vissza a cimoldalra
2020-07-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11538)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (723)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3975)
Kimernya? (3707)
Operett, mint színpadi műfaj (4384)
Franz Schmidt (3641)
Gioacchino Rossini (1034)
Régizene (3428)
Élő közvetítések (8501)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4864)
Lehár Ferenc (715)
Pantheon (2695)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1979)
Opernglas, avagy operai távcső... (20522)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1433)
Sass Sylvia (478)
Antonin Dvorak (199)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

900   Búbánat • előzmény899 2016-04-24 16:51:32
A televízió és a rádió a hatvanas-hetvenes esztendőkben rendszeresen közvetített a Pécsi Nemzeti Színházból opera- és operettelőadásokat.
899   Búbánat 2016-04-24 16:48:48

Forrás: Pécsi Nemzeti Színház – OPERAGÁLA . 2009. 12.18.- 50 éves a pécsi operatagozat

Közreműködtek:
Az operatársulat volt, és akkori művészei: Bukszár Márta, Derecskei Zsolt, Egri Sándor, Győrfi István, Lesznyák Katalin Massányi Viktor, Muskáth András, Nagyági Marianna, Szécsi Máté, Vághelyi Gábor, Váradi Marianna, Vermes Tímea, Wendler Attila
TOKODY ILONA

A PÉCSI BALETT, A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ KIBŐVÍTETT ÉNEKKARA, A PANNON FILHARMONIKUSOK

Karigazgató: Witterle Gábor
Koreográfus: Vincze Balázs
Látvány: Böhm György és Steiner Zsolt

Munkatársak: Markó Rita, Csete Kata

Vezényelt: CSER MIKLÓS

Szerkesztette és rendezte: BÖHM GYÖRGY )

„1959 őszén érett meg a helyzet a pécsi operatársulat megalakítására, a színház egyik tagozataként. Színháznak, közönségnek, sőt a város vezetőinek is régi álma teljesült október 22-én, Verdi: Rigoletto című operájának bemutatójával. Az előadást Paulusz Elemér, az együttes első igazgatója vezényelte, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett az operatársulat létrehozásában. Az opera létrejöttének előkészítésén túl következetes műhelymunkával, Szeged és Debrecen mellett a vidéki operajátszás elismert bázisává fejlesztette társulatát. A darabot a kényszerű hallgatás után a pécsi színháznál újból tevékenykedő dr. Németh Antal rendezte, a címszerepet Bedő István énekelte, Gildát Bárdos Anna, a mantuai herceget Wagner József alakította, míg Sparafucile szerepében a pályáját kezdő Marczis Demeter debütált.

Az alapító magánénekesek: Bárdos Anna, Bedő István, Berczeli Tibor, Borsos Károly, Cser Tímea, Fónagy Gertrúd, Hotter József, Illés Éva, Kabdebó Mária, Marczis Demeter, Tréfás István, Turza Imre és Wágner József.

Paulusz Elemér tízéves operaigazgatása után két évadon keresztül Nagy Ferenc állt az együttes élén, majd 1970-től 1983-ig Breitner Tamás töltötte be a zeneigazgatói posztot. őt Marczis Demeter követte, aki négy éven át volt az operatársulat vezetője. 1988-tól 1994-ig Hirsch Bence vezette az együttest. őt követte Blázy Lajos öt évadon keresztül, majd Cser Miklós, aki 2000-től 2004-ig állt az együttes élén. 2004-től 2007-ig Somos János Csaba vezette az operatagozatot. Jelenleg a gazdasági okok miatti évi egy bemutató és a négyfősre olvadt magánénekesi tagozat nem igényel külön tagozatvezetőt, a művészeti irányítást karmesterként ismét Cser Miklós látja el.

Az öt évtized alatt az operairodalom klasszikusainak szinte majd mindegyike – némelyik többszöri rendezésben is – megjelent a pécsi színpadon, de igen sok, már-már elfeledett szerző, vagy éppen kortárs szerző műve is itt szólalt meg ősbemutatóként, vagy magyarországi bemutatóként. Emlékezetes volt a színház egykori karmester-karigazgatójának, Károly Róbertnek a Japán halászok című operája, mely Szőnyi Erzsébet: Firenzei tragédiájával szerepelt egy színházi est keretében. Monteverdi: A könyörtelenek bálja Menotti: A médium című operájával alkotott egy előadást, de idézhetjük Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbeth-jét, vagy éppen Janacek Jenufáját. De olyan bemutatókkal is büszkélkedhetett az együttes, mint Hindemith: Hosszú karácsonyi ebéd című operája, mely ugyancsak egy estén keresztül került bemutatásra Lortzing: Az operapróba című vígoperájával.

A rendezők között – a teljesség igénye nélkül – meg kell említeni a már említett dr. Németh Antalon kívül mindenek előtt Horváth Zoltán nevét, továbbá Balikó Tamás, Békés András, Eck Imre, Éry-Kovács András, Huszár Klára, Katona Ferenc, Kertész Gyula, Konter László, Nagy Viktor, Seregi László, Sík Ferenc, Szegváry Menyhért, Szikora János, Toronykői Attila neve fémjelezte az öt évtized operáinak színrevitelét.

Az alapító énekeseken kívül feltétlenül meg kell említeni – a teljesség igénye nélkül – Albert Miklóst, Ágoston Editet, Benei Katalint, Bolla Tibort, Csáky Ágnest, Egri Sándort, Ercse Margitot, Gyulay Editet, Horváth Bálintot, Juhász Pált, Kovács (Wendler) Attilát, Kővári Anikót, Kuncz Lászlót, Massányi Viktort, Mészöly Katalint, Molnár Miklóst, Nagyági Mariannát, Németh Alicét, Németh Józsefet, Réti Csabát, Szabadits Juditot, Tamás Endrét, Vághelyi Gábort, akik mind-mind részesei az eltelt időszak sikereinek, csakúgy, mint a jelenlegi magánénekesek: Győrfi István, Szécsi Máté, Váradi Marianna, Vermes Tímea, és a számos vendégművész, akik közül sokan már-már a pécsi opera tiszteletbeli tagjai. Nem feledkezhetünk meg az énekkarról sem, mely elengedhetetlen feltétele az operajátszásnak, s melynek olyan kiváló karigazgatói voltak, mint Dőry Miklós, Károly Róbert, vagy éppen az énekkar jelenlegi karigazgatója: Witterle Gábor. S természetesen ugyanilyen fontos és meghatározó e műfajban a zenekar, mely kezdetben a Pécsi Nemzeti Színház Zenekaraként, majd a Pécsi Szimfonikus Zenekarként, néhány éve pedig – és jelenleg is – a Pannon Filharmonikusok zenekaraként szolgálja a pécsi operajátszást.

Az eltelt ötven év szellemében, annak felidézésével igyekszünk összeállítani jubileumi gálaestünket, vendégművészek és természetesen a társulat jelenlegi művészeinek közreműködésével.”
Műsorajánló
Mai ajánlat:
21:00 : Budapest

Baráth Emőke, Fodor Beatrix, Fodor Gabriella, Sáfár Orsolya, Szemere Zita, Balga Gabriella, Horváth István, Haja Zsolt, Szegedi Csaba, Bretz Gábor, Kálmán Péter, Szvétek László - ének
Magyar Állami Operaház Zenekara
vez. Madaras Gergely
Rossini: A sevillai borbély - nyitány
Rossini: A sevillai borbély - „Ecco ridente in cielo” (Almaviva kavatinája, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „Largo al factotum” (Figaro belépője, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „Se il mio nome saper voi bramate” (Almaviva szerenádja, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „Una voce poco fa” (Rosina kavatinája, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „La calunnia è un venticello” (Don Basilio rágalomáriája, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „A un dottor della mia sorte” (Bartolo áriája, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „Ah! Qual colpo inaspettato” (Almaviva, Figaro és Rosina tercettje, II. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Cinque… dieci… venti” (Figaro és Susanna kettőse, I. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Se vuol ballare, signor Contino” (Figaro cavatinája, I. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Non so più cosa son, cosa faccio” (Cherubino áriája, I. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Non più andrai” (Figaro C-dúr áriája, I. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Porgi amor” (A grófné kavatinája, II. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Voi che sapete” (Cherubino áriája, II. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Un moto di gioia” (Susanna ariettája, II. felvonás), K. 579
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Crudel perchè finora” (Almaviva és Susanna kettőse, III. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Hai già vinta la causa” (Almaviva áriája, III. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Dove sono i bei momenti” (A grófné áriája, III. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - Sull'aria! Che soave zeffiretto (A grófné és Susanna levélkettőse, III. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Deh vieni, non tardar” (Susanna rózsaáriája, IV. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - II. felvonás finálé
A mai nap
elhunyt:
1930 • Auer Lipót, hegedűs, tanár, karmester (sz. 1845)