vissza a cimoldalra
2019-06-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10233)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61808)
Komlóssy Erzsébet (42)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3269)
Operett, mint színpadi műfaj (3938)
Erkel Ferenc (1058)
Momus-játék (5689)
Opernglas, avagy operai távcső... (20229)
Jonas Kaufmann (2389)
Új lemezek (99)
Élő közvetítések (7913)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1679)
Franz Schmidt (3349)
Pantheon (2355)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4504)
Kedvenc magyar operaelőadók (1118)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

6811   IVA • előzmény6781 2019-06-02 01:51:18

Pontosan ez a helyzet: bárhol mehet operába, olaszul fogják énekelni a Traviatát (jobb-rosszabb kiejtéssel), bármelyik ország zeneműboltjában vagy szuvenírárusánál kaphat olasz nyelvű Traviata-felvételt – ám a világon az egyetlen hely, ahol létjogosultsága és értelme lehet magyar nyelven előadott Traviatának, az Magyarország. Erre nem futja a lentebb említett kizárólagosságból ereszthető türelemből. Még jó, hogy Gardelli nem tépte össze azokat a szerződéseket, amelyekben elvállalta pl. Manon Lescaut vagy A lombardok – leírni is rémes! – magyar nyelvű előadásainak betanítását, dirigálását (hogy bírta hallgatni egyálatalán?), és jó, hogy nem kell beszolgáltatnunk bezúzásra a Traviata vagy az említett Manon lemezeit.

6781   Nagy Katalin • előzmény6776 2019-06-01 08:30:01

Akkor én valamit félreértettem. Elnézést, ezennel le is mondok a csak magyar nyelvű operajátszás elleni érvek felsorakoztatásáról. Lehet, hogy önző szempont, de örülök, hogy a konjuktúra nekem kedvez. Jószerivel bárhol mehetek operába. Nekem megnyugtató, hogy Violetta és Alfredo mindenütt "Parigi, oh cara/o"-t énekel, nem pl. "Paris, o Geliebte, werden wir verlassen", de elismerem, hogy egyéb szempontok is lehetnek.

6776   IVA • előzmény6762 2019-06-01 04:05:02

Nem először hívom fel a figyelmet egy itt, úgy látszik, meghonosodó ferdítésre: az a gondolat, hogy az opera mindig szóljon magyarul, ezen a fórumon sohasem íródott le. Az én hozzászólásaimban biztosan nem!
A kizárólagosság elleni berzenkedésre viszont van ok, hiszen a Magyar Állami Operaházban (csaknem, de lehet, hogy más teljesen) kizárólag eredeti nyelven játszanak, és sem az MTVA-hoz tartozó intézmények stúdióiban, sem a hanglemezgyártásban nem készülnek magyar nyelvű operafelvételek.

6762   Nagy Katalin • előzmény6755 2019-05-31 16:51:54

Nem vagyok elégedett korábbi bejegyzésemmel. Ez az összehasonlítás most a fordítás/műfordítás ellen látszik szólni. Nem ellenőriztem, de elképzelhetőnek tartom, hogy ebben az általam idézett magyar librettóban vannak olyan helyek, amelyek jobban tetszenének az eredetinél. A példám inkább arra a gondolatra akart reflektálni, hogy az opera mindig szóljon magyarul, mert csak azt lehet megjegyezni és dúdolni. Ez az a kizárólagosság, ami ellen berzenkedem.

6755   Nagy Katalin • előzmény6749 2019-05-31 12:16:22

Kedves IVA! Remélem, hogy most nem fog örökre kitörölni (virtuális) ismerősei jegyzékéből. A Cosí fan tutte-ra én kifejezetten az olasz szövege miatt lettem figyelmes. Lorenzo Da Ponte szövege még 200 év után is hat, azonnal, közvetlenül, még a nem anyanyelvi közönség számára is (jó, valamennyi olasztudás kell hozzá). Kezdő operarajongóként a nyitó tercettbe hallgattam bele, félfüllel, mikoris megragadott "É la fede delle femmine, come l'araba fenice, che vi sia ciascuno lo dice, dove sia, nessun lo sa". Azonnal csapot-papot abbahagytam és onnantól nem volt megállás. (Megjegyzem azóta olvastam, hogy Da Ponte ezt a szöveget nőnemre adaptálta. Az eredeti Metastasiotól van és általában a szerelmesekről szól). Most megtettem. Hát... maradjunk annyiban, hogy erre nem dobtam volna el kapát-kaszát.

Az a híres női hűség!

Akár a főnix, éppen olyan:

Itt is, ott is hallunk róla,

Ámde hol van? nincsen sehol

6749   IVA • előzmény6741 2019-05-31 05:51:23

A Te értelmezésed szerinti „kissé laposságtól” A varázsfuvola, a Bohémélet, de még a Tannhäuser sem mentes, hát még A diótörő. Mégsem becsüljük le, és a helyükön értelmezzük ezeket a témákat, persze a zene segítségével.
Mintha ma (és ide) írná a Cosìról Till Géza, de kézikönyvének már 1973-as kiadásában is olvashatjuk:

»A mű értelmezése körül máig is dúló véleményeltérések Mozart muzsikájában gyökereznek. Az egyik tábor álláspontja szerint Mozart nem tett többet, sem kevesebbet, mint alkalmazkodott a történet könnyed, játékos hangulatához, helyesen értelmezte a benne rejlő iróniát, és ennek megfelelően vidám, kedvesen mosolygós muzsikát komponált. Az ellentétes vélemény szerint Mozart sohasem elégedett volna meg ilyen „felszínes” megoldással. Eszerint a muzsika komoly lélekrajz, a jellemábrázolás néhány magasrendű példájával, és – ami ezt az állásfoglalást némileg alátámasztja – végeredményben a nővérek nem tudnak a komédiáról, ami körülöttük folyik, tehát az ő érzelmeik valódiak, csak a férfiszereplők színlelnek. A zene mindkét tábor egyoldalú nézőpontján magasan felülemelkedik. Mozart tudott könnyed, szellemes, szeretetre méltó vagy gunyoros hangon is szólni, a valódi érzelem azonban sohasem, még a valódinak hitt érzelem rajza esetében sem hiányzik palettájáról.«

Biztos vagyok abban, kedves Héterő, hogy ha meghatározó Così fan tutte-élményeid az anyanyelveden érintenek meg, pozitívabban viszonyulsz a darabhoz.

6741   Héterő • előzmény6739 2019-05-30 22:05:45

Szánalmad nem jelent különösebb megrázkódtatást.

Emberileg ugyan becsülendő, hogy mennyei magaslatodból hajlandó vagy alászállni az ilyen gyarló beugatókhoz, mint például én, de szokásosan lakonikus és tartalmas "Egyetértek." - "Úgy van." - " !!! :-) " ...és hasonlóan kifejező erejű, tömörségében is megkapó szokásos meglátásaid után ezúttal egész, rendkívül bonyolult mondatokat szántál nézetem kommentálására, az kétségtelenül igazán megtisztelő. Természetesen egészen odavagyok a gyönyörtől, alig várom következő, hasonlóan pöffeteg megnyilatkozásodat.

Pedig bejegyzésemből észrevehetted volna, hogy nem egyedül én tartom ezt az operát kissé laposnak. A darabnak legtöbben még a címét is rosszul interperetálják. Te, mint vérprofi, aki rövid pár szóval egy-kettőre a hozzám hasonló kívülállókat, zeneileg képzetlen barbárokat a béka alsó fele alá küldöd, bizonyára segítesz: mi is ennek a darabnak a helyes címe:
"Così fan tutte" ?

6739   tiramisu • előzmény6734 2019-05-30 21:24:10

Ha hallgattál volna bölcs maradtál volna !  A Cosiról leírt  véleményed egyszer még nagyon fogod szégyellni!  Remélem nem vagy zenész!  Szánlak.

6734   Héterő • előzmény6732 2019-05-30 15:56:01

Cosìt nem hallgatunk, mondta valódi szakértő, kedves tanácsadóm, amikor nyavalyogtam a képtelenül bárgyú történetű, nyúlós, unalmas darab miatt. A pódiumra emelt cselló miatt volt érdemes mégis megnézni a darabot, mert ott olyasvalaki ült, aki a dögunalmat élménnyé varázsolta.

A Beatles valóban nem popszemét - és műfajában úttörő volt.
Elsőnek lenni, újat alkotni: dicséretes.           Yesterday

6732   Hangyász • előzmény6730 2019-05-30 10:57:51

Szerencsés ember vagy, ha akár az ablakot kinyitva nem üti meg a füledt mindaz, ami a szomszédból vagy akár egy elhaladó autóból kiárad. A Carmen mint a korabeli hősi/mitológiai operákkal élesen szembemenő mű heves reakciókat váltott ugyan ki, viszont senki sem vitatta, hofgy Bizet kiválóan képzett és tehetséges zeneszerző. A Cosi szövegét Beethoven és Wagner egyaránt elítélte, de a zseniális, bár szerintem rétestészta módjára nyúló zene feltehetően nem csak engem késztet mimimum ásítozásra, amihez a cselekmény nem éppen látványos vagy fordulatos volta is hozzájárul. A mai popszemét és a 19. században tömegesen elterjedni kezdő "cselédromantika" közös vonása, hogy amatőrök/tehetségtelenek műve, primitív szórakoztatás céljából, iskolázatlan vagy képzetlen, illetve a 2. vh. befejezése óta egyre inkább manipulált, papíron iskolázott tömegek részére. Kis Grófóra és rajongóira hadd ne térjek ki. Uhrin a dilettáns tipikus esete, aki hiányos iskolázottsága miatt nem tudott eljutni a magas kultúráig. Ugyanakkor rendkívül tisztelem azért, amit a szerencsétlen sérült fia érdekében kifejtett, és ilyen mértékben vetem meg azokat a hülyegyerekeket, akik látszólag felnézve rá, "Mesternek" nevezték és látszólag felnéztek rá, miközben aháta mögött kiröhögték. A (DNI főszerkesztő úr szavával élve) méltán elfeledett zeneszerzők, írók, festők pedig mind művészi igénnyel  alkottak, csakhogy őket nem csókolta meg úgy a múzsa, mint ahogyan mondjuk Mozartot. Mivel hosszú idő óta végre akadt egyéb tennivalóm, a Beatlesről alkotott véleményemre most nem térek ki. Csak annyit: Szinte eszményi állapot lenne, ha a nem-komolyzenét hallgató tömegek mindennapi kenyerét a Lennon/Mc Carthy páros szerzeményei tennék ki.

6730   Edmond Dantes • előzmény6729 2019-05-29 13:11:00

Vigyázat! A Kodály-módszerre szót emelni -tanúsíthatom- itt sokaknak szentségtörés, már megkaptam egyebek közt ezért is a magamét. Popszemét: nem veszem észre, mert nem hallgatom :-) Viccet félretéve: a "tegnapi" popszemét "holnapra" = idővel klasszikussá nemesedhet. A Beatles nem számított popszemétnek? Csak akkor még más jelzőkkel bélyegezték meg sokan. A dzsessz a 20-as években nem számított popszemétnek? Csak akkor még más jelzőkkel bélyegezték meg sokan.  Teszem azt, a Carmen a bemutatásakor nem számított popszemétnek? Csak akkor még más jelzőkkel bélyegezték meg sokan. A Cosi a maga korában és/de különösen a 19. szd.-ban nem számított popszemétnek? Csak akkor még más jelzőkkel bélyegezték meg sokan. Nem azt mondom, hogy Kis Grófo vagy Uhrin Benedek értékes zene...sokaknak talán az és mi az, hogy "értékes"?. Azt mondom, hogy ma klasszikusnak számító, népszerű, értékes alkotások bemutatásuk idején gyakran gúny és megvetés, de legalábbis botrány és bukás elszenvedői voltak. Másrészt hány de hány a maga korában agyonhájpolt "udvari" zeneszerző (író, költő, festő stb.) sűllyedt mára, sőt már réges-régen a feladés jótékony homályába?

6729   Hangyász • előzmény6728 2019-05-29 12:34:14

A szolmizáltatás és a "Kodály-módszer" egyéb velejárói, vagy inkább a "Kodály-apácák" eleve a legtöbb gyerekkel megutáltatták az igényes zenét. Marad a családi háttér. Ugyanakkor egy széles látókörű nem-énektanár nagyon sokat tehet tanítványainak zenei művelése terén. Viszont nehogy már ne vedd észre a popszemét minden lehetséges eszközzel történő erőszakos propagálását, illetve a komolyzene művelőinek elefántcsonttoronyba visszahúzódását. Kocsis Zoltán volt az utolsó, aki tompítottan ugyan, de megmondta minderről a véleményét.

6728   Edmond Dantes • előzmény6725 2019-05-29 11:57:14

Véleményem, ami nem Szentírás, változatlan (6717): a közönség zenei igénye/ízlése igen differenciált, műfajonként és koronként változik...mint más területein is a kultúra jegyében és az azon kívül eltöltött életnek. Kultúrszemét mindig volt, legfeljebb más és más alakban. Iskolai oktatás: mikor nevelt zenehallgatásra, opera- vagy hangversenylátogatásra? Mert az én időmben nem (örülhet, akit és ahol igen), pedig az "én időm" (mármint iskolai időm) nem tegnap volt. Ének-zene órákon? Ugyan kérem! A jelen fórumon igen népszerű Kodály-módszer -vagy micsoda- jegyében népdalokat tanultunk, szolmizáltunk, hasonlók, leginkább első órán, kora reggel, álmosan, rekedten. És ami idő énekórákon "komoly zenére" jutott, abból is inkább Orlandus Lassus, Palestrina, Corelli La foliája és ilyesmik maradtak meg bennem. Nem éppen csábító zenék gyerekeknek! Orosz nyelv (!) órán kaptunk olykor némi orosz klasszikust. "Ofő" órán megünnepeltük Beethoven'200-at. Közös opera- vagy koncertlátogatás? Soha. Úgyhogy én pl. ugyan hogy nem az iskolában szerettem meg a klasszikus zenét. Akkor már a család szerepe fontosabb lehet a gyerek(ek) klasszikus zenére szoktatásában irányításában, okosan, nem erőltetve. És tudomásul kell venni, hogy nem minden gyerek fogja kedvelni a klasszikus zenét vagy annak is csak bizonyos szekcióira lesz fogékony. Popszemét nélkül is/sem. 

6725   Hangyász • előzmény6717 2019-05-26 10:56:56

A közönség igénye a mindent elárasztó kultúrszemét térhódítása és az iskolai oktatás teljes felhígulása miatt olyan, amilyen. Ráadásul tudatos támadások érik a magas kultúrát, így a klasszikus zenét IS: "Halott fehér férfiak unalmas múvei" (Bezzeg az ügyeletes nyálgép popszarász!!!), "vén hülye sznobok szórakozása" (A kúl arcok a dizsiben vannak!", stb., stb.

6717   Edmond Dantes 2019-05-26 00:18:05

Nem általánosítanék egyetlen félházas előadás alapján még Temesvárt illetően sem, még kevésbé beszélnék operai közönségfogyásról mint világjelenségről. Ami Temesvárt illeti: szezon vége felé járnak ott is és lehet, hogy bérletszüneti előadás volt. A vasárnapi Nabucco jó házat mutat és a még hátralévő két operaelőadás jegytérképe sem fest rosszul: A denevér (vegyük most operának) és a Turandot már most jól néz ki és június 5-éig ill. 9-éig tovább pirosodhat a jegytérkép. A tévének, az internetnek és egyebeknek van elszívó hatása, de szerintem nem arra a közönségszegmensre, amelyik operába jár. Erkel/10022-ben már érintettem a témát. Úgy vélem, a klasszikus zenei műfajok közül éppen a legdrágábban kihozható-fenntartható: az opera (és a balett) iránt mutatkozik a legstabilabb általános közönségigény. Ellenben más zenei műfajok már hosszabb-rövidebb ideje -mondjuk így- gyengélkednek: a komplett kamarazenei ágazat: kvartett, trió, duószonáta, rézfúvós formációk, dalest (!) etc.,  a cappella illetve minden nem-oratorikus kórusprogram és mások. A szóló zongoraestek eladása csakis húzó nagy név esetén kecsegtet telt házzal és bizony-bizony, a zenekari estek és oratorikus koncertek sem a felszálló ágban vannak, sőt. És esetükben sem állítanám, hogy a tévé, internet stb. vonta el a felsorolt szakágaktól a közönséget, hanem a közönség megváltozott és folyamatosan változó igénye. Kurz: rosszul menő opera- és balettelőadások esetén ne föltett kézzel szabadkozzanak a direktorok, hanem nézzenek körül hausintern! Nem konkrét operaház(ak)ra célzok.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Erkel Színház

"Csillagóra évadzáró gálaest"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Ács Dominika fuvola diplomakoncertje"
DEBUSSY: Syrinx
CSAJKOVSZKIJ: „Kuda, kuda vï udalilis” – Lenszkij áriája az Anyegin második felvonásából
Granik Anna (zongora)
MOZART: C-dúr andante, K. 315
Goda Sára (hárfa)
FRANK MARTIN: Ballade
Granik Anna (zongora)
J. S. BACH: a-moll fuvolaverseny, BWV 1056 (Gyönyössy Zoltán átirata az f-moll csembalóversenyből, Molnár Viktor hangszerelése)
Anima Musicae Kamarazenekar (koncertmester: G. Horváth László)
MOLNÁR VIKTOR: Contacts – ősbemutató
Anima Musicae Kamarazenekar (koncertmester: G. Horváth László)
Vezényel: Dobszay Péter
Ács Dominika (fuvola)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Renkecz Kálmán (hegedű)
Óbudai Jubileumi Zenekar
Vezényel: Gazda Péter
BACH: Korálok a János-passióból, BWV 245
MOZART: F-dúr szimfónia, No. 6, K. 43
DECSÉNYI: Concertino hegedűre és ifjúsági vonószenekarra
HAYDN: e-moll „Gyász” szimfónia, No. 44, Hob. I:44
A mai nap
született:
1818 • Charles Gounod, zeneszerző († 1893)
1882 • Igor Fjodorovics Sztravinszkij, zeneszerző († 1971)
1958 • Derek Lee Ragin, énekes