tény, hogy Fischer Ádám állt a karmesteri pulpituson, aki számomra garanciát jelentett arra nézve, hogy remek előadásnak leszünk szem-és fültanúi. Az előzetes latolgatásaimban nem kellett csalódni, tényleg a Dán Rádió Kamarazenekara élén a neves dirigens minden szépet és jót kihozott a darabból, amelyre vágytam; ebben óriási érdeme volt Mozart zsenijén és a tehetséges muzsikusok játékán túlmenően a kiváló fiatal énekeseknek is. Bevallom, sohasem hallottam még róluk, ezért is kellemesen meglepett a nemzetközi zenei életben bizonyára még sok szép eredményre predesztináltatott Oleszja Golovneva (Amintas – a királyi származásáról mit sem tudó pásztorlegény), aki áriáiban szép bensőséges énekével, virtuóz technikájával elkápráztatta a jelenlévőket; egyébként a pódiumon hangsúlyozottan ünnepi, fehér színű öltönyben állt ki, öltözékével is hangsúlyozva, hogy szép szopránja létére egy férfi szerepet alakít - ezzel is megkülönböztetve magát az estélyi ruhában fellépő két énekesnőtől, kik az operában szerepük szerint két királylányt formálnak meg. Lírai szopránja abszolút biztos pontja volt az előadásnak, és igen tetszett a második felvonásban előadott - a zenekar mellett külön, szóló hegedűn kísért - gyönyörű szép áriája! A szerelmét Elisát éneklő Ditte Andersen is igen figyelemreméltó muzikalitásával hívta fel magára a figyeljet, és szép, szinte kiforrott lírai szopránjával örvendeztetett meg. Nagy ovációban részesült kettősük – az egyetlen duett az operában, az első felvonás végéről. Tamirist, a másik királylányt, ki Agenorába, Alessandro (Nagy Sándor) bizalmasába szerelmes, Katerina Beranova énekelte, kinek sötét színű, drámaibb szopránja jól érvényesült a mindössze két áriájában és a finálé együttesében. Agenore figurája tulajdonképpen a cselekmény motorja, mozgatója, és a szereplők között valamiféle közvetítői funkciót tölt be. Ezt a szerepet Lothar Adinius személyesítette meg, kinek a lírai tenorja ugyan nem rendelkezik átütő erővel,de technikásan, szépen hozza a helyenként ékítményekkel megtűzdelt sok énekelni valóját - nemcsak az áriákban, hanem a recitatívókban is. A hosszú fekete göndör hajával a figyelmet azonnal magára irányító délszaki Stefano Ferrari énekelte az itt bölcsnek, igazságot tevőnek ábrázolt, a nagyszerűségében pompázó hódító hadvezér és király, Alessandro (Nagy Sándor) helyenként igen nehéz tenor szólamát. A fiatal énekes külső megjelenéséhez megnyerő, fényes – bár itt-ott még kissé erőtlen, de azért képzett – szép tenorhang párosul, észrevehetően jól érzi magát a mozarti zenében-, világban. Nem okozott számára gondot a kényesebb hangok kiéneklése sem. Ezt a partitúrában a szólam technikai nehézségeivel való megbirkózása jól tükrözte, és a magas hangfekvés kényelmetlenségein is túllépett, ami számomra jelzi, hogy még a mostaninál is többre képes, és még sokra viheti. Ahogy nála, úgy az összes többi énekesre is érvényesnek találom, hogy énekükben-játékukban még további lehetőségek rejtőznek; a Pásztorkirály énekelnivalói nyilván, idővel egyre jobban beérnek. A pódium adta keretek között látott minimális színészi eszköztáruk pedig bővíthető, fejleszthető. Fischer Ádám jól összefogta a közreműködő zenészeket, dinamikusan vezényelt. Látszott rajta, hogy jól érti, érzi a darabot, és élvezi a kapott lehetőséget, hogy itt a Zeneakadémia Nagytermében felcsillanthat valami szépet,meghallgatni érdemeset, ami méltó hozzá, művészetéhez, de leginkább az ifjú Mozart zsenijéhez, szellemi kisugárzásához. Mivel nem vagyok Mozart-értő, meghagyom másoknak a szombat este bemutatott Pásztorkirály zenéjének, a művészi megvalósítás mikéntjének, a teljes produkciónak hozzáértő, szakértő kommentálását. Még annyit, hogy először találkoztam itt a Nagyteremben felirat-kivetítővel, ami jól szolgálja a célt: mint ahogy az operában, úgy itt is követhető legyen a cselekmény és érthető az áriák, jelenetek tartalma. Egyet lehet érteni az intézmény vezetésével, hogy szükség van erre az eszközre, igényli a publikum a magyar fordítást, amikor az énekelt szöveg idegen nyelven hangzik el. Legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy ennek a táblának az elhelyezése odavaló-e, ahol most található (az orgonaülés jobb felső oldalán) és a méretével „nem lóg-e ki” az összképből, vagy be; s mennyire van összhangban az épület belső építészeti struktúrájával, architektúrájával. Igaz, ha mobil alkotmányról van szó, s csak bizonyos előadások esetén kerül oda a helyére, nincs ellene különösebb kifogásom (feltételezve, hogy mögé nem árusítanak ülőhely-jegyet). Most a szép és ritkán látható-hallható korai Mozart-opusnak örvendek, amely bemutató előadásnak a zsúfolásig megtelt Nagyterem volt a színhelye, és szép sikerének, amelynek tapsainkban is kifejezést adva mi is a részesei lehettünk.

509 frushena 2006-01-27 16:15:25 [Válasz erre: 508 Riccadonna 2006-01-27 15:56:42]
Így van !!!! Egészen az örökkévalóságig ... (Ha létezik ilyen!) :)

508 Riccadonna 2006-01-27 15:56:42
BOLDOG 250. SZÜLETÉSNAPOT,MOZART!!!

507 Búbánat 2005-12-27 14:16:07
[url]http://www.nol.hu/cikk/388827/;Mozart mindenütt[/url]

506 cleofide 2005-12-16 12:04:04 [Válasz erre: 505 Búbánat 2005-12-16 11:51:47]
Nalunk musorkalendarium alapjan nem is tudnak az evfordulorol.

505 Búbánat 2005-12-16 11:51:47
Mozart összes egyházzenei művét bemutatják (Új Ember, 2005. december 18-i szám) A 2006-os Mozart-év során első alkalommal mutatják be a zeneszerző teljes egyházzenei repertoárját Ausztriában. A mintegy harminc templomban bemutatandó, hetven művet magában foglaló programsorozatot a Stephansdomban december 8-án megtartott sajtótájékoztatón ismertették. A 2006-os zenei eseményekről kiadott füzetben nemcsak a programok időpontjai és helyszínei találhatók meg, hanem ismertetés is olvasható az összes egyházi Mozart-műről és az azokat befogadó bécsi templomokról. Az első és legfontosabb koncertre, a Koronázási mise bemutatására január 27-én 16.45-kor kerül sor a bécsi Staphansdomban, a hangversenyt az osztrák televízió (ORF) is közvetíti. Mozart ebben a templomban mondott igent feleségének, Constanze Webernek, és pályázott a dóm karnagyi állására is, de meghalt, mielőtt betölthette volna azt. Halála után itt ravatalozták fel. Otto Biba, a Bécsi Zenebaráti Társaság archívumának igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: Mozart semmilyen más témában nem komponált olyan sok művet, mint az egyházzene területén. Ez volt – mondta az igazgató – kedvenc témája, az orgona pedig a kedvenc hangszere. Aki tehát Mozartot elsősorban mint „operák, szimfóniák, koncertek és zongoradarabok alkotójaként ismeri, bizonyára megváltoztatja a róla alkotott képét”. Otto Biba hangsúlyozta: a programsorozat fontos eleme az is, hogy a művek nem koncertszerűen, hanem a liturgia folyamatában szólalnak meg, így sokkal hívebben közvetítik a zeneszerző gondolatait. (KAP/MK)

504 Magai Ferkó 2005-10-25 17:51:56
EGy jo Kritikat szivessen olvasnek:)

503 Magai Ferkó 2005-10-25 17:50:42
Haliho ! Üdv mindenkinek gondoltam szolok, lesz egy jo kis koncert a jövö heten. En sajnos nem enekelek,mert itt lopom a napot Ausztriaban decemberig. 2005. október 31. hétfõ Szent Kvirin (Szalézi) Templom (Szombathely, Táncsics M. u.) 19.30 SZOMBATHELYI SZIMFONIKUS ZENEKAR MOZART: Requiem Közremûködnek: FODOR BEATRIX, ÉRSEK DÓRA, VADÁSZ DÁNIEL, BRETZ GÁBOR, BERZSENYI DÁNIEL FÕISKOLA VEGYESKARA (Karigazgató: VICZEFFY ADRIENNE) Vezényel: PÁL TAMÁS

502 frushena 2005-05-28 14:53:54
Mitridte, illetve Mozart lázban ég Európa. Hisz 2006 az ÖVÉ!!! Vashegyiék megcsinálják a Kairói Ludat! Na az sem semmi! Nagyon szép! Hihetetlen áriák vannak benne!

499 Orfeusz 2005-05-28 11:57:36 [Válasz erre: 500 Búbánat 2005-05-28 10:05:27]
és Bécsben is lesz jövőre(Theater an der Wien)

498 Kohn 2005-05-28 11:16:41 [Válasz erre: 498 Kohn 2005-05-28 11:16:41]
Mitridate-t éppen most fogják Londonban és Salzburgban bemutatni. A londoniban Rost is énekel.

501 frushena 2005-05-28 10:22:55 [Válasz erre: 498 Kohn 2005-05-28 11:16:41]
Így legyen! VÉÉÉGRE!!! Egy igazi Mozart csemege amit valami okból sokan semmire nem tartanak. Pedig igazán csodálatos zene!

500 Búbánat 2005-05-28 10:05:27
Hallom, hogy Moldován Domokos a Budapesti Kamaraopera társulatával a 2006. évi Budapesti Tavaszi Fesztiválon tervezi bemutatni a Magyarországon soha nem játszott háromfelvonásos Mitridate Re di Pontót.

497 Konrad Wallenrod 2005-01-08 00:13:47 [Válasz erre: 496 Búbánat 2005-01-07 22:03:32]
Kösz szépen Búbánat ! Rost Andrea gyönygyözô hangját (és nevetését) hallva... eltûnt a búbánat. Mozart biztos belészeretett volna, mint több sokkal kisebbrendû korabeli nôi hangba és szépségbe.

496 Búbánat 2005-01-07 22:03:32
Batta András műsorvezetésével lesz ma este egy Mozart-műsor a Bartók Rádión (23.02),amelyben Rost Andrea Mozart-szerepei állnak a középpontban.

495 Horószpók 2005-01-07 05:14:47 [Válasz erre: 494 Caligula 2005-01-06 14:58:32]
Perkéé?? Háncs - ne báncs ! Amúgy igaz,a magasban is vagyon helyes Ma,azaz tegnap este,Várjon-Szász (Szálsz?) zenekari bemutató a Zak -on az olyanmint speak -on. E Móczionálisan \"fant club\" Előzetes ismertség, nélkül a feeling hangzásbóul,mintha a szerelmes zongoristák épp e pecben kezdenék megismerni egymást,s ezt még fokozandó,elhitetik velünk,hogy lehet röpködni zongorával a nagyterem légterében, Weinerék \"erdőzsongás\"(érzet) szerű kiséretével, Hamar Mester(i) \"Légiforgalmi irányításával\" Várjo Dönczi Weinere is szupilatvija. De jó volna valakivel (halgató)+ vitatni koncerthangzást,fél méter a beteljesülés címmel,ugyanis a zongora elfoglalt helye,a hangzást rettenetesen befolyásolta. Aki ottan volt, a második félidőben,ékes bizonyítást kapott, mennyit számít a zg.helyzete, lásd Weiner mű,majd az utánna következő 2 zg-s MOZART darab során a jól hallható zenekari felállás,helyesbítek felhangzás különbözőségeinél,eltéréseinél. A Weiner verseny primáriusaiból a 2.3.pult csodálatos játékosai (Oszecsinszky Roman,Winkler Orsolya Járdányi Zsófia \"hangzott csak\" a többieket elfújta a réz,mindezt 50 cm tévedés miatt,(ennyivel tolódott el a szinpadkép jobbra) és ez szűnt meg a mozarti versenyfelülésnél,ahol értelmet nyert, immár a zenekar minden egyes gesztusa,árnyalt összjátéka. Legjobb példája az együtt zenélésnek a Simon Izabella mellé rendelt kis lap.leány zenébefeledkezése. A zenekari felállást,felülést a zongora optimális elhelyezését,anno a két nagy vitatta + Ránki Dezső és Kocsis Zoltán tőlük származik axióma ként: nem a zongorista,hanem a kalapács van a centrumban.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.