vissza a cimoldalra
2019-06-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10234)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61810)
Komlóssy Erzsébet (42)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3269)
Operett, mint színpadi műfaj (3938)
Erkel Ferenc (1058)
Momus-játék (5689)
Opernglas, avagy operai távcső... (20229)
Jonas Kaufmann (2389)
Új lemezek (99)
Élő közvetítések (7913)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1679)
Franz Schmidt (3349)
Pantheon (2355)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4504)
Kedvenc magyar operaelőadók (1118)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

6825   Edmond Dantes • előzmény6824 2019-06-03 09:19:19

Kedves Laci, velem nem muszáj egyetérteni, de a tényekkel  muszáj egyetérteni és/vagy azokat elfogadni. A cseh operák itthoni csekély, majdnem semmilyen játszottsága, az irányukban megnyilvánuló közöny, csekély közönségigény nem okvetlenül e műveket minősíti, inkább az itthoni sajátos, beszűkült zenei ízlés következménye. Megjegyzem, nem látom sokkal jobbnak a cseh nem-operai zene iránti itthoni érdeklődést sem: Smetana Moldváján -és nem a komplett cikluson!-, Dvorák Csellóversenyén, Újvilág-szimfóniáján -jóval ritkábban a remek VII. és VIII.szimfónián-, és néhány -de csak néhány!- Szláv táncán kívül a közönség alig vagy nem ismer más cseh zenedarabot, olykor előadják Dvorák valamelyik oratorikus alkotását, nagyjából ennyi. A nagy cseh trió más műveinek előadása szinte missziónak számít nálunk, ha itt-ott előveszik valamelyiket.

PS Kiegészítés előzőmhöz: a Svandán kívül Radnai Miklós a zeneileg nyilván értékesebb Jenufát is tervezte, de a Janácek-mű bemutatásától is el kellett tekintenie politikai okokból.

6824   ladislav kozlok • előzmény6821 2019-06-02 20:50:40

.Edmondom, nagyon nem értek Veled egyutt. Vitába én most nem szálok, de kíváncsi lennék a tobbi forumtásaink véleményére. 

6821   Edmond Dantes • előzmény6820 2019-06-02 18:03:15

Repertoárba beleférne, csakhogy az Erkelbe meg túl sok ember fér(ne) bele akár egyetlen előadásra is, magyarul: kongana a Ház. Nálunk a cseh operák sosem tudtak tartósan gyökeret verni. A két világháború között már csak politikai okokból sem (kisantant, revizionizmus stb.). Tudni lehet, hogy pl. az ártalmatlan Svanda, a dudás bemutatóját le kellett mondani a Városi (ma Erkel) Színházban, mert valakik bombamerénylettel fenyegették meg az igazgatóságot. A szocializmusban pedig mint "csehszlovák" zeneszerzőkre nem volt kiváncsi a közönség a nagy trióra, pedig 1984-et, amikor mindhármójuknak kerek évfordulója volt, emlékem szerint az ENSz vagy az UNESCO a cseh zene évének nyilvánította. 1990 után sem változott e téren az operai közízlés (sőt!), a Jenufa az egyetlen kivétel, ami elcsordogál(t) a sokkal kisebb MÁO-ban. Maximum koncertáns formában vagy egyszeri előadással tudnám reálisan elképzelni a fölsorolt vagy egyéb cseh darabok sikeres = közönséget vonzó kitűzését.

6820   ladislav kozlok • előzmény6813 2019-06-02 15:12:20

Kdves IVA,  jol van, ne legyen Bystrouška. De szomorú. hogy abban a rendkívuli széles MAO repertoárban nem fér be egy Janáček. A magyar kozonség megérdemelné egy Kátya Kabanovat vagy Makropulost.

6813   IVA • előzmény6793 2019-06-02 02:25:15

Bárcsak ne lenne nagyobb gondunk, mint megoldani A ravasz rókácska eredeti címének legpontosabb fordítását. Nekem az fáj, hogy idén kereken 40 éve a darab Erkel színházi bemutatójának. Illetve az a (már megint a) múltat sirító gondolat, hogy mennyi tehetséges fiatalunk volt akkor. Ha jól értesültem, a címszerepre Pászthy Júliát szánták, aki anyai öröme miatt nem vállalhatta. Így is telt a választékból, nemhogy két megoldásra, hanem két kiválónak bizonyult alakításra: Zempléni Mária és Kukely Júlia tehetségéből.
Nem tudom, hogy most érdemes-e vágyakoznunk A ravasz rókácska után, különös tekintettel arra, hogy Vámos Lászlónk sincs.

6793   Héterő • előzmény6791 2019-06-01 13:38:14

Na és az ucho -ból ouško lett (růžová ouška = rózsaszín fülecske).Valóban rendkívül érdekes tiramisu megjegyzése és nagyon közel jár a valósághoz. Ezt is figyelembe véve igazán érdemes lenne eltöprengeni, mi lenne a helyes magyar címe a
Příhody lišky Bystroušky című operának.

A lišák (hn), liška (nn) valóban egyszerűen csak rókát jelent, semmi kicsinyítő értelme nincs.

Azonban a Bystrouška (a birtokos esete a Bystroušky, ahogyan a liška birtokosban lišky lesz) takarhat némi kicsinyítést. Ez a NEVE a szereplőnek (beszélő név). Nem szerencsés melléknévként fordítani, pláne nem ravasznak vagy fürgének / fürgelábúnak, ugyanis az esze fürge, nem a lába, :-) ugyanis a bystrý, bystrost szavak éleseszűséget, éleselméjűséget, gyors észjárást, esetleg figyelmességet idéznek; és hogy az illető nőnemű, az is fontos. A ravasz magyarul nagyon pejoratív, az eredetiben valószínűleg nem minden hájjal megkent, dörzsölt csaló  -értelemben szerepel.

Na és az ucho -ból ouško lett (růžová ouška = rózsaszín fülecske).

A příchod sem egyszerű kérdés: elsősorban megérkezést, eljövetelt jelent, de fellépést, belépőt, kezdetet is ( és "Érkezés"-t a pályudvaron).

Kíváncsi lennék kedves Ladislav barátunk véleményére.

6791   Edmond Dantes • előzmény6765 2019-06-01 12:28:22

Ez így igaz :-) Janáček Ravasz rókácskájának eredeti címe: Příhody lišky Bystroušky. A magyar cím a németnek a tükörfordítása, angolul (The Cunning Little Vixen) a "vixen" jelentése nőstény róka, amit nem tudtam eddig. Érdekes, a Google a lišky és a Bystroušky szót is (nőstény) róká(k)nak fordítja: szóismétlés lenne az eredeti címben? A Příhody szó ugyanott: "események".

6765   tiramisu • előzmény6760 2019-05-31 18:49:24

Dvorák a rókácskát is kihagyta, nem csak a ravaszt!

 

6760   Héterő 2019-05-31 16:32:27

Ezek az operaszerzők nagyon logikátlanok:
az tuti, hogy Mozart elszúrta a Così címét, alább láthattuk, ráadásul Don Juan lenne a logikailag helyes cím, mint most kiderült. Puccini meg a Signorina farfalla esetében csapta be a szakértő magyar nézőket. Verdi állandóan kutyulja a Carlo/Carlos használatát, Dvořák kihagyta a logikailag elkerülhetetlen ravaszt a rókácskájából, Janaček nem tájékozódott előzetesen a magyar opera-irodalomban, így tökéletlenségében receptnek írja a pert. A figyelmetlen Poulenc érvelést ír a párbeszédek vagy a 0 helyett. És sorolhatnám még egy darabig, de minek. A logika - lám - talán nem is annyira megbízható tudomány.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Erkel Színház

"Csillagóra évadzáró gálaest"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Ács Dominika fuvola diplomakoncertje"
DEBUSSY: Syrinx
CSAJKOVSZKIJ: „Kuda, kuda vï udalilis” – Lenszkij áriája az Anyegin második felvonásából
Granik Anna (zongora)
MOZART: C-dúr andante, K. 315
Goda Sára (hárfa)
FRANK MARTIN: Ballade
Granik Anna (zongora)
J. S. BACH: a-moll fuvolaverseny, BWV 1056 (Gyönyössy Zoltán átirata az f-moll csembalóversenyből, Molnár Viktor hangszerelése)
Anima Musicae Kamarazenekar (koncertmester: G. Horváth László)
MOLNÁR VIKTOR: Contacts – ősbemutató
Anima Musicae Kamarazenekar (koncertmester: G. Horváth László)
Vezényel: Dobszay Péter
Ács Dominika (fuvola)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Renkecz Kálmán (hegedű)
Óbudai Jubileumi Zenekar
Vezényel: Gazda Péter
BACH: Korálok a János-passióból, BWV 245
MOZART: F-dúr szimfónia, No. 6, K. 43
DECSÉNYI: Concertino hegedűre és ifjúsági vonószenekarra
HAYDN: e-moll „Gyász” szimfónia, No. 44, Hob. I:44
A mai nap
született:
1818 • Charles Gounod, zeneszerző († 1893)
1882 • Igor Fjodorovics Sztravinszkij, zeneszerző († 1971)
1958 • Derek Lee Ragin, énekes