vissza a cimoldalra
2020-06-02
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11497)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5847)
Kimernya? (3634)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62167)
Opernglas, avagy operai távcső... (20488)
A MET felvételei (449)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7357)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3895)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4809)
Franz Schmidt (3609)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1951)
Operett, mint színpadi műfaj (4312)
Don Giovanni (264)
Pantheon (2639)
Charles Gounod (233)
Ilosfalvy Róbert (931)
Callas (451)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

1533   Sipi • előzmény1528 2014-12-29 09:40:29
Mozart korában eleve nem volt akkora fontossága a kottához való ragaszkodásnak. Ő is dolgozta át régebbi szerzők (Handel, J. C. Bach) műveit és az övét is adták elő jócskáőn átalakított változtaban még az életében is (az más kérdés, hogy egyes átalakításoknak mennyire örült). Sőt, ő írja egy levelében, mekkora dicsőségnek tartja, hogy a prágai közönség a Figaro kontratánccá alakított zenéjére táncol!
1528   tollnok 2014-12-21 08:04:13
Idézet a Caruso-blogból:

"Az 1910-es években gróf Bánffy Miklós és hevesi Sándor indított egy Mozart ciklust, ennek utolsó állomása volt az Álruhás kertészlány átdolgozása Goldini Mirandolinájának cselekményére. Tehát előbb „írtak” egy új Mozart operát és csak utána mutatták be az abszolút nem aktuálisnak tartott Cosi fan tuttét." - vagyis a nagy Mozart sem kerülte el az átírásokat, átdolgozásokat. Ugyanis az operák átdolgozása és más színpadi művek átírása nem egyedi jelenség, ami csak az Erkel operákra igaz és sokáig természetes és magától értetődő része volt a színházművészetnek! A prózai színházban ma is az - gondoljunk csak Zsótért borzalmas Shakespeare rendezéseire. Az átdolgozásokat pedig még a legnagyobb szerzők művei sem kerülhették el.

És még valami: A Cosi fan tutte "magyarországi bemutatóra Lorenzo da Ponte szövegét Lányi Viktor fordította, a díszleteket és a jelmezeket az előadás rendezője, Márkus László tervezte. Már ekkor táncokkal dúsították a hatszereplős vígoperát, melynek koreográfusa Brada Ede, karmestere Rékai Nándor volt." Vagyis ez se mostani találmány. Forrás szintén a Caruso-blog.
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
történt:
1937 • A Lulu bemutatója (Zürich)
született:
1857 • Edward Elgar, zeneszerző († 1934)
1863 • Felix Weingartner, karmester († 1942)
elhunyt:
1987 • Andrés Segovia, gitáros (sz. 1893)