vissza a cimoldalra
2019-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5886)
Élő közvetítések (8141)
Pantheon (2387)
Juan Diego Flórez (738)
A díjakról általában (1069)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4562)
Társművészetek (1411)
Erkel Színház (10315)
Kimernya? (3221)
A nap képe (2157)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1764)
Franz Schmidt (3422)
Opernglas, avagy operai távcső... (20316)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61895)
Operett, mint színpadi műfaj (4061)
Erkel Ferenc (1063)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

7150   Héterő • előzmény7145 2019-08-08 22:54:33

Kedves Klára, azt mondod, ...ne legyen i, é, ű, stb.

Képzeld csak, ha Dvořák is így vélte volna, a világ szegényebb lenne például ezzel a remekkel:
                    Měsíčku na nebi hlubokém, světlo tvé daleko vidí,
                    po světě bloudíš širokém, díváš se v příbytky lidí.

Egyszersmind jó érzékkel kiemelted az énekelhető fordítások egyik legellenszenvesebb tulajdonságát: rengeteg az áááá és az éééé, amit azután lehet nyújtogatni, kitartani, ha kell, ha nem. Az énekes csillogtat, a (nem igazán) értő közönség alig várja, hogy tapsikálva bravózzon, mint a Vincerò! Vincerò! -nál. Az eredmény: táncdal-, jobb esetben musicalszerűség. Továbbá a magyar énekelhető szövegekben általában kétszer annyi szív van, mint az eredetiben. A szerelem meg többnyire váááágy.

A "szocialista erkölcsű libretto" megjegyzésed szellemes; van opera, amiben a Német Birodalom -kifejezéssel anno sehogyan sem tudtak kiegyezni, pedig jónéhányszor előfordul.

Azonban Francesco Maria Piave és Giuseppe Verdi valami ilyesmit írt:
          Az asszony mind csapong, mint szélfújta pihe; változik hangja és kedvessége.
          Bár szeretnivaló, bájos az orcája, ha sír, ha nevet: hazugság ül rajta!

Azon a hajló nádas-ügyön is – akár belátja valaki, akár nem, – bizony, némi hazugság ül, "ne hallgass rája". Egy ilyen refrén-hiányos csasztuskának örvendezni manapság inkább siralom tárgya lehetne, mint nevetségé.

7145   Klára • előzmény7142 2019-08-08 15:49:04

Amíg nem kápráztattak el bennünket a jobb minőségű adást lehetővé tevő készülékkel rendelkező csatornák, addig igenis jó volt a középhullámú Kossuth és Petőfi Rádió adása.Egyébként a technika fejlődésével azok is egyre jobbak lettek.

Az URH eleinte korlátozott területen volt fogható, és - bocsánat - kezdetben nem is mindekinek volt annak vételére alkalmas rádiókszüléke.

Az operafelvételek szövegérthetősége nagyrészt az énekes artikulációjának függvénye - ezt a csontot már többször lerágtuk.

Az Operák könyve - mint minden akkortájt megjelent "mű" megfelelt bizonyos elvárásoknak, ezért ne a könyvet hibáztassuk. Valamint a szocialista erkölcsnek megfelelő magyar nyelvű libretto is!

Wagner operáinak szövegével elég jól elboldogulok - néha jobban értem az ária szövegét, mint X,Y.  magyar nyelvű éneklését, de azért annyira borzasztónak nem tartom a helyzetet.

Ad vocem "az asszony ingatag" - a magyar szöveg az alábi követelményeknek kell, hogy megfeleljen: adja vissza az eredeti tartalmat, szótagszám és versláb passzojon, lehetőleg rímeljen is, és még énekelhető is legyen! Ez alatt értem, hogy a magas és hosszú hangokon lehetőleg ne legyen i, é, ű, stb - mert harsány kacagást vált ki a nézőkből. (Ezt Te talán jobban is tudod, mint én!)

 

 

7142   Héterő 2019-08-08 12:08:34

A múlt megszépítő távlatából tekintenek sokan az opera világára. "Ezt szoktuk meg", írta korábban bölcsen álmodó, csakhogy ezeket a szép emlékeket a realitás talajáról sem ártana néha - némi önkritikával - idézni fel.
_________________________

Rádió: Kossuth és Petőfi. Operarészleteket hetente többször is adtak.
...az operákat magyar művészek jó minőségű stúdiófelvételein, magyarul hallgathattuk, kifogástalan szövegmondással.

...az operákat az eredeti formájukban ismerhessék meg, ahogyan a szövegkönyv írója és a zeneszerző együttesen megalkotta, a mondanivalóhoz illő  színrevitelben, ahogyan a mindenkori Operák könyvében mindenki elolvashatja. Ennek köszönhetően, ha az Operában nem is volt mindig minden érthető, a szöveget kívülről  tudtuk. ...a közbeszédben szokásos fordulattá váltak  – pl. „Az asszony ingatag...”, stb.
_________________________

Jó, netán stúdióminőségű felvételen? AM-adásban, középhullámon? Monoban? Pár kHz-es sávszélességgel (= magas hangok nélkül), recsegve-ropogva? Hallatlanul merész kijelentés.

1973-ban indul el hivatalosan az URH -n kulturális/komolyzenei műsorokat közvetítő 3. műsor, mely 1986-ban a Bartók rádió nevet veszi föl. A Budapesten fogható, kísérleti URH - 3. műsor már sokkal korábban megkezdte az adást, természetesen a keleti - OIRT - frekvencián, 68...73 MHz-es sávban, ami óriási minőségi ugrás volt. De hol vagyunk még a sztereo-közvetítésektől, ami nélkül olyan operát hallgatni, mintha egyik fülünk bedugult volna? Eleinte magyar gyártmányú sztereo-készüléket sem lehetett kapni, a nyugatról behozott rádiók áthangolására egész ipar alakult.

...kifogástalan szövegmondással? A régi operafelvételek magyar szövegét egyszerűen nem értem ma sem, tisztelet a ritka kivételnek (10 %).
Egyszer a "A rossz útra tévedt nő" magyar könyvecskéjéből igyekeztem az előadásra fölkészülni, és pirossal gondosan megjelöltem a magyar szövegben, hol üt el az eredetitől. Néhány vöröslő oldal után feladtam. Persze, aki kívülről tudja, az megérti.

De mit tud kívülről? Egy csasztuskát, amit az eredeti dallamra írtak.
Az Operák könyve esetleg jó tájékozódást nyújt, de - sajnos - sokszor legalább annyira félrevezető.

Kedves nosztalgiázók, addig vagytok ilyen boldogok a magyar nyelvű énekléssel, amíg nem tudjátok, hogy miből maradtok ki.

Az asszony ingatag? Eredetiben úgy folytatódik: "mint pihe a szélben".

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szenthelyi Miklós
"Különleges tehetségű hegedűsok gálakoncertje"
Szenthelyi Miklós zeneakadémiai osztályának hallgatói
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26 – 2. Adagio
ifj. Mága Zoltán (hegedű)
RAVEL: Tzigane
Korb Vanessza (hegedű)
BRUCH: Skót fantázia, op. 46 – Bevezetés: Grave
Kuti Róbert (hegedű)
SAINT-SAËNS: Havanaise, op. 83
PAGANINI: Moto perpetuo, op. 11
Hodos Dániel (hegedű)
WAGNER: „O du, mein holder Abendstern” – Wolfram áriája a Tannhäuser 3. felvonásából
DONIZETTI: „Come Paride vezzoso” – Belcore áriája a Szerelmi bájital 1. felvonásából
Szenthelyi Krisztián (bariton)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 1. Allegro maestoso
Z. Lendvai József (hegedű)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 2. Adagio espressivo, 3. Rondo. Allegro spirituoso
Bácsy-Schwartz Zoltán

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nora Fischer (mezzoszoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
SCHUBERT-BERIO: Visszaadás
BERIO: Népdalok
J.S. BACH-RESPIGHI: Nun komm, der Heiden Heiland, BWV 659
RESPIGHI: Róma fenyői
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Győri Filharmonikus Zenekar
vez.: Medveczky Ádám
DUBROVAY LÁSZLÓ: Ünnepi zene
BARTÓK: A fából faragott királyfi - szvit, BB 74
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezade, op. 35
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)