Bejelentkezés Regisztráció

Kedvenc magyar operaelőadók


918 Búbánat 2014-07-24 11:03:06 [Válasz erre: 915 kugli 2014-07-11 11:50:24]
Lásd a Fórum - Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók - 673. sorszám alatt.

917 telramund 2014-07-23 20:15:50 [Válasz erre: 915 kugli 2014-07-11 11:50:24]
Talán annyit módosíthatunk,hogy Fodor Jánosról volt egy 6o perces tv film,nemrég vetítette 2x is a MTV3. Ott fekete-fehérben látható,hallható Wotan búcsúja!

916 Búbánat 2014-07-23 10:14:04 [Válasz erre: 914 Búbánat 2014-07-11 10:59:01]
Tehát, a Wagner-koncert rádiós közvetítését ma ismétli meg a Bartók adó 13.46 – 14.30 óra között.

915 kugli 2014-07-11 11:50:24 [Válasz erre: 914 Búbánat 2014-07-11 10:59:01]
A Wotan búcsúja és Tűzvarázs egyik kedvencem. A magyarok közül a legjobban nekem Fodor Jánossal tetszett. ( csak lemezen hallható ) Csernai professzor visszaemlékezése szerint egy magán-vacsorán Gregor József is elénekelte ( azzal együtt, hogy Wagner nem volt a kedvence )

914 Búbánat 2014-07-11 10:59:01
Ma este a Bartók Rádió sugározza: 21.16 – 22.00 A Liszt-Wagner Zenekar Wagner hangversenye Zeneakadémia Nagyterem, 2001. február 6 Vezényel: Jurij Szimonov Km. Misura Zsuzsa - szoprán, Berczelly István - bariton 1. A walkür - Wotan búcsúja és Tűzvarázs (Berczelly) 2. Az istenek alkonya - Gyászinduló és zárójelenet (Misura) (Ism. július 23., 13.46)

913 telramund 2014-07-02 11:37:26 [Válasz erre: 911 svaler 2014-07-01 20:00:47]
Ami még mindig müködteti művészetét az örök optimizmusa,ami miden szavából árad.Akiben ez nincs,lehetnek génjei,tehetsége idő előtt eltűnik. Példáktól eltekintek.

912 chenier 2014-07-01 20:12:28 [Válasz erre: 911 svaler 2014-07-01 20:00:47]
Remek interjú!

911 svaler 2014-07-01 20:00:47
Interjú Berkes Jánossal: [url]http://www.kulturpart.hu/zene/42337/en_a_hangom_vagyok;Én a hangom vagyok[/url]

910 Búbánat 2014-06-09 11:35:47
Az Új Ember e heti számának Mértékadó című kulturális magazinjában olvashatunk egy hosszú, fényképekkel teli cikket – a lap két teljes oldalán át - Takács Klára operaénekesnőről: "Felelősséget éreztem minden hangért". Elmer István a művész pályaképét rajzolta fel és meginterjúvolta a színpadtól ma már visszavonult Takács Klárát, aki 1973 és 1989 között a Magyar Állami Operaház vezető mezzoszopránja volt. Híres szerepei: Adalgisa, Carmen, Eboli, Judit, Dorabella, Cherubin, Octavian, Hamupipőke, Charlotte. Fellépett a világ negyvenöt nagyvárosában… Elmer úgy fogalmaz: " Az igazi érték kiküzdi elismerését, Takács Klárát régóta nem hallja a hazai közönség. A kisszerűségből táplálkozó méltatlan vezetői magatartás az 1980-as évek végén megtagadta tőle az Operaház színpadát. Az emlékezetben, a lemezfelvételeken azonban tovább él ez a különleges, ritka művészi teljesítmény, amelyet az idei évben méltán ismertek el Kossuth-díjjal... Ez a mezzoszoprán hang különleges belső telítettséget és árnyalatot hordoz. Egyszerre szólal meg benne mély drámaiság és tisztaság.” Jó olvasni Takács Klára visszaemlékezését is a pályán eltöltött másfél évtized örömeiről, szépségeiről, ahogy mi magunkban is felidéződnek felejthetetlen színpadi alakításai vagy koncertfellépései, melyekről elismerően írtak a korabeli hazai és külföldi szaksajtó recenzensei és pályatársak. (Tőlük idéz több elismerő megállapítást Elmer István.) Takács Klára: „Mi is az éneklés, a hang titka, miben keresendő a zenélés lényege? Nem is tudom… a hangi tehetség elsősorban adottság. A hangot nem lehet megtanulni. Lehet képezni, de hogy valaki profi módon használja, ahhoz adottság kell. Ezzel az adottsággal – és az egyre nyilvánvalóbbá vált, amint növekedtem – vitathatatlanul rendelkeztem. De hozzájárul még valami, ami a legfontosabb, s egész énekesi pályafutásomat jellemezte és végigkísérte, mint minden énekesét. Az énekhangnak, amióta világ a világ, amióta az emberek hangokat adnak ki a torkukon, a hangszín adja meg a varázsát.” „Ahhoz, hogy megszülessen a sajátos hangszín, a születési adottságnak és az ember lelkének varázslatos, soha nem szabályozható, öntörvényű és mindig másként előbukkanó megnyilvánulása kell hogy találkozzon éneklés közben. Akár a zene, akár a szöveg váltja ki ezt a hatást, olyan szédületes élményt ad, amelyet egy hang önmagában nem képes produkálni, illetve az önmagában szép hangot utolérhetetlen szépséggel ruházza fel. Egész életemben ennek a bűvöletében éltem, ennek a titkát és megvalósítását kutattam. Mindig azokat az embereket hallgattam meg, akiknél e kettőből összeadódott valami – vagy ha csak az egyik volt meg, akkor is oda kellett figyelnem rá, mert biztos lehettem abban, hogy valami különöset, valami rendkívül szépet hallok, amitől elvarázsolódom. Mert végül is azért hallgatunk zenét, hogy részeseivé válunk ennek a varázslatnak, s általa szebb és jobb legyen a szellemünk, a lelkünk, az életünk. Isten adományának tekintem, hogy mindig tisztességesen szembe tudtam és mertem nézni magammal. Nem kísérleteztem, azonnal tudtam, mely szerepeket kell visszautasítanom, mert nem felelnek meg hangi, illetve ember kvalitásaimnak.” Elmer István: „Véget ér az előadás. A művésznő hosszú, elegáns, alkalomhoz illő, arisztokratikus természetességgel viselt fekete ruhájában, amelyet kiemel fehér nyak- és hajéke, meghajol a közönség előtt. A fényképen a kimerevített pillanatot látjuk, amikor a produkció után a hangok még ott áradnak a koncertteremben, visszhangzanak a hallgatóság lelkében, miközben elragadtatásukat tapssal fejezik ki. Az énekesnő tekintetét nem látjuk, csak sejtjük, arcán egy kis mosoly bujkál, amikor alázatosan meghajol, hogy kifejezze szolgálatát a zene és a közönség iránt. Az öröm, a megelégedettség uralja ezt a kissé mindig szomorúságra hajlamos tekintetet, amely azonban bármely pillanatban magával ragadhat, s életörömmel telivé változik. És szól a taps. Valami ismét megszületett ezen az estén: a művészi élménynek olyan foka, amely a hallgatót nem engedi szabadulni attól az egyszerűen fölényes lelki élménytől: a művészettel Isten szerény, de nélkülözhetetlen alkotótársává szegődik az ember. De itt a mai este! A művésznő meghajol, az arcán bujkáló mosolyban a legszebb kiszolgáltatottság: a zene misztériumában való részvétel gyönyörűsége. Ezen alkalomból jegyezte le a krónikás Rossini Petite messe solennelle elhangzása után a németországi Ludwigsburgban: ’Midőn Takács Klára elkezdte az Agnus Deit, a hallgatóság soraiban egy fiatal lány szeméből könnyek csordultak ki.’”

909 Búbánat 2014-06-07 11:29:07
Ma délután a Bartók Rádióban 17.00 – 17.32 Bátori Éva dalestje Km. Massányi Viktor - ének, Lugosi Anna - zongora 1. Debussy: Elfelejtett arietták - dalciklus Paul Verlaine verseire - a) Szellő susog, b) Bús szívem könnye hull, c) Elszáll az árnyék, d) Körhinta, e) Zöldben, f) A rózsák vérvörösek voltak 2. Mahler: a) Örök fényesség, b) Ki szerezte ezt a kis dalt?, c) Az értelem dicsérete, d) Kárbaveszett fáradság - részletek a Fiú csodakürtje c. ciklusból (km. Massányi) MR Márványterme, 2012. november 15.

908 frushena 2014-05-31 12:19:43
túl nagy hírverést nem kapott ez a verseny Magyarországon ... "Vicc"... [url]http://www.cobra.be/cm/cobra/videozone/kew-videozone/kew2014-videozone/kew2014-finale/kew2014-finale-allen/140528-mv-kew2014-emokebarath-finale;Finale van Emőke BARÁTH, Koningin Elisabethwedstrijd, Belgium 2014. Händel, Mozart, Schumann, Dvorák, Stravinsky[/url]

907 Búbánat 2014-05-30 19:01:15
Épp most kezdődött el a Bartók Rádióban 19.00 – 19.35 Arckép Gulyás Dénes – operaénekes Beszélgetőtárs: Becze Szilvia (Ism. jövő hétfő: 9.30)

906 svaler 2014-05-28 10:12:17
Interjú Rozsos Istvánnal: [url]http://www.kulturpart.hu/zene/41788/soha_nem_voltam_rosszkedvu;Soha nem voltam rosszkedvű[/url]

905 Búbánat 2014-05-13 16:02:28
[url] http://www.kulturpart.hu/zene/41552/szamos_nagy_szerep_bennem_maradt; „Számos nagy szerep bennem maradt...” [/url] - interjú Hantos Balázs operaénekessel kulturpart.hu, Somai Miklós, 2014. május 13. 07:30 „[…] Én abszolút a hagyományos rendezés pártján állok, nem szeretem, ha kiforgatják a történeteket. Ilyenkor a látvány és a szöveg harmóniája megbomlik. Persze, elfogadom, hogy nem lehet ugyanúgy előadni a darabokat, mint 40 vagy akár csak 20 évvel ezelőtt. Ma bizony rendezői színház van, de hát ezt is lehet jól is, meg rosszul is csinálni. A kor mindenesetre nem kedvez a nagy énekes egyéniségeknek. De hogy jót is mondjak, anyagiak terén ma jobban megbecsülnek minket, mint régebben. Igaz ugyan, hogy nincsenek – legalábbis a szólisták számára – határozatlan időre szóló státuszok, de akinek van munkája, az megél a művészetéből. Régebben többünknek is volt valamilyen mellékfoglalkozása arra az esetre, ha a hónap vége felé elfogyott a pénz. B. Nagy Jancsi például profi kályhás volt (erre a tudományára egyébként engem is megtanított), én meg bútorszállítással foglalkoztam. […]”

904 Búbánat 2014-05-03 10:27:49 [Válasz erre: 903 telramund 2014-05-02 14:07:20]
Ez így van. Arról meg nem esik szó a híradásban, hogy Az álarcosbált mikor énekelte Melbourne-ben?...

903 telramund 2014-05-02 14:07:20 [Válasz erre: 902 Búbánat 2014-05-02 11:34:24]
Már bocsánat,de nála nagyobb énekesnő,ennél jelentősebb díját nem tudta átvenni,mert a szerződése külföldön máshova szólította épp,de az ottani színház nem engedte el.Egyébként ilyesmiért nem is volna szabad lemondani.Más a betegség, a haláleset.De az Operaházban mindent lehet.Igaz a Mihály éra óta.

902 Búbánat 2014-05-02 11:34:24
Magyar szoprán lett a legjobb Melbourne-ben MNO.hu, 2014. május 1., csütörtök 13:04, frissítve: csütörtök 15:15 , forrás: MTI, szerző: Grund Verdi Az álarcosbál című művében nyújtott alakításáért Boross Csilla magyar szopránnak ítélték oda a Green Room Awards elnevezésű díjat, amellyel a melbourne-i színházi világ legjobbjait ismerik el 58 kategóriában. A díjat 1984 óta adják át a színház, a tánc, az opera és a kabaré területén azoknak, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak művészeti vagy technikai téren. Idén április 28-án osztották ki. Az opera területén kiosztott díjak közül a Nixon Kínában című darab vitte el a legtöbbet, négyet. Boross Csilla az Ausztrál Opera (Opera Australia) előadásában énekelte Amelia szerepét. A világhírű opera darabjai az év nyolc hónapjában Sydney-ben, a fennmaradó négy hónapban pedig Melbourne-ben láthatók. Boross Csilla Washingtontól Rómán át Sanghajig a világ számos operaházában énekelt már. 2010-ben Prágában megkapta a rangos cseh kulturális elismerést, a Thália-díjat. A budapesti Operaházban a következő évadban többek közt a Tosca és az Aida címszerepét, valamint a Tannhäuserben Vénusz és Erzsébet szerepét énekli.

901 telramund 2014-04-24 09:14:47 [Válasz erre: 900 IVA 2014-04-24 04:32:55]
pl Scotto Aragallal,vagy a terhesen éneklő Caballe....Kit zavart?Számomra az operában a hang az elsődleges,megelőzve mindent,kivéve magát a művet,bár egyes esetekben(mivel nem kedveltem)ott is a hang volt az elsődleges. Kit érdekelt,hogy mekkora Suliotis,vagy Angeles Gulin az Erkelben a Nabuccoban,ha olyan pazar Abigailt énekeltek?Vagy számomra az etalon Violetta máig az akkor még jó kövér Scotto. Sajnos jobb lenne az énekesek hangjáról cseverészni,mint a külleméről.Korunk betegsége!Varázsos hangok pedig elvétve itthon és külföldön egyaránt.Pech lenne,ha visszajönne a rubensi nőideál.Kész gazdasági tragédia lenne és a fél világ cége síránkozna.Mert valljuk be:a soványság,a kigyúrtság hatalmas üzlet.

900 IVA 2014-04-24 04:32:55 [Válasz erre: 884 Búbánat 2014-04-21 22:26:12]
A „120 kilós Mimi-problematikát” többszörösen is utáltam ebben az interjúban. Éktelen közhely, majdnem annyira, mint Az operaház nem múzeum cím. Fiatal, átlagos testalkatú riportalanyok vonatkozásában ez hajánál fogva előráncigált, oktalan téma. Rémesen bulváros indítás, túlzó tónusában pedig nem is a bulvárolvasók, inkább éretlen és primitív emberek operáról való megnyilvánulásaihoz ereszkedik. (Ennél sokkal nagyobb baj, hogy a Magyar Állami Operaház, jövő évadjának bérleti tájékoztatójában, ugyanilyen szinten ismerteti az operák és a balettek témáját!) Maga az interjú nem is annyira rossz, mint amennyire elrontja az ízét ez a buta, hatásvadászatra már aligha alkalmas felütés. Ekkora újságírói hiba után nem csoda, ha a művészek válaszai sem éppen elragadóak. „És hány 120 kilós Mimit láttunk már a Bohéméletben?!” – kiált fel Brickner Szabolcs. Na, mégis hányat láthatott? Én ugyanis egyet sem, pedig már akkor túl voltam itthoni és vendég Mimijeim legjaván, amikor ő megszületett.

899 Livingstone 2014-04-22 15:33:28 [Válasz erre: 898 zalbarna 2014-04-22 15:15:55]
Túlénekléstől igazán nem kell tartani Brickner és Hajnóczy esetében!

898 zalbarna 2014-04-22 15:15:55
Van a mű. Ami ugye valami. Nem más. hanem az, ami. És nem ahány ember annyiféle, ez mese. Ebből az következik, hogy annak kell " lennie " az előadáson. Az interpretáció ( legyen az énekesi, karmesteri, rendezői ) ennek a szolgálatában kell, hogy álljon. Senki nem lehet annál több, minthogy ezt az önazonosságát a műnek mindjobban segítse megvalósulni. A legtöbb mai rendezéssel az a bajom, hogy ezt nem tartja szem előtt, talán nem is tudja ezt. Túlteng, zavaró, nem a műről beszél, hanem magáról. De tovább megyek : nézetem szerint lehet " túlénekelni " is egy művet, továbbá " túlvezényelni " is. Abban a pillanatban, amint a mű objektív valóságát bármelyik interpretátor " takarja " valamilyen belemagyarázott szándékával, már ront az optimumon.

897 Janus 2014-04-22 14:25:41 [Válasz erre: 892 chenier 2014-04-22 10:25:19]
Én csak arra akartam rámutatni, hogy teljes élményt csak a jó rendezés és jó énekesi kivitelezés nyújt. Ha csak jó énekesek vannak - az is lehet nagy élmény, de utána nekem mindig hiány érzetem is van. De abban igazat adok, hogy inkább a rendezés legyen rossz, ne az énekesek.

896 Károly 2014-04-22 12:25:24
Mit lehet erre a nagyarcú interjúra mondani? Az éneklésüket hallgatva, semmit! Vagy csakannyit, hogy ezt hívják szegénységi bizonyítványnak!

895 telramund 2014-04-22 11:51:21
Igen ilyen csoda volt Házy Erzsébet,mint Mimi és Pillangó épp" duci" korszakából.

894 Werbőczy 2014-04-22 10:42:05
Mindig felüti bennem a gyanút, ha az énekes külsőségekről és a rendezés mindenhatóságáról kezd el hozsannázni, és annak fontosságát mindenek fölé presszírozza!!! Az opera pedig elsősorban a zenéről és a énekhangokról kell, hogy szóljon! Színház is természetesen, de ezen belül a legnagyobb hatást nem a karcsú derékkal és a nádszál termettel lehet elérni, hanem tetszik, nem tetszik, a hangi megvalósítással! Azok szoktak a rendező-rendezés háta mögé bújni, akiknél a fontossági sorrendben a hanggal való kifejezés valamilyen defekttől adódóan a sor végére került. A hosszú interjúnak kirívóan hamis sugallata van!

893 Orfeusz 2014-04-22 10:27:52
A hang az elso es az enekes belso varazsa es kifejezesmodja, amely teljes mertekben fuggetlen a kulso kinezettol. Ha ezek jol mukodnek akkor akarmilyen koru, alkatu enekesrol van szo a szinpadon megszepul..persze csak annak aki ertekeli ezeket es van erzeke, mert egyebkent csak a kulso jegyeket latja. Az opera az erzelmekrol szol es nem ki hogy nez ki, azzal ha vki a valo eletben szep, a szinapdon nem lesz szep "operai" szempontbol. A hang, a belso varazs adja az igazi relevaciot es dramat; a zene adott, a rendezes csak hozzatesz persze nagyon sokat es fontosat es ez adja igy egyutt a szinhazat..de nem az hogy ki rendezi es kinek mennyi a sulya. Nem akarom bantani Hajnoczy Juliat, de lehet hogy ot megnezik az utcan, mert csinos..de a szinpadon senki nem "nezi" meg, mert nem nyujt igazan maradandot (hallottam eloben, kedves, aranyos, de semmi nagyszeru szamomra)..ha Gruberova megjelenik az utcan ki venne eszre, egy egyszeru kinezetu, atlagosnak tuno holgy..de amikor felmegy a szinpadra o kiralyno es o a legszebb. Amikor Caballe enekelt jelentos tulsullyal kit erdekelt hany kilo..mert ugy enekelt es jatszott hogy az volt a fontos. Ott van egy szomoru pelda is: Deborah Voigt. Amikor koveren enekelt, fantasztikus volt mind hangilag, mind szineszileg, Izoldakent kiralynokent mozgott a szinpadon Becsben is..amiota lefogyott nem csak a hangja ment el hanem a szinpadi varazs is eltunt.

892 chenier 2014-04-22 10:25:19 [Válasz erre: 891 Janus 2014-04-22 10:15:14]
Ne haragudj, de ez így nem igaz! Mindkettőnek hangsúlyosnak kellene lennie, ezt én is vallom, de ha jó a rendezés, viszont szarok az énekesek, hát elmehetünk a sóhivatalba! Vagy hazamegyek és beteszek egy Corellis, Pavarottis, Cabellés, Gruberovás, Martonos satöbbbbbbi--cd-t és kárpótolom magam. De ha éppen egy "múzeumi" rendezés adnak, amit ezerszer ununk, ám énekel egy-két fantasztikus hang és egyéniség, és a fülemet sem kell köszörűvel halálra élezni, hogy halljam az éneküket, nos, akkor sokkal szebb élménnyel távozhatunk, azért ezt el kell ismerni!

891 Janus 2014-04-22 10:15:14 [Válasz erre: 890 Janus 2014-04-22 10:14:20]
Szerintem egyiket se kellene a másik fölé helyezni: rendezés és énekesi teljesítmények - valahol a kettőnek egyaránt fontosnak és hangsúlyosnak kellene lennie.

890 Janus 2014-04-22 10:14:20 [Válasz erre: 888 parampampoli 2014-04-22 09:52:10]
Az operát a 19. századig inkább irodalmi, mint zenei műfajnak tartották. Annak idején a görög tragédia feltámasztására tett kísérlet eredményeképpen született meg az, amelyből aztán a 19. századra megszületett az a műfaj, amelyet sokan operának tartanak - holott a barokk opera sokkal inkább megfelel annak, ami eredetileg a tervük volt a "műfaj" megalkotóinak. De a lényeg, hogy igen, nagyon-nagyon fontos a zene megvalósítás, mert sok minden áll vagy bukik rajta, de az opera színház is! ÉS dráma! S mint ilyen nagyon-nagyon fontos a rendezés is. De manapság már ritkán járok a rendezés miatt is Operába. Így nagyrészt maradnak a jó énekesi teljesítmények, amelyek motiválóerők arra nézve, hogy beüljek egy-egy előadásra.

889 chenier 2014-04-22 10:09:18 [Válasz erre: 888 parampampoli 2014-04-22 09:52:10]
"a hang számít mindenekelőtt." Ez így is van, de ne felejtsük el hozzátenni, hogy ahhoz hangnak is lenni kell! Szegény Pavarottinak is volt!

888 parampampoli 2014-04-22 09:52:10 [Válasz erre: 886 nizajemon 2014-04-22 09:21:01]
Révész kitűnő újságíró, ha társadalomról, politikáról esik szó, de az látszik, hogy az operához max. érintőlegesen van köze, vagy még annyira sem. A két énekessel együtt azt szeretnék bizonyítani, hogy az operában, amely nem múzeum (de bizony, részben az!) nem a hang számít elsősorban, hanem a rendezés, figura, különféle hókusz-pókusz. Nem, nem, nem! A hang számít mindenek előtt, amely nélkül minden csak mese, ha nem egyenesen csalás. Tudnánk itt sorolni hosszú listákkal azokat a nem éppen karcsú és előnyös külsővel rendelkező énekeseket, akik a színpadon varázsoltak, és senkit, a világon senkit nem érdekelt, hogy a 100 kilót éppen alulról közelítik, vagy már régen túl is szárnyalták. Ez az interjú szomorú látlelet a mai operakultúra helyzetéről és sajnos oly' káros ideológiájáról is.

887 Janus 2014-04-22 09:41:34 [Válasz erre: 885 chenier 2014-04-22 08:27:07]
Én nem értem eztet??? Én sohasem az énekesek kinézete (ducibb, soványabb) miatt akarom becsukni a szemem, hanem a borzalmas rendezések miatt.Azt pedig nem éreztem soha, hogy valami pluszt ad hozzá a magyar nyelvű előadás az élményhez. Főleg úgy nem, hogy manapság sok énekesnek alig lehet tisztán érteni miről "áriázik", ha magyarul énekel. Nemrég A varázsfuvola premier kapcsán tette nekem ezt szóvá egy kedves, egyébként szolfézstanár ismerősöm: alig volt énekes, akinek tisztán értette a szavát az elejétől a végéig. Na már most akkor miről beszélünk? (Persze a régi előadások esetében lehetett érteni ki mit énekel, nem volt ezzel gond, de azóta elromlottak már dolgok és ez nemcsak azért van szerintem, mert manapság minden eredeti nyelven megy.)

886 nizajemon 2014-04-22 09:21:01 [Válasz erre: 884 Búbánat 2014-04-21 22:26:12]
Hááát....sem az újságírókérdései,sem az interjúvoltak válaszai nem szimpatikusak.

885 chenier 2014-04-22 08:27:07 [Válasz erre: 884 Búbánat 2014-04-21 22:26:12]
Nem kommentálnám túlságosan a cikket, a kérdezőt különösen nem. A divat ma már más, ez így is van, de hadd jegyezzem meg, hogy nem is oly rég még hallottunk olyan ducibb, ám mégis hihető Mimit és Pillangót, aki úgy is nagyszerű volt, hogy nem kellett becsuknunk a szemünket! Bizony ám! És rendesen énekelt, nem nyávogott!

884 Búbánat 2014-04-21 22:26:12
[url] http://nol.hu/kultura/az-operahaz-nem-muzeum-1457109; Az operaház nem múzeum [/url] Páros interjú Hajnóczy Júliával és Brickner Szabolccsal. /Az írás a Népszabadság 2014. 04. 18. számában jelent meg – szerező: Révész Sándor/ „MAGAZIN: Ahhoz, hogy az operaszínház színház legyen, nemcsak az énekeseknek kell igazi színészeknek lenniük, hanem a daraboknak is igazi daraboknak, márpedig sok remekművet írtak silány szövegekre. Itt van például A varázsfuvola. A derék Sarastro rasszista, szexista és emberrabló. Schikaneder helyett valakinek át kellene ezt gondolnia. Így erőszakolták értelmesebbre a darabot Salzburgban is meg a Vígszínházban is. Schikaneder mester viszont forog a sírjában. BRICKNER SZABOLCS: Hadd forogjon! Ha forog, emlékeznek rá! Az idők változnak, az operaház meg nem múzeum. HAJNÓCZY JÚLIA: Csak kavarjon fel az az előadás, csak hasson az emberekre, akár pukkasszon, de gondolni kelljen rá!” (A cikk alatti kommenteket is érdemes elolvasni.)

883 Búbánat 2014-03-21 12:40:19
Idézek a Momuson olvasható Bánk bán-kritikából Kolonits Klára Melinda alakításának méltatása: „[…] Aki ezen a 16-i napon a délelőtti és az esti előadást is elvállalta, és ezen döntésével még akkor sem tudok egyetérteni, ha állítólag az esti előadáson is nagyszerűen énekelt. Ez hallatlan technikai biztonságról árulkodik, de akkor is és mindenképpen életveszélyes. Amit délelőtt hallottam, az az utóbbi évek legörömtelibb operai pillanatai közé tartozott. Nem szeretnék nagy szavakat használni, de most tényleg kell és érdemes: Kolonits, akiről a magyar operakultúra sok éven át nem nagyon akart méltón tudomást venni, és a szorosan vett operabarátokon kívül még mindig túlságosan kevesen ismerik, mert nem épült ki köré semmiféle sztárkultusz. Szép csendben a jelenlegi és a történelmi értelemben vett magyar operakultúra egyik nagy énekesnőjévé nőtte ki magát. Hangja hatalmasan áradó, de a legfinomabb árnyalatokra is képes, fantasztikus, szinte valószínűtlen fénnyel és csengéssel énekel, a fáradtság legkisebb jele nélkül. Minden fekvésben szól, a magas regiszterben a leggyönyörűbben, de a három szoprán hangra íródott szólam minden részében uralva a színpadot. Nincs zenekari tutti, nincs együttes, ami el tudná fedni ezt a dúsan és gyönyörűen szárnyaló hangot. Ahogy az áriában megszólaltatja a magas C-t, szinte a semmiből megfogva és felerősítve, minden ugrás vagy portamento nélkül: felejthetetlen élmény és óriási technikai bravúr. A magam részéről úgy érzem, hogy minden általam látott Melindák közt is az egyik legnagyobb, Ágai Karola óta nem találkoztam hozzá hasonlóval. Olyan énekesnő, akire repertoárt lehetne és kellene építeni, de hát ki gondolkozik itt énekesekben és a nekik való szerepekben? Lucia, Puritánok, Lucrezia Borgia azonnal, Odabella és Lombardok, színpadon vagy konzertant, mindegy — csak énekeljen! Kolonits és a hozzá hasonló énekesek adják vissza az ember hitét a műfajban, akikért érdemes még nem hátat fordítani az opera élőben való hallgatásának. Nem tagadom: kedveltem eddig is, sok szép estét köszönhettem neki, de Melindája után Kolonits-fan lettem.” /Két Bánk bán: azonos szereposztás, két Melindával - ppp -, 2014-03-20 [ Operabemutatók ]/

882 Búbánat 2014-03-01 12:50:31
Ma délután a Bartók Rádióban 17.00 - 17.55 Rádióhangversenyek Bátori Éva énekel, Simon Izabella zongorázik 1. Richard Strauss-dalok: a) Holnap, b) Halottak napján, c) Álmodj, szívem! 2. Robert Schumann: C-dúr arabeszk Op. 18. (Simon) 3. Richard Strauss: Leányvirágok - dalciklus Felix Dahn verseire - a) Búzavirág, b) Mákvirág, c) Borostyán, d) Tavirózsa 4. Clara Schumann: Románc Op. 22. No. 1. (Simon) 5. Robert Schumann: Asszonyszerelem, asszonysors - dalciklus Adalbert von Chamisso verseire - a) Egyszer láttuk egymást, b) Ő a legdicsőbb a Földön, c) Hogy így van, nem tudom hinni, d) Te színarany kis gyűrű, e) Jöjjetek lányok, f) Nézel rám, g) Szívemre zárlak, én gyermekem, h) Rám mérted ezt a szörnyű, néma gyászt (MR Márványterme, február 20. - részletek)

881 Búbánat 2014-01-25 10:42:38
A Bartók Rádió mai műsorán 17.15 – 18.05 Wiedemann Bernadett énekel Magyar Rádió Márványterem, 2012. november 8. – részletek Zongorán közreműködik: Virág Emese 1. Saint-Saëns: Sámson és Dellila - Delila bosszúáriája 2. Debussy: a) Szép este, b) Csipkerózsika 3. Massenet: Werther - Charlotte levéláriája - Elégia - Az improvizatőr 4. Bizet: Carmen – Habanera 5. Massenet: Don Quichotte . Dulcinea áriája 6. Saint-Saëns: Sámson és Delila - Delila áriája az I.felv.-ból, 7. Massenet: a) Spanyol éjszaka, b) Fekete pillangók, c) Fehér pillangók d) Werther - Charlotte áriája, III. felv. 8. Saint-Saëns: Sámson és Delila – Csókária 9. Poulenc: A szerelem útjai

880 Búbánat 2014-01-21 12:55:41 [Válasz erre: 879 Búbánat 2014-01-21 12:54:53]
Lemaradt: ma este a Bartók Rádióban.

879 Búbánat 2014-01-21 12:54:53
21.39 – 22.00 Verebics Ibolya dalestje Zongorán közreműködik: Komlós Katalin Magyar Rádió 6-os stúdió, 1988. november 1. - részletek 1. Brahms: a) Mint dallam lágyan zsongva, b) Hű szerelem, c) Régi szerelem, d) A lányka dala 2. Richard Strauss: a) Holnap, b) Halottak napján, c) Az éj, d) Cecília

878 Búbánat 2014-01-18 11:01:02
[url] http://mno.hu/grund/akinek-elobb-tapsolt-allva-new-york-mint-budapest-1205845; Akinek előbb tapsolt állva New York, mint Budapest - interjú [/url] MNO, 2014. január 17., péntek 10:45, frissítve: péntek 14:17 , szerző: Kiss Eszter Veronika Pályakezdése harmincéves jubileumát ünnepelte kedden Amneris szerepében Komlósi Ildikó az Erkel Színházban. − Kedd este állva tapsolt önnek a közönség. − Évekig fogok ebből az estéből táplálkozni. Szeretetárban úsztam, és úgy éreztem, odaadtam mindent, ami csak a lelkemben, a szívemben volt. Nekem sokkal előbb tapsolt állva az egész New York-i Metropolitan, mint az Erkel Színház, viszont az, hogy itthon ünnepelhettem, számomra a legfontosabb. […] − Melyik az a szerep, amelyik most különösen fontos önnek? − Amneris. Az Aidát nem véletlenül tartják az operák operájának, valóban az is. Számomra az operairodalom legőszintébb kitárulkozására lehetőséget adó szerepe az Amneris, főleg a 4. felvonásban. Ha lehetne, személyesen köszönném meg Verdinek. Minden egyes alkalommal belehalok, feltöltődöm, megküzdöm a szerepért, és mégis ez a legnagyobb élvezet, amit énekesként megkaphatok. Rengeteg szép szerep van, imádom például a verizmust is. Verdit énekelni azonban az egyik legnehezebb dolog, a kíséret valóban csak kíséret, és a hangi tisztaság, valamint az érzelmi mélység az, ami igazából számít. Nem szeretem a csak hangi produkciókat, bár imádom a gyönyörű orgánumokat, mégis azokkal a produkciókkal tudok igazán azonosulni, ahol a hang, mint egy itatóspapír, átitatódik érzelemmel és értelemmel. A másik zeneszerző, aki nagyon fontos számomra, Richard Strauss. Ő is velem van pályám kezdete óta. […]

877 Búbánat 2014-01-17 14:17:25
[url] http://opera.hu/hu/news/Osszmuvesz-sorozat; Összművész-sorozat [/url] „Január 18-án egy igazi polihisztor, Csák József lesz Bátori Éva vendége. Plasztikus festményei közt üldögélve beszélgetnek az „Életem fekete doboza” című most megjelent könyvéről egy olyan operaénekessel, aki a mai napig docensként tanít a Műszaki Egyetem mérnöki karán. Belépők 500 forintos egységáron válthatók a program kezdetéig.” A sorozat következő meghívottjai (minden hónap harmadik szombat délutánján 16.00-kor a Magyar Állami Operaház, Székely Bertalan termében): - február. 15.: Budai Lívia - március. 15.: Sass Sylvia (reményeink szerint) - április. 19.: Iván Ildikó - május. 17.: Gárdai Gábor Jegyár: 500 Ft/fő (maximális kapacitás 60 fő, beengedés a Dalszínház utcai bejáratnál, 15.45-től, helyfoglalás érkezési sorrenden.)

876 macskás 2013-12-26 19:46:42
876

875 Búbánat 2013-12-26 15:37:26
[url] https://www.facebook.com/LeventeMolnarOperaSingerOfficial?fref=ts; Molnár Levente hivatalos weboldala a Facebookon [/url]

874 Búbánat 2013-12-23 22:34:56
Lényeg, hogy M.L.itthon van, így énekel nálunk (is)...

873 RoyBatty 2013-12-23 22:00:55
Az illető lapnak nem az "oldalával", hanem a hitelességével van probléma. Mester viktóriát először a Mozart Maraton Cosi-jában láttam Dorabellaként. Az ő tehetsége is vitathatatlan. Legutóbb azt láthattam-hallhattam, hogy Carmenként is sokat fejlődött, de a világszint még odébb van.

872 Cilike 2013-12-23 21:37:08 [Válasz erre: 869 parampampoli 2013-12-23 19:38:07]
Szerintem meg tökvilágos, hogy Levente, nyilván érzelmi alapon, elfogult Viki irányában, hozzátéve, hogy van olyan, valóban nemzetközi porondon szereplő magyar fachtársa, aki semmivel sem tehezségesebb, nem is szebb, mint ő. Nem kell mindent a lapra fogni, csak azért, mert ellenkezőnoldali. Pont elég sületlenséget írnak-mondanak a liberósok is, főleg magaskultúrával kapcsolatban.

871 RoyBatty 2013-12-23 21:26:19
A lényeg nem az, hogy miket firkál egy közismerten "színvonalas", a helyreigazítások számában világrekorder lap ujságírója, hanem az, hogy Monár Levente valóban kiemelkedő tehetségű énekes. Már első fellépései is megmutatták, hogy hangjának szépsége, éneklésének szenvedélyessége, színészi képességei nagy reményekre jogosítanak. Nem lepett meg, hogy 30 éves korára eljutott a Metropolitan-ig. Legutóbb a Pillangókisasszony Sharpless konzul szerepében láttam: megrendítően hiteles alakítást nyújtott. Csak így tovább a világhírig!

870 Beatrice 2013-12-23 19:41:09 [Válasz erre: 868 ferocissimoato 2013-12-23 19:14:21]
Lehetséges, hogy Molnár Levente más énekesre értette az elmondottakat, de megemlítette Gruberovát is más kontextusban, és valahogy a szövegben összekeveredtek a dolgok.

869 parampampoli 2013-12-23 19:38:07 [Válasz erre: 862 Búbánat 2013-12-21 22:44:35]
Mester Viktória, mint a világ egyik legnagyobb énekesszínésze??????????????? Mi van itt??? Itt már mindent lehet, mindent le lehet írni és mondani?????? Az ész megáll és ácsorog ennyi bornírtság előtt.





A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.