vissza a cimoldalra
2019-06-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Jacques Offenbach (477)
Palcsó Sándor (244)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3272)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (72)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1680)
Franz Schmidt (3350)
Ilosfalvy Róbert (846)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4505)
Simándy József - az örök tenor (606)
Opernglas, avagy operai távcső... (20232)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61813)
Élő közvetítések (7916)
Társművészetek (1305)
Erkel Színház (10237)
Komlóssy Erzsébet (42)
Operett, mint színpadi műfaj (3938)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

6807   Edmond Dantes • előzmény6771 2019-06-01 16:17:39

Köszönöm, ezek szerint Ljubimov nem csak az erdendő bűnt követte el azzal a rémes rendezéssel, hanem az átkeresztelés is az ő produkciójához tapad...és sajnos "úgy" maradt.

6771   Csákovics • előzmény6769 2019-05-31 23:19:04

Az eredeti ok a sokévszázados tradíció, ami csak a XX. század első felében kezdett kihalni, az tudniillik, hogy mindig mindenkinek a nevét honi nyelvere fordították. Nem is nagyon merült fel más megoldás. És ez nem csak a színpadi, irodalmi alakokra volt érvényes, hanem szinte minden személynévre. Ha megnézzük a Pallas Nagy Lexikona-sorozatban a nagy zeneszerzők, írók neveit: Goethe Farkas János, Schiller Frigyes, Bellini Vince, Donizetti Kajetán, Verdi József és neje, Strepponi Józsa... Ma már megmosolyogtatóan hat. De azért többünkben él még Verne Gyula vagy May Károly neve gyerekkorunkból, akikről csalódottan tudhattuk meg, hogy nem magyar írók. Ma már őket sem "így hívják". Napjainkban már csak a királyi családok trónközeli tagjainak nevét szokás magyarítani.

A Don Carlos csak annyira franciás, amennyire németes vagy spanyolos, az ő nevét egyedül az olasz nyelvben változtatták meg. A magyar fordítói tradíció szerint (a legutóbbi időkig) az olasz darabok esetében a neveket vagy lefordították magyarra (ha az olaszban is fordításban szerepeltek) vagy visszaállították annak az országnak a nyelvére, amelyikben a darab játszódik. A legkülönösebb, és véleményem szerint indokolatlan megoldás az, ami újabban divatozik: az olasz nevek meghagyása. Nem furcsa pl.: Párizsban egy csapat francia bohém, Musetta, Rodolfo, Marcello néven? Hacsak nem egy olasz kolónia tagjai?

ED kérdésére visszatérve, ha az opera címére gondol, úgy lett a Mozart Don Juan-ja Mozart Don Giovannijává nálunk, hogy, az új hullámnak megfelelően, 1982-től Ljubimov rendezésében már olaszul ment a darab, így a neve is visszaolaszosodott. És ezzel együtt lett a zenés színpadi drámából egy színpadon előadott zenemű. :)

Elgondolkodtató érdekességként jutott eszembe : kinek mi a véleménye pl.: Massenet Wertherjében az Osszián-dal francia szövegéről, ami ugye Goethe német Osszián-fordításából került át az operába, Goethe pedig a sosem létezett kelta költő nyomán alkotta meg? Szabad benne franciául gyönyörködni? Vagy aki ezt tenné, úgy járhat mint IVA, aki képes hamisítványokban örömét lelni? :D

6769   Nagy Katalin • előzmény6767 2019-05-31 21:18:58

Ezeknek a kérdéseknek egy részére tudni vélem a választ: mert így van az eredeti változatban. A Don Giovanni Lorenzo Da Ponte választása volt. A Don Carlos a franciás változat, a bemutatóra Franciaországban került sor. (Az persze igaz, hogy Verdi elkészítette az olasz változatot, amit aztán módosított is, aminek "természetesen" Don Carlo lett a címe). A Simon Boccanegra a bemutató plakátján is ezzel az írásmóddal szerepel (a googlen látható, csak nem tudom belinkelni).

6767   Edmond Dantes 2019-05-31 19:21:56

Fel nem fogom, mitől, miért lett Don Giovanni a Don Juanból. Én még a Don Juant láttam 1974-ben. És ha az lett, miért maradt a Don Carlos Don Carlos és nem lett Don Carlo? Volt egyszer egy Simone Boccanegra és lett Simon Boccanegra. A doge igazi neve és az opera címe eredetileg Simone B. A köpeny és a Bohémélet egyes szereplőit egyszer csak "átkeresztelték". Hirtelen ezek jutnak eszembe. (Az álarcosbál pl. ebből a szempontból más eset=cenzúra.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Demeter Áron (zongora)
Rippert Péter (zongora), Hencz Kornél, Láposi Dániel (ütőhangszerek)
Demeter Áron zongora diplomakoncertje
BEETHOVEN: 32. (c-moll) zongoraszonáta, op. 111
RAVEL: Gaspard de la nuit
BARTÓK: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, BB 115

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Javorková Ildikó (ének)
Közreműködnek: Kaffehr Zsuzsanna, Szenthelyi Krisztián, Katona Lóránt, Ilyés Zsanett, Híves Boglárka, Csölley Martin, Fenyvesi Gabriella Rea, Mráz Nikolett, Erdős Róbert (ének), Kiss Enikő (hegedű), Bárkányi-Horváth Éva (zongora)
Javorková Ildikó ének diplomakoncertje
MOZART: „L’amerò sarò costante” – Aminta áriája A pásztorkirály második felvonásából
MENDELSSOHN: „Zion streckt ihre Hände aus” – duett és kórusrészlet az Éliás oratóriumból
MENDELSSOHN: „Höre, Israel, höre des Herrn Stimme!” – ária az Éliás oratóriumból
BRAHMS: Dalok – Wie Melodien zieht es mir leise durch den Sinn, op. 105/1; Dein blaues Auge, op. 59/8; Mein wundes Herz, op. 59/7; Junge Lieder I., op. 63/5; Lerchengesang, op. 70/2
PUCCINI: Dalok – Sole e amore; Terra e mare; Storiella d’amore; Casa mia, casa mia; Canto d’anime
ELGAR: „The sun goeth down” – ária A királyság című oratóriumból

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál
A mai nap
született:
1913 • Gyurkovics Mária, énekes († 1973)