vissza a cimoldalra
2019-06-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10233)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61808)
Komlóssy Erzsébet (42)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3269)
Operett, mint színpadi műfaj (3938)
Erkel Ferenc (1058)
Momus-játék (5689)
Opernglas, avagy operai távcső... (20229)
Jonas Kaufmann (2389)
Új lemezek (99)
Élő közvetítések (7913)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1679)
Franz Schmidt (3349)
Pantheon (2355)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4504)
Kedvenc magyar operaelőadók (1118)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

6802   Edmond Dantes • előzmény6773 2019-06-01 14:28:25

Nem vitatom, hogy Kodály "rögeszméjének" fontos szerepe lehet pl. zenei közösségképzésben vagy -zéta- interjújához kapcsolódva, az erdélyi-székelyföldi magyarság identitástudatának fejlesztésében-ápolásában...ami nem azonos terep mint az iskolai ének-zene tanítás.

Más kérdés, hogy az interjúban hogyan kerül pont a Taipei Filharmonikusok "csizmája" az asztalra. Szerte a világon alakulnak-működnek ének- és zenekarok, amik amatőr alapon szerveződtek, aztán vagy amatőrök maradnak vagy hivatásosak lesznek. Pontosítanom kell az interjú alanyát: az általa példaként hozott együttes, a Taipei Philharmonic (Orchestra) nem a hetvenes években alakult, hanem 1985-ben, nincs kórusuk  és (mellesleg) nem összetévesztendő(k) az idén 50 éves Taipei Szimfonikus Zenekarral, aminek egy ideig Ligeti András személyében magyar zeneigazgatója is volt. A karnagy úr vélhetően a Taipei Philharmonic Chamber Choir-ra gondolt, amikor párhuzamot keresett-vont a Csíkszerdával.

6773   lujza • előzmény6753 2019-06-01 01:44:06

A klasszikus zene mindig is rétegműfaj volt, Magyarországon különösen. De éneklésben igenis jók vagyunk, ezt mutatja Zéta legújabb interjúja is. És ebben bizony volt szerepe Kodály rögeszméjének is.

6753   Edmond Dantes • előzmény6745 2019-05-31 10:45:14

Nem kérek egy "bocs ED"-et. Arról írtam, ami volt az én időmben. A Kodály-módszer nem az én becsípődésem, hanem azoké, ahol (még) alkalmazzák. Talán érdemes lenne megvizsgálni, hogy a legsikeresebb zeneoktatási módszer-e még mindig, vagy volt-e az valaha is? Észlelve a klasszikus zene iránti honi érdeklődést -tisztelet a kivételnek, amit te is írsz- kétlem...

6745   lujza • előzmény6728 2019-05-31 00:54:45

Mindenkinek lehetnek becsípődései, IVÁ-nak a magyar nyelvű operajátszás (bocs, IVA), neked a Kodály módszer ekézése. Nem az a Kodály módszer, hogy álmos gyerekek, unatkozva szolmizálnak énekórán, hanem az, hogy voltak, és ahol hagyják, még ma is vannak általános iskolákban ének-zenei osztályok, ahol elkötelezett tanárok csodát tesznek átlagos képességű gyerekekkel, és igenis az éneklés, a zene szeretetére nevelik őket. Mivel a gyerekem egykor, és most az unokáim is ilyen osztályokba járnak, tudnék mesélni róla, hogy mi mindent tud adni egy ilyen iskola az elkötelezett és tehetséges tanáraival a következő generáció ízlésbeli és műveltségi neveléséhez.

6728   Edmond Dantes • előzmény6725 2019-05-29 11:57:14

Véleményem, ami nem Szentírás, változatlan (6717): a közönség zenei igénye/ízlése igen differenciált, műfajonként és koronként változik...mint más területein is a kultúra jegyében és az azon kívül eltöltött életnek. Kultúrszemét mindig volt, legfeljebb más és más alakban. Iskolai oktatás: mikor nevelt zenehallgatásra, opera- vagy hangversenylátogatásra? Mert az én időmben nem (örülhet, akit és ahol igen), pedig az "én időm" (mármint iskolai időm) nem tegnap volt. Ének-zene órákon? Ugyan kérem! A jelen fórumon igen népszerű Kodály-módszer -vagy micsoda- jegyében népdalokat tanultunk, szolmizáltunk, hasonlók, leginkább első órán, kora reggel, álmosan, rekedten. És ami idő énekórákon "komoly zenére" jutott, abból is inkább Orlandus Lassus, Palestrina, Corelli La foliája és ilyesmik maradtak meg bennem. Nem éppen csábító zenék gyerekeknek! Orosz nyelv (!) órán kaptunk olykor némi orosz klasszikust. "Ofő" órán megünnepeltük Beethoven'200-at. Közös opera- vagy koncertlátogatás? Soha. Úgyhogy én pl. ugyan hogy nem az iskolában szerettem meg a klasszikus zenét. Akkor már a család szerepe fontosabb lehet a gyerek(ek) klasszikus zenére szoktatásában irányításában, okosan, nem erőltetve. És tudomásul kell venni, hogy nem minden gyerek fogja kedvelni a klasszikus zenét vagy annak is csak bizonyos szekcióira lesz fogékony. Popszemét nélkül is/sem. 

6725   Hangyász • előzmény6717 2019-05-26 10:56:56

A közönség igénye a mindent elárasztó kultúrszemét térhódítása és az iskolai oktatás teljes felhígulása miatt olyan, amilyen. Ráadásul tudatos támadások érik a magas kultúrát, így a klasszikus zenét IS: "Halott fehér férfiak unalmas múvei" (Bezzeg az ügyeletes nyálgép popszarász!!!), "vén hülye sznobok szórakozása" (A kúl arcok a dizsiben vannak!", stb., stb.

6717   Edmond Dantes 2019-05-26 00:18:05

Nem általánosítanék egyetlen félházas előadás alapján még Temesvárt illetően sem, még kevésbé beszélnék operai közönségfogyásról mint világjelenségről. Ami Temesvárt illeti: szezon vége felé járnak ott is és lehet, hogy bérletszüneti előadás volt. A vasárnapi Nabucco jó házat mutat és a még hátralévő két operaelőadás jegytérképe sem fest rosszul: A denevér (vegyük most operának) és a Turandot már most jól néz ki és június 5-éig ill. 9-éig tovább pirosodhat a jegytérkép. A tévének, az internetnek és egyebeknek van elszívó hatása, de szerintem nem arra a közönségszegmensre, amelyik operába jár. Erkel/10022-ben már érintettem a témát. Úgy vélem, a klasszikus zenei műfajok közül éppen a legdrágábban kihozható-fenntartható: az opera (és a balett) iránt mutatkozik a legstabilabb általános közönségigény. Ellenben más zenei műfajok már hosszabb-rövidebb ideje -mondjuk így- gyengélkednek: a komplett kamarazenei ágazat: kvartett, trió, duószonáta, rézfúvós formációk, dalest (!) etc.,  a cappella illetve minden nem-oratorikus kórusprogram és mások. A szóló zongoraestek eladása csakis húzó nagy név esetén kecsegtet telt házzal és bizony-bizony, a zenekari estek és oratorikus koncertek sem a felszálló ágban vannak, sőt. És esetükben sem állítanám, hogy a tévé, internet stb. vonta el a felsorolt szakágaktól a közönséget, hanem a közönség megváltozott és folyamatosan változó igénye. Kurz: rosszul menő opera- és balettelőadások esetén ne föltett kézzel szabadkozzanak a direktorok, hanem nézzenek körül hausintern! Nem konkrét operaház(ak)ra célzok.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

17:00 : Budapest
Erkel Színház

"Csillagóra évadzáró gálaest"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Ács Dominika fuvola diplomakoncertje"
DEBUSSY: Syrinx
CSAJKOVSZKIJ: „Kuda, kuda vï udalilis” – Lenszkij áriája az Anyegin második felvonásából
Granik Anna (zongora)
MOZART: C-dúr andante, K. 315
Goda Sára (hárfa)
FRANK MARTIN: Ballade
Granik Anna (zongora)
J. S. BACH: a-moll fuvolaverseny, BWV 1056 (Gyönyössy Zoltán átirata az f-moll csembalóversenyből, Molnár Viktor hangszerelése)
Anima Musicae Kamarazenekar (koncertmester: G. Horváth László)
MOLNÁR VIKTOR: Contacts – ősbemutató
Anima Musicae Kamarazenekar (koncertmester: G. Horváth László)
Vezényel: Dobszay Péter
Ács Dominika (fuvola)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Renkecz Kálmán (hegedű)
Óbudai Jubileumi Zenekar
Vezényel: Gazda Péter
BACH: Korálok a János-passióból, BWV 245
MOZART: F-dúr szimfónia, No. 6, K. 43
DECSÉNYI: Concertino hegedűre és ifjúsági vonószenekarra
HAYDN: e-moll „Gyász” szimfónia, No. 44, Hob. I:44
A mai nap
született:
1818 • Charles Gounod, zeneszerző († 1893)
1882 • Igor Fjodorovics Sztravinszkij, zeneszerző († 1971)
1958 • Derek Lee Ragin, énekes