vissza a cimoldalra
2018-08-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61014)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2282)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7342)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1464)
Franz Schmidt (3166)
Birgit Nilsson (36)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (983)
Erkel Színház (9452)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (302)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (155)
A nap képe (2077)
Pantheon (2243)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6677)
Opernglas, avagy operai távcső... (20129)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (756)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4330)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (93)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2837)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

6585   IVA • előzmény6582 2018-05-16 04:16:11

Kedves Lujza! A szövegnek nincs külön dallama. Ne mondd, hogy egy magyarul énekelt Wagner-előadásban megváltozik a zeneszerző szándéka. (Különben Te is megváltoztatott szándékú zenei világba szerettél bele.) Wagner szándékosan maga írta operáinak szövegét, megtehette azért is, mert értett hozzá, de ő sem gondolhatta, hogy az egész világon mindenki ért németül. Ne mondd, hogy egy magyarul énekelt Wagner-dallamot nem ismersz fel, ne mondd, hogy nem veszed észre, ha valaki hamisan énekel Wagnert magyarul.
Ezerszer meggondolom egy könyvesboltban, hogy elővegyem-e a nagyítóüvegemet egy sötét alapra fehér betűkkel nyomtatott borító elolvasásához, annyira irritál az ilyen írás. De csak olvassa, aki szereti, Bécsben.
Spontán ugyan nem vállalom a közös tábort Kovalik Balázzsal, de amíg csak mutatóban ment nálunk néhány jól ismert olasz opera eredetiben, feliratozó nélkül, addig az tetszett nekem.

6582   lujza • előzmény6577 2018-05-16 01:11:32

Kedves IVA, tiszteletben tartanám, hogy operarajongásod a magyar nyelvű operajátszás idején indult, de kérlek, ne feledd, ha a rendezőktől elvárod, hogy legyenek hűek a zeneszerző szándékaihoz, akkor az is elvárható, hogy annyiban is hűek legyünk, amennyiben nem változtatjuk meg a szöveg dallamát, amire komponáltak. (Bocs a körmondatért!) Ez különösen igaz Wagnernél, aki a szöveget is direkt maga írta.

Ezen kívül leírtam már Neked, hogy a bécsi operában azok a kis táblácskák senkit se vakítanak, mivel fekete alapon fehér betűkkel jelenik meg a szöveg rajtuk.

Egyébként pedig egy táborba kerültetek Kovalik Balázzsal, aki egy interjúban azt mondta, hogy legszívesebben összetörné a szöveg kivetítőt, hogy a néző a színpadra figyeljen, és ne oda. :))

6577   IVA • előzmény6574 2018-05-15 03:13:43

Nem az eredeti nyelvű operajátszást értettem a felkapaszkodni igyekvő országok divatjaként, hanem annak szinte kizárólagosságát (így is fogalmaztam). Azt, hogy a folyamat sajnálatos lezárulása óta már az Erkelben sem újítanak fel darabot magyarul (ha jól tudom, a Szerelmi bájital maradt utolsónak magyar nyelven), sőt, a vidéki operatársulatok is csak alig. (Ilyennek ígérkezik A sevillai borbély győri előadásának mai vendégjátéka.) Azokban az országokban, amelyek nem ebben látják létüket a nagyvilág krémjében (Ausztria, Anglia, az USA több állama), léteznek még nemzeti nyelvű előadások.
Az én operarajongásom is a magyar nyelvű előadások korában indult – de nem korlátozódott a színházakra, hiszen a legnépszerűbb operák magyar nyelvű teljes felvételeit és azok részleteit rendszeresen adta a rádió, és megjelentek a Qualiton felvételei is. A ’60-as években már a nyugati lemezpiac jelentős részét sugározta a rádió, példamutató volt, hogy milyen igazságosan és következetesen került műsorra egy-egy darab külföldi felvétele a magyar készítésűekkel, illetve nyelvűekkel felváltva.
Úgy tudom, nálunk Déryné korában indult a magyar nyelvű operajátszás. Magam a Traviata 1976. március 14-i Erkel Színházi előadásától datálom ennek a történelmi és kultúrpolitikai korokon átívelő kultúrának a felszámolását, illetve annak elindítását. A folyamatot felgyorsította a Hungaroton névre átkeresztelt Magyar Hanglemezgyártó Vállalat üzletpolitikájának változása és egy felkészültebb énekes nemzedék felnövése is.

6574   Nagy Katalin • előzmény6571 2018-05-14 12:44:09

Az eredeti nyelvű operajátszás lehet, hogy divat, de az biztos, hogy nemcsak a felkapaszkodni kívánó országok operáit érinti. Úgy tapasztalom, hogy Olaszországban is ez a helyzet. Ha Wagnert játszanak vagy a Die Zauberflöte megy (így szerepel a címlapon, legfeljebb alatta írják ki zárójelben "Il flauto magico"), németül énekelnek, pedig az olaszok általában nem rajonganak a német nyelvért. Tisztelet a kivételnek, bele is törik a nyelvük, de szükségesnek tartják és csinálják. 

Annak, hogy a XIX. században kialakult a nemzeti nyelvű operajátszás, szerintem inkább általános történeti, kultúrtörténeti okai vannak. Szívesen olvasnám erről hozzáértők (szellemtörténész, zenetörténész...) véleményét.

Saját operarajongásom pontosan ellentétes az Ön tapasztalaival. Életkoromnál fogva első operaélményeim még magyar nyelvűek voltak. Szép kiállítású, hagyományos előadásokat láttam, de ettől egyáltalán nem lettem a műfaj híve, sőt, nem is gondoltam, hogy valaha meg fog ragadni. A felfedezés jóval később született, mondhatni véletlenül és ráadásul német nyelvű opera (a Szöktetés) kapcsán. Ellenben az olasszal, németül igen gyengén tudok. A nyelv egyáltalán nem könnyítette meg még a közeledést sem, pláne a megismerést, és mégis a műfaj rabja lettem. 

6571   IVA • előzmény6570 2018-05-14 04:13:13

Vajon hány olasz nyelvű Don Giovanni érhető el bakeliten, cd-n, dvd-n és a különböző megosztókon? Magyarország az egyetlen hely a világon, ahol magyarul lehet(ne) előadni. Igényes és művelt énekeseknek persze illik eredeti nyelven is tudniuk szerepeiket, hogy ha jön pl. egy Schrott (nem sokszor jön), lehessen olasz nyelvű előadást csinálni.
Én például nagyon örültem annak, hogy a Volksoperban németül hallhattam a Don Giovannit, kivételesen erős rendezésben.
Vajon miért nem probléma, hogy az operetteket, musicaleket ma is a legnagyobb temészetességgel műfordításban adják? Miért nem affektál senki sem, hogy Shakespeare-t vagy Tennessee Williamst csak angolul akarja hallani, Molière-t és Racine-t csak franciául, Csehovot és Gorkijt kizárólag oroszul, egy Pavel Kohout-darabot csakis csehül? A világ minden dráma- és regényírója, költője, publicistája nagyságának, fontosságának egyik mutatója, hogy műveiket hány nyelvre fordították le. Nem tudok olyan zeneszerzőről, akinek kifogása lett volna az ellen, hogy operáját más nyelveken népszerűsítsék és élvezzék szerte a világban. Az a szinte kizárólagosság, ami mára kialakult a felkapaszkodni igyekvő országok operajátszásában, nem egyéb holmi divatnál. Minden divatnak vége egyszer.
Még szerencse, hogy Amerikában, Angliában és a német nyelvterületen akadnak jelentős társulatok, amelyeknek nem derogál a nemzeti nyelven játszani operát.
Íme, minden idők egyik legizgalmasabb Csengettyűária-felvétele:
https://www.youtube.com/watch?v=vN6IXWo_bpg
De a kezdősor szerinti cím ellenére ugyanúgy nem franciául halljuk, mint ahogy az illusztráció sem Lakmé-jelmezben ábrázolja Callast, aki tudtommal nem is énekelte a szerepet színpadon.

6570   Nagy Katalin • előzmény6567 2018-05-13 22:24:01

Már nem új és nem is kivételes jelenség, hogy operarajongók más országba is mennek, sőt járnak operát hallgatni. Szerintem szívesebben teszik ezt, ha eredeti nyelven adják a darabokat. Én például nagyon örültem annak, hogy egyszer Prágában láthattam a Don Giovannit, nem csehül. Szintén Prágában láttam az Eladott menyasszonyt, természetesen csehül. Bár egyáltalán nem beszélem a nyelvet, ez nem zavart a műélvezetben.

6567   -zéta- 2018-05-13 17:09:57

Én azt gondolom, hogy a megoldás nincs sem az egyik, sem a másik oldalon. Van, akihez az anyanyelvi előadás találja meg az utat, van, akihez a darab eredeti változata...

Műsorajánló
Mai ajánlat:

11:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
BEETHOVEN: c-moll trió Op.9 No.3
Baráti Kristóf (hegedű), Szűcs Máté (brácsa), Várdai István (cselló)
PROKOFJEV: f-moll hegedű-zongora szonáta Op.80 No.1
Alexandra Conunova (hegedű), Fejérvári Zoltán (zongora)

15:00 : Taktaharkány
Műelődési Ház

MYNK Kvartett:
Kristó-Varga Nikolett, Nagy Szilvia (hegedű), Nagy Teodóra (brácsa), Mészáros Brigitta (gordonka)
"Zempléni Fesztivál"

17:00 : Bekecs
Katolikus templom

Musica Profana Régizene Együttes:
Andrejszki Judit (ének, csembaló, orgona)
Kállay Katalin (furulya, brácsa), Molnár Andrea (furulya), Lachegyi Róza, Vitárius Piroska (barokk hegedű), Szokos Augusztin (orgona, csembaló)
Művészeti vezető: Szabó Zsolt (viola da gamba)
"Zempléni Fesztivál"
Gustate & Videte

19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
SCHUMANN: Dichterliebe (A költő szerelme) dalciklus, Op.48
A verseket írta: Heinrich Heine
Randall Scarlata (bariton), Frankl Péter (zongora)
BEETHOVEN: “Főherceg” trió Op.97
Kirill Troussov (hegedű), Henri Demarquette (cselló), Frankl Péter (zongora)

20:00 : Sárospatak
Református Kollégium, Imaterem

Megyesi Schwartz Lúcia (ének), Csillagh Katalin (zongora), Kóczán Péter (brácsa)
"Zempléni Fesztivál"
BRAHMS: Die Mainacht Op. 43. No. 2.
Geheimnis Op. 71. No. 3.
An die Nachtigall Op. 46. No. 4.
O wüss’t ich doch den Weg zurück Op. 63. No. 8.
Két dal alt hangra Op. 91.
BRAHMS: Esz-dúr szonáta brácsára és zongorára Op 120. No.2.
BRAHMS: g-moll rapszódia Op.79. No.2.
A mai nap
született:
1901 • Franz Konwitschny, karmester († 1962)
1924 • Georges Pretre, karmester († 2017)
1951 • Kovács János, karmester
elhunyt:
1981 • Karl Böhm, karmester (sz. 1894)
1996 • Sergiu Celibidache, karmester (sz. 1912)