Bejelentkezés Regisztráció

Hozzászólások a Momus írásaihoz


6568 Haandel 2018-05-13 18:08:33

A zeneszerző a librettó alapján komponálja a zenét,
mert a jó librettó, ha jól hallgatod, egy ici-picit zenél.

Ezért az operákat eredeti nyelvükön kellene előadni,
mert az eredeti összhangot hi(-fi)telesen kell rekonstruálni!


6567 -zéta- 2018-05-13 17:09:57

Én azt gondolom, hogy a megoldás nincs sem az egyik, sem a másik oldalon. Van, akihez az anyanyelvi előadás találja meg az utat, van, akihez a darab eredeti változata...


6566 ladislav kozlok 2018-05-13 08:49:28 [Válasz erre: 6561 Héterő 2018-05-12 23:54:05]

Meghallgattam a két operarészletet. Mintha két kulonbozo operát hallottam volna. Ez is példája annak, hogy az operát eredeti nyelven kell eloadni. En az orosz Godunovra szoktam hozzá a magyar változat nem  szolított meg, a fordítás nem egészen jo. 


6565 IVA 2018-05-13 05:31:15 [Válasz erre: 6562 Héterő 2018-05-13 01:27:47]

Félreértettél: éppen azt mondtam, hogy a Jenufához és a Rókácskához, A lombardokhoz, a Normához nem volt magyar szövegkönyvem: a színpadról ismertem meg a szöveket, Kovács Eszter, Horváth Eszter, Zempléni Mária, Kukely Júlia, Sass Sylvia, Kincses Veronika énekléséből, hogy – igazságtalanul – csak címszereplők nevére szorítkozzam.
Igen, ilyen „toleráns” vagyok: nem utasítottam vissza az Operaház által kínált műveket a Jenufa, A ravasz rókácska, Bohémélet, A Rajna kincse stb. „meghamisított” címekkel. Az Álom luxuskivitelbent is megnéztem, noha Breakfast at Tiffany’s az eredeti címe.


6564 IVA 2018-05-13 05:26:52 [Válasz erre: 6561 Héterő 2018-05-12 23:54:05]

Kedves Héterő! A világért sem szeretnék személyeskedni, már azért sem, mert nyilvánvaló, hogy nagyon jól ismered a magyar nyelvet. Csupán az iránt támadt kétségem, hogy ez a jól ismert nyelv az anyanyelved-e. Korábban az Un bel di vedremo szövegéből nyanyogál ily módon írásban, de én sosem hallom így az operaéneket. Az élő beszéd, a prózamondás és az éneklés között mégiscsak kell lennie különbségnek, Az Ősszel érik, babám, a fekete szőlőt sem úgy mondjuk a babánknak, ahogy énekeljük a népdalt.
Még ha meg tudnád is győzni Boros Attilát arról, hogy jobb a Borisz eredeti szövege (valószínű, hogy az opera ismerőjeként már maga is meggyőződött erről), életének regényét nem írhatod át: ifjúkorában a magyar nyevű előadás volt a meghatározó élménye (erről beszélt), ez már megváltozhatatlan.
Székely Mihány Borisz-áriáját előbb hallottam a tévében, semmint követtem volna a szövegkönyvvel valamelyik eredeti felvételt.


6563 lujza 2018-05-13 02:31:51 [Válasz erre: 6561 Héterő 2018-05-12 23:54:05]

Haandel utólagos engedelmével idemásolnám versikéjét, amit a fanyalgások topicba írt:

Tökéletes összhang

Az opera tökéletes összetett művészet.
Az operaszerzők tökéletes összhangra törekednek.

A ​nyelv zenéje legyen összhangban a lényeggel:
vagyis a zenével,  s nem a nyelvtörő lényünkkel!

Azt hiszem, már megint a fején találta a szöget! Operánál a szöveg fordításánál elsősorban a zeneiségre kell figyelni, hogy illeszkedjenek a mély és magas hangzók, ne torlódjanak, stb. Egész más, ha a kivetítőn látjuk. Oda a hiteles fordítás lenne jó, és nem az átköltés.

Egyébként pedig átköltés mindig van, egy Shakespeare drámánál is, vagy az, hogy "Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon..." , ez is inkább a fülünk számára hasonló, és nem tükörfordítás.


6562 Héterő 2018-05-13 01:27:47 [Válasz erre: 6559 IVA 2018-05-12 04:43:25]

Csak büszke lehetsz toleráns értelmezésedre, ha gálánsan elfogadod, hogy
Její pastorkyňa = Jenufa (Jenůfa) ? Hiszen nem is ő a címszereplő!
Leoš Janáček hosszas megfontolás után adta ezt a címet; ha élne a szerző, akkor sem tudná elfogadtatni nálunk.

Příhody lišky Bystroušky = A ravasz rókácska ?
Hol itt a ravasz?

Vajon tényleg megértetted a történetet füzetecskéidből, ha már a cím sem stimmel?


6561 Héterő 2018-05-12 23:54:05 [Válasz erre: 6558 IVA 2018-05-12 04:35:31]

Kedves IVA, köszönöm a Székely Mihály -linket. Letöltöttem a monológot. Talán tényleg rossz a fülem, nemcsak az epém teng túl, de huszadjára is ezt hallom:

               Mííí téééra cári trón, mitér hatalóóóm,
               ha szűűűn telencsa ksúúj tavég zetkaaarja,

               Mitéééra fényhaaa ííítbelüléval
               oly szörnyű éjmeg főőőlnem víííírrad.

Lehetne találni semleges - jó vagy rossz - fület, például kedvelt Laca barátunk nyilván jó fülét, és megkérdezni, vajon ő is így hallja-e.
(Lenne egy fogadásom, mert nagyon egyenes embernek ismertem meg...)

Persze a te füledet kis füzetecskéd nyilván alaposan fölkészítette, hogy azt halld, amit ott olvastál. De szerencsémre az ilyetén borzalomtól eddig megmenekültem, mert az első sor közepéről is minden bizonnyal távoznék ilyen galád hamisítás hallatán. Bármekkora tisztelője is vagyok B. A. -nak, szívesen meggyőzném arról, hogy mennyivel jobb az eredeti:

               A kegyetlen bíró súlyos, büntető kezével
               borzalmas ítéletet rótt bűnös lelkemre.

               Köröttem csak homály és vaksötét...
               Bárcsak felcsillanna a vigasz fénye!

Itt az "eredeti" (Ny.R.K.-féle), segítségeddel megtalált orosz:
               Тяжка десница грозного судьи,
               ужасен приговор душе преступной...

               Окрест лишь тьма и мрак непроглядный!
               Хотя мелькнул бы луч отрады!

Ellenőrizheted Nyesztyerenko előadásában - angol felirattal.
Nála tényleg minden szót lehet érteni.

Így születik a kesztyűária, amiben nincs kesztyű; a pezsgőária, amiben nincs pezsgő.

Végül komoly tudós idézi azt, ami nincs is ott, és állítja, hogy csak így lehet megérteni.


6560 -zéta- 2018-05-12 07:47:00 [Válasz erre: 6556 IVA 2018-05-12 04:26:17]

Én azt a verziót sem vetném el, hogy a szöveg leírása során zétát csalta meg a memóriája, ő emlékezett rosszul Faragó András és Begányi Ferenc gyönyörű alakítására, Boros Attila csak a korrektúra során nem vette észre a bakit...;-)


6559 IVA 2018-05-12 04:43:25 [Válasz erre: 6554 lujza 2018-05-12 02:00:12]

Miért, hogy én pl. az akkor teljesen ismeretlen Jenufa, majd A ravasz rókácska, vagy a Norma szövegét megértettem a magyar nyelvű előadásokból? Azóta sem találkoztam magyar szövegkönyvükkel. (A Bohémélet magyar szövegkönyvét is évtizedekig, A lombardokét évekig nélkülöztem.)


6558 IVA 2018-05-12 04:35:31 [Válasz erre: 6555 Héterő 2018-05-12 02:07:57]

Még egyszer, az örökérvényű állítás érvényének feloldására:
https://www.youtube.com/watch?v=vnVTCS5Zjkg
Ha csak egyetlen szót nem értesz belőle tisztán, kénytelen vagyok füled súlyos baját gyanítani.


6557 IVA 2018-05-12 04:32:15 [Válasz erre: 6553 Héterő 2018-05-12 01:48:27]

Én, mondjuk, a felirat használatával való megértést tartom alacsonyabb rendű élvezetnek. Szeretek ugyanis az énekesre és az egész színpadra nézni (lehet, hogy ez perverzió), de csak két szemem van (lehet, hogy ez testi fogyatékosság).


6556 IVA 2018-05-12 04:26:17 [Válasz erre: 6552 Héterő 2018-05-12 01:23:29]

(Kedves Héterő, úgy látom, a májam nem a Te epéd fogyására hízott.)
Linkelek Neked egy opera-részletet, amelynek szereplője ’minden torzítás és túlzás nélkül úgy beszél, mint a való életben’:
https://www.youtube.com/watch?v=vnVTCS5Zjkg
Székely Mihály „nehéz szívem” helyett „sötét szívem”-et énekelt.
Valószínűnek tartom, hogy a beszélgetéskor Boros Attila fejből idézett egy sort a Borisz áriájából. Lehet, hogy nem pontosan, és nem tudom, pontosan mely években látta azokat az előadásokat, amelyek sorait idézgették egymásnak. Sajnos én is kb. 36–37 évvel ezelőtt hallottam a darabot legutóbb magyarul. Háromforintos szövegkönyvem szerint Nádasdy Kálmán fordításában a kifogásolt (két) sor így hangzik (a III. felvonás 1. képében, Fjodor távozása után):

Mit ér a cári trón, mit ér hatalom,
Ha szüntelen csak sújt a végzet karja?!

Az általad gyanított szöveghez hasonló tartalmú rész 12 sorral lejjebb következik:

Lázong a nép, nyílt árulásban Moszkva!
Éhínség és pusztulás meg dögvész…

A „sújt a végzet karja” és „sújt a végzet árja” is költői kép. A képzavart elkerülendő, az utóbbit úgy kell értenünk, hogy sújt a végzetet hozó elemek árja. Persze Nádasdy fordításában az előző szerepel.

Fülöp király áriája Magyarorsztágon az idézett „kínos” sorral (Majd alszom én, ha véget ér a kín...) kínlódta magát slágerré.

A műfordítás mint a ’szerencsétlen szöveg büntetlen nyúzása, nyesése, hamisítása’ a Te (talán nem egyéni, de mégsem egyetemes érvényű) véleményed. Mégis, milyen büntetést javasolnál a bűn megtorlására?


6555 Héterő 2018-05-12 02:07:57 [Válasz erre: 6554 lujza 2018-05-12 02:00:12]

A cikkben fölhozott két példa és a legnagyobb bajod ismét előhozza mélyen tisztelt zenetudós barátom örökérvényű kérdését:

               HÁT NEM MINDEGY, HOGY MILYEN NYELVEN NEM ÉRTJÜK ?

Erre -zéta- óvatosan utal is a kiváló riportban.


6554 lujza 2018-05-12 02:00:12 [Válasz erre: 6552 Héterő 2018-05-12 01:23:29]

A példák végtelen sorát hozhatnád. Mindig átköltés a magyar szöveg, és gyakran elég szerencsétlenül. Reménykedjünk abban, hogy tán énekelni könnyű.

De az én legnagyobb bajom, hogy amikor magyarul énekeltek, legtöbbször akkor se értettem a szöveget.


6553 Héterő 2018-05-12 01:48:27 [Válasz erre: 6547 IVA 2018-05-11 02:50:15]

Remélem, megbocsájtod, hogy nem közvetlenül címeztem...  :-)

A hozzászólásod végén idézett mondat helyesebb lenne így:
Személyhez szól, ha az anyanyelveden érted - mondjuk a felirat révén.
És nem nyanyanyelven...


6552 Héterő 2018-05-12 01:23:29

Nagyszerű riportalany, nagyszerű interjú. :-)


De van az elmondottakban egy vaskos logikai bakugrás, amire IVA hízásnak induló mája (ld. 6547) hívta föl figyelmemet.
Operát igazán megismerni csak magyar nyelvű előadáson lehet. (!)

Muszorgszkij fixa-ideája az volt, hogy szereplői minden torzítás és túlzás nélkül úgy beszéljenek operáiban, mint a való életben (wiki-idézet). A mintául választott sor orosz megfelelőjét azonban nem találom a két, leggyakrabban játszott verzió egyikében sem:

          Mit ér a trón, mit ér hatalom, ha szüntelen csak sújt a végzet árja.
Hálás lennék, ha IVA segítségével megtudhatnám, hol hangzik el ez a mondat, mert én csak az alábbiakat gyanítom:
          Körülötted lázadó bojárok, hitszegő hadak, éhség és döghalál...
Közben erősen igyekszem elképzelni, amint sújt a végzet árja - torzítás ás túlzás nélkül.

Nem vagyok abban sem biztos, hogy igazi művész vagy egyszerű néző annyira boldog, ha az
          Alszom majd (akkor) királyi palástomban...
( Dormirò sol nel manto mio regal ≈ Je dormirai dans mon manteau royal )
helyett ezt a kínos sort kénytelen végigkínlódni:
          Majd alszom én, ha véget ér a kín...

Idézem továbbá:
Egy opera helyszínének, cselekményének önkényes, durva megváltoztatása, szerepek, szereplők egyéniségének átalakítása, a szerző által megírt pozitív tendenciák kigúnyolása nem tartozik a rendezés feladatai közé, stb.

No de azt a szerencsétlen szöveget büntetlenül szabad nyúzni, nyesni, hamisítani?


6551 Búbánat 2018-05-11 21:32:19 [Válasz erre: 6548 Búbánat 2018-05-11 09:20:48]

Az interjúban szóbahozott téma, amire Zéta rákérdezett,  forrása ez a cikk volt:

Boros Attila: „Színház vagy erőszak? Hatalmas manipuláció folyik a kulturális örökségét elveszítő Európában”

Magyar Idők, 2018. március 26. hétfő 12:31


6550 smaragd 2018-05-11 18:41:01

Boros Attila megőrzött szellemi frissessége, lényeglátása, műveltsége követendő példa is lehet, olyan magas szint, amely sajnos a fiatalabb generációknál ritkán található meg.

Rádiós emlékei kimeríthetetlenek, hűsége a Magyar Rádióhoz nem egyedi eset, mégis megkapó és érthető az akkori alkotóműhelyek pezsgő élete, a művészek tehetsége és odaadó lelkesültsége miatt is. Ebben a körben dolgozott ő is évtizedekig...nagy szerencsének tartom, hogy hallhattuk Nagy Ibolya műsorában. Nekem örömet szerzett az is, hogy itt olvashattam gondolatait. Többet is szívesen vennék.

Zéta talán máskor is megkérdezheti majd a véleményét egy-egy témával kapcsolatban.


6549 Pristaldus 2018-05-11 17:33:40

Mindenkinek érdemes elolvasni Zéta interjúját Boros Attilával! Egy ritka nagy tudású szakember gondolatai, tapasztalatai, és meglátásai az operáról! 


6548 Búbánat 2018-05-11 09:20:48 [Válasz erre: 6547 IVA 2018-05-11 02:50:15]

Ezek a témák mind előjöttek Boros Attilával készült beszélgetések során a Dankó Rádió  "Túl az Óperencián" operettadásában is (2017. november 27. – december 3., Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya)

Valóban, ez az interjú igen jól sikerült, Boros Attila itt még alaposabban körbejárja azokat a témákat, amelyekről a rádióadásokban szó esett, s amelyekről hírt adtam akkor az operett-topicban.  

Köszönöm én is most ezt a nagyon érdekes, sokszálú beszélgetést, amelyet Zéta Boros Attilával folytatott és olvashatunk itt a Momus-interjúban.


6547 IVA 2018-05-11 02:50:15

Lebilincselő és égetően aktuális Zéta Boros Attilával készült interjúja. Felöleli azt a korszakot is, amikor még nem éltem, illetve amikor már éltem, de még nem lehettem szem- és fültanúja a magyar kulturális életnek.
Ez a hidegen tárgyilagos véleményem, amelyhez még hozzájön: egyes témákat érintve mennyire hízott a májam!
Csak az egyikből idézve Boros Attilát:

Operát igazán megismerni csak magyar nyelvű előadáson lehet. Magamból indulok ki, annak idején sokszor megnéztem egy darabot, harmadszor már szinte kívülről tudtam a szöveget.
(…)
Személyhez szól, ha az anyanyelveden hallod.


6546 Fabricius 2018-05-02 10:05:21

Zéta kritikáját alátámasztandó, annyit tudok mondani, hogy a múlt hétvégi szombati és vasárnapi előadás szinészileg picit jót tett a produkciónak, mert az előadók sokkal felszabadultabbak voltak, jobban átélték a szerepeiket! A második szereposztásról hangilag még ezzel együtt sem lehet semmi jót elmondani, ugyanis a tenor- bariton- szoprán szerepben éneklők kisebb- nagyobb mértékben hallgathatatlanok voltak,  pedig e nélkül a hármas nélkül semmi értelme az operának! A Fekete- Agache-Sümegi szereposztásban a két férfi énekes remekelt! Fekete Attila sokkal jobban győzte erővel a szólamot, mint az előző előadáson, hangja sokkal szebben szólt, és játékban is hitelesebbet alakított. Alexandru Agache ezen az estén is túlszárnyalt mindenkit, de szinészileg is felszabadult és hiteles volt, èneklése felrobbantotta a nézőteret, amivel az est legzajosabb sikerét aratta! Sümegi Eszternek nincs szerencséje Amelia szerepével, de az is meglehet, hogy nála is beállt már a hangi válság, ami a fortén énekelt részeknél kivétel nélkül előjött, ugyanis ekkor hangja rendkívül éles és jelentős tremolójúvá vált!  Az Ulrikát alakító Fodor Bernadetten látszott, hogy mennyire akarja ezt a szerepet, szépen is énekelt, talán a mély hangokon még nem ártana dolgoznia, hogy azok is kellő intenzitással szólaljanak meg! 


6545 lujza 2018-05-02 00:07:46

Kedves Zéta, nagyon kedvelem a humorodat!


6544 Klára 2018-05-01 17:17:01 [Válasz erre: 6543 Edmond Dantes 2018-05-01 15:21:28]

Ferencsik - sőt, FERENCSIK -  így, csupa nagybetűvel! Eklatáns példa arra, mit tudott művelni,  - és a hangsúly a "mű"  elótagon van, a szó legnemesebb értelmében,  hiszen a művészet is ebből a tőből ered -  egy gyengécskébb rendezői produkció feljavításában. Ifjúkorom nevezetes előadásai, zeneakadámiai koncertjei fűződnek nevéhez.  Igen, az Álarcosbál is, anno. Ami a felújításokat illeti - bár a mostani Álarcosbált nem láttam -  tapasztalataim a konrkét darabtól függetlenek:sokszor nem a felújítással van baj, hiszen nem lehet egy beállítást évtizedekig megtartani, és a díszletek sem bírják ki addig, hanem az erőltetett modernizálással, mely stílustalansághoz vezet.  Ami a szereplők panaszát illeti, hogy korhű ruhákban nehezen mozognak, hát ez elég nagy baj! Valamikor a színészek, énekesek, stb. számára természetes volt a korhű viselet hordása, a hozzá szükséges mozgások  elsajátítása. Akkor is, ha nem éppen lenge öltözékben léptek fel. És a színpad akkor is be volt világítva rendesen! Egyszer megkérdeztük Simándy Józsi bácsitól - bár a bácsiért nem nagyon repesett -, hány kilót ad le egy Don Carlos előadás  során abban a csodaszép nyakigérő, fodrosgalléros jelmezben. A válasz 5-6 kilót, de ez hozztartozik a dologhoz! Ez volt a válasz.

 


6543 Edmond Dantes 2018-05-01 15:21:28

Mivel Az álarcosbál egyik nagy Verdi- sőt: összkedvencem, extra figyelemmel olvastam -zéta- írását. Néhány apró megjegyzés. "Régi, klasszikus rendezések rapid tempójú felszámolása": azt gondolom, zéta legalább annyira megújuláspárti mint hagyományőrző. (Talán majd megírja.) Tehát nem az új színrevitellel lehet önmagában "baja", hanem annak minőségével. Nagy különbség. Más: első látásra (operabase, saját oldal) is Puccini-szakos a rendező. Talán nem nálunk kellett volna kipróbálnia a Verdi-tudományát. Elmegy mint pl. Fräulein Wagner a Lohengrin-produkciója után és itt hagyja, amit idef... nos, azt, erre zéta is utalt. Ez az igazi baj. A kosztümöknek sem muszáj okvetlenül korhűnek lenni, főleg ha -mint olvasom- zavarja a közreműködőket a mozgásban. És talán jobb is, hogy a rendező "alig-alig foglalkozott a főhősök jellemével, a szituációk okozta viszonyrendszer kibontásával." Még több bajt kevert volna. A másik gond a karmesterrel lehetett.Én anno Ferencsikkel láttam először a darabot és állítom: neki köszönhetem (és bizony nem a premier "nagy" neveinek), hogy örökre beleszerettem a Ballo-ba. Amit Ferencsik csinált, az aztán nem kíséret volt! Az énekesekhez nem tudok hozzászólni, mert nem hallottam őket, legalábbis most. DE: az "emlékezetes" = Katarina Wittes szegedi Álarcosbálban pont ez a három hölgy (Rálik, Szemere, Wiedemann) énekelt és a csapnivaló produkciót ők hárman (és nem az urak) vitték el "énekesileg" a hátukon, szerepük méretével arányosan mint azt egyik első itteni beírásomban rögzíteni bátorkodtam. Igen, Rálik Szilvia -ha ez nem is tetszik itt mindenkinek, sőt!- és két kolléganője a két kisebb hölgyszerepben. Sajnálatos, ha most(anra?) csak Wiedemann teljesített kifogástalanul. Mindenesetre köszönet az elfogulatlan, plasztikus kritikáért.


6542 IVA 2018-04-07 04:56:34 [Válasz erre: 6539 Momo 2018-04-06 08:21:27]

OFF: Azt hiszem, ezek az ember személyes tapasztalataitól és érzelmeitől is függnek.
Szülői háztartásunkban a veidling (azért sem írom vájdlingnak, pláne vájlingnak, mert eredetileg Weitling) volt középkék, ezért ezt a színt veidlingkéknek hívtuk (nem bilikéknek).
Nekem egyik kedvenc színárnyalatom a liba***zöld, ezért sértőnek találom ezt az elnevezést. Nem is pontos, hiszen erősen függ a liba étrendjétől.


6541 IVA 2018-04-07 04:53:32 [Válasz erre: 6538 Momo 2018-04-06 08:19:07]

A jajvörös kifejezés ugyanis eleinte azt a jellegzetes piros színt jelölhette, amely ütések nyomán keletkezik a bőrön.
Bizonyára így van, de ütések nyomán nemcsak a bőr pirosodik „jellegzetes” színűre, hanem kiserkenhet a vér is, amelynek már elég erős színe van.


6540 IVA 2018-04-07 04:51:55 [Válasz erre: 6537 Momo 2018-04-06 08:15:39]

Ezek szerint pontos voltam.


6539 Momo 2018-04-06 08:21:27

Gúnyos színnevek (színtan.hu)

(Érdekes, bár nem mindenben van igaza sztem.)


6538 Momo 2018-04-06 08:19:07

Grétsy László - Hupikék és jajvörös (Szabad Föld)


6537 Momo 2018-04-06 08:15:39

jajvörös


6536 IVA 2018-04-06 03:27:33 [Válasz erre: 6535 lujza 2018-04-06 01:13:08]

Ezt a jelzőt ugyanúgy nem szoktam használni, mint a hupikéket. De meglátva a jelmezt, kifakadt belőlem ez a jaj – hát ennél őszintébben nem fejezhettem ki magam. Egyszer talán a „hupi” mély értelmébe is sikerül belebotlanom.
Köszönöm, az elismerésedet, kedves Lujza!


6535 lujza 2018-04-06 01:13:08

Kedves IVA, a jajvörös telitalálat! :))


6534 telramund 2018-03-30 16:28:56 [Válasz erre: 6532 Edmond Dantes 2018-03-30 15:18:11]

Köszönöm kedves sorait.Valóban jól érzi volna miről írnom,mert az életem nem volt  eddig sem unalmas.Igaz korábban a szép dolgok ,mostanság inkább a rosszul megválasztott unevezett" barátaim" okán kesrűbb a szám íze.Már,ha egyszer nekiállnék én valóban a valóságot tudnám csak leírni,ami azért nem biztos,hogy annyira lélekemelő lenne.Mind a hivatásomban mind az "operai életemben" hegyek-völgyek váltakoztak,mint szerintem mindenkinél.De azokon a csúcsokon nagyon nagy dolgok történtek.A völgyekben pedig nem sütött soha sem a nap.Nem térdepelve születtem ,ezért nem volt mindig felhőtlen  az élet.Egyszer belevágtam a közepibe,hogy leírjam,de sajnos visszaolvasva nem én voltam.És pont én hiányoztam belóle.:):)


6533 Edmond Dantes 2018-03-30 15:19:51 [Válasz erre: 6525 Edmond Dantes 2018-03-26 08:37:12]

A 2. résszel immár kikerekedett interjú nagyon érdekes volt, gratulálok.


6532 Edmond Dantes 2018-03-30 15:18:11 [Válasz erre: 6530 telramund 2018-03-28 15:34:43]

Olvasva eme személyes indíttatású, rövid önvallomás-szerű sorait, bár nem ismerem önt és nem tudom, kihez van, pontosabban kihez nincs szerencsém, de azt hiszem, egy önéletrajz -a személyes pályafutásról nem szólva- az ön tollából vagy klaviatúrájából is számtalan zenei-operai élménnyel, érdekességgel szolgálna.


6531 IVA 2018-03-29 05:59:21

Élvezettel olvastam a kétrészes interjút Kovács Eszterrel. Hiánypótló írás is, mert a művésznő külföldi karrierjéről alig tájékoztatott az itthoni sajtó, a foyer-pletykákból pedig inkább csak félreértesülni lehetett.
Az interjúban – érthető módon – egyik beszélgetőparner sem említi meg, hogy Kovács Eszter milyen szép jelenség is volt a színpadon, legalábbis amikor Pesten láttam.


6530 telramund 2018-03-28 15:34:43

 

Nagyszerű a Kovács Eszterrel készült két részes riport.Élmény volt szavait olvasni.Nagyon várom könyvének megjelenését.

 Ez a két részes cikk visszarepített ifjúságom legszebb időszakára.Kezdő orvosként, egyetem utáni  fél éves katonáskodás idején jutottam be Az Operaházba kisegítő  ügyeletes orvosnak.Örök hála dr Schiller belgyógyász főorvos úrnak,aki akkor az Operaház belgyógyásza volt.Hallatlan lelkesedésem Házy Erzsébet irányába felajánlotta,hogy társügyeltesként részt vegyek az általa ügyelt előadásokon és így személyesen is megismerhetem a művésznőt.Később dr Mihók és dr Szolnoki Andrea mellett is segédkeztem.Utóbbik általában a második szünet végén elmentek és nekem kellett maradnom az előadás végéig.Így volt olyan hónap,hogy 2o alkalommal is előfordultam.Nagyszerű ismerettségeket kötöttem.Rengeteg ma már nem élő illetve élő művésszel nagyon jó kapcsolatom alakult ki.Sokszor gondolkozom, hogy leírom ezeket a mai napig élő emlékeim.

Nagyon kedveltem Wagnert.Így szinte minden  előadást bevállaltam.Így kerültem Kovács Eszterrel is beszélő viszonyba,aki akkor szinte mindig külföldön énekelt.Egy rém kedves ,kellemes hölgy volt.Többször beszélgettünk az orvosi rendelőben-ez persze csak számomra emlék már.De a mai napig él bennem.Nagyon sajnáltam ,amikor korán befejezte  a működését.Nem írok többet,mert az apropó ez a beszélgetés volt.

Három év után a munkám mellett már nem volt annyi időm,lassan lemorzsolódtam és csak a nézőtéri oldalról élveztem a művészetet.Pedig az énekesek nagy részével nagyon jó kapcsolatom volt,rengeteget beszélgettünk és egy a mai napig a legjobb barátom.Jó volt kicsit emlékezni,mert boldog idők voltak.


6529 nizajemon 2018-03-28 12:25:35

Annyira jó ez a beszélgetés Kovács Eszterrel.Gratulálok neki is,a kérdezőnek is.


6528 Heiner Lajos 2018-03-26 12:16:13 [Válasz erre: 6527 Edmond Dantes 2018-03-26 11:00:26]

Hat Neked, mint a Ketfarku Kutyapart tiszteletbeli elnokenek, biztosan nem.


6527 Edmond Dantes 2018-03-26 11:00:26 [Válasz erre: 6526 Heiner Lajos 2018-03-26 10:40:18]

Hogyhogy? A sörért fizetni kell?


6526 Heiner Lajos 2018-03-26 10:40:18 [Válasz erre: 6525 Edmond Dantes 2018-03-26 08:37:12]

Pedig Alzheimer bacsi jobb, mint Parkinson bacsi. Jobb elfelejteni kifizetni a sörömet, mint kilötyögtetni.


6525 Edmond Dantes 2018-03-26 08:37:12

Kovács Eszter-interjú folytatását meg sem várva jelentem: Erkel Színház-topik 9004-ben jelzett Alzheimer bácsi úgy látszik, még nem mindig kopogtat nálam. Első Wagnerem éppen a Tannhäuser volt, még bőven gimnazista koromban. Lagymatag, álmos előadásra emlékszem, a karmester és a két főszereplő nevét inkább nem említeném...de ebből a hervasztó környezetből kiragyogott egy hang és egy jelenség. Ismeretlen volt a neve, pedig névről sok énekest ismertem, olyanokat is, akiket még nem hallottam énekelni,  már nem voltak a pályán vagy nem is éltek. Szóval ő, Vénusz: Kovács Eszter volt és máig emlékszem arra az estére, arra a Vénuszra.


6524 IVA 2018-03-02 23:31:36 [Válasz erre: 6523 nickname 2018-03-02 16:21:39]

Mennyivel egyszerűbb, tisztább A rajnai sellőkénél a Giselle szövegkönyve! (A villik, a lidércek világa is a sellők hiedelemkörével rokon.) Adolphe Adam remek balettzenét írt hozzá, koreográfus zsenik avatták klasszikussá. Naiv, mint a gyerekmesék, mégsem mosolyogtató, sőt, ha a tolmácsolás hiteles, megrendít bennünket.
Korábbi szerepeiben hallva sem indította meg a fantáziámat Keszei Bori hangja, de a mostaninál élvezhetőbbnek találtam. Ezúttal a megjelenésére sem épített a rendezés, holott az is lehet egy hatáselem, persze csak a többi közt.


6523 nickname 2018-03-02 16:21:39

A Hoffmann meséi befejezetlensége miatt megkövetelte a dramaturgiai belenyúlást, formálást, alakítást - valami kellett kezdeni a félbemaradt, ígéretes partitúrával. A rajnai sellők esetében szerintem nemcsak a lapos és unalmas, zavaros és rossz dramatrugiájú cselekmény, hanem a néhány szép pillanat ellenére sem magával ragadó muzsika is probléma. Számos rossz dramaturgiájú operalibrettóból írtak olyan operát, ami átdoglozás nélkül is időről-időre előadásra kerül - ha már nem egy-egy híres énekes számára kínál lehetőséget a szép sikerhez és ezért veszik elő. A rajnai sellők nem ilyen. Erőssen középszerű, nincs akkora operatörténeti jelentősége sem. Akkor már inkább csináltak volna szcenírozott előadást A vámpírból - az ennél jobb muzsika és minden másodvonalbeli jellege ellenére operatörténetileg is jelentős. Most le lehet szólni, hogy fanyalgok. Ez a véleményem. Keszei meg a premieren is úgy énekelt, ahogy Iva leírta. Máskor is így hallottam énekelni - Mozartban is. 


6522 IVA 2018-03-02 02:44:43 [Válasz erre: 6521 tiramisu 2018-02-25 14:08:18]

Köszönöm, kedves Tiramisu! Örömmel tölt el ez az egyetértés!


6521 tiramisu 2018-02-25 14:08:18 [Válasz erre: 6511 IVA 2018-02-01 00:52:51]

Kedves IVA ! 

Most olvastam hozzászólását -, so!  Tökéletesen egyetértek.

Üdvözlettel, tiramisu

Ps..Bizony emlékszem  Poppeájára későbbről ...,mintha 20 cm -vel lebegett volna a színpad felett! Csodálatos átalakulás, átlényegülés volt.


6520 Haandel 2018-02-24 19:24:03

Complimenti!


6519 lujza 2018-02-23 01:17:26

Kedves Dni, a szívemből írtál!






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.