Ma este a Duna World csatornán láthatjuk (20.00 - 21.00):
Illés ’96 koncert - 1. rész
(1996)
„A legendás együttes 1996 tavaszán eredetileg egy koncerttel lepte volna meg rajongóit. Ám a hatalmas érdeklődés miatt végül három teltházas előadást tartottak májusban a Budapest Sportcsarnokban. A Magyar Televízió felvételt készített az Illés együttes rocktörténeti koncertjéről.
Az I. részben elhangzó dalok:
Kéglidal; Légy jó kicsit hozzám; Az utcán; Még fáj minden csók; Óh kisleány; Az ész a fontos, Élünk és meghalunk; Sárika; Szemétdomb; A legjobb dobos; Keresem a szót; Sárga rózsa; Kis virág.”
A koncert II. részét jövő hétfőn sugározza a csatorna, 20.00 és 21.00 óra között.
A 2. részben elhangzó dalok:
Amikor én még kis srác voltam; Elvonult a vihar; Európa csendes; Ha én rózsa volnék; Ne gondold; Óh mondd; Add a kezed; Nem akarok állni; Miért hagytuk, hogy így legyen; Good bye London; Little Richard; Kugli; Lelkünk összeér.
MŰGYŰJTŐK HÁZA – Aukció
Göncz Árpád és Zsuzsa hagyaték
2020. 11. 06. PÉNTEK 14:00 - 2020. 11. 21. SZOMBAT 14:00
https://axioart.com/aukcio/2020-11-21/goncz-mugyujtok/goncz-arpad-arveres-1-100?count=100
https://axioart.com/aukcio/2020-11-21/goncz-mugyujtok/goncz-arpad-arveres-101-208?page=0
A Régikönyvek Antikvárium már május óta, több részletben árulja….
Itt egy fénykép néhai Ungvári Tamás könyvtáráról (Gondolom, ez csak egy rész…)
https://www.facebook.com/Regikonyvek.hu/photos/a.364844913599983/3017231188361329
Ungvári Tamás rendszeresen szerepelt különféle MAZSIHSZ vagy EMIH rendezvényeken, ilyen jellegű kutatásokat végzett. A szervezeteket a hagyaték már nem érdekli.
De Hidegkúti Nándor hagyatékát is a napokban árverezik…
Hidegkúti Nándorról stadiont neveztünk el, de a nevét viselő stadiont használókat a hagyaték már nem érdekli.
És így tovább…Így múlik…
XXIX. Online árverés - Ungvári Tamás hagyatéka
RÉGIKÖNYVEK.HU
2020. 09. 01. KEDD 09:00 - 2020. 09. 13. VASÁRNAP 20:00
Remélem,, mindenkinek sikerül túlélnie ezt a nagy csapást!
Elmaradnak az augusztus 20-i állami ünnepségek, így a budapesti tűzijáték és a légiparádé is.
Kapcs. 443. sorszám
Kiegészítés
"A kikiáltási ár többszöröséért, 21 és fél millió forintért kelt el Fekete István: Tüskevár című regényének eredeti, tintával írt kézirata a Múzeum Antikvárium 33. árverésén."
Dátum: 2018. november 24.
Az árverés elején az aukcióvezető megosztotta a teremben ülő közönséggel, hogy a védett kötetből befolyó teljes összeget a beadó két gyereket segítő alapítványnak ajánlotta fel.
Forrás: MTI/blog.Axioart.com
Fekete István író 120 éve született és 50 évvel ezelőtt halt meg.
Budapest felett is újra látható volt a Tejút - 2020. június 25.
A MAGYAR HANGLEMEZGYÁRTÓ VÁLLALAT best - seller listája 1967 október
T Á N C Z E N E
1. (3) SP 408 Dobos—Szenes: Annál az első ügyetlen csóknál (Aradszky László)
2. (1) SP 407 Tomsits—Halmágyi: Utánam a vízözön (Poór Péter)
3. (8) SP 415 Pető: Jöjj vissza hozzám (Kovács József)
4. (9) SP 405 Neményi—S. Nagy: Drága bakter úr (Neményi Béla)
5. (6) SP 413 Vadas—Varga: Csak egy tánc volt (Szécsi Pál)
6. (2) SP 401 Majláth—Fülöp: Nem várok holnapig (Zalatnay Sarolta)
7. (4) SP 398 Deák—Fülöp: Ádám, hol vagy (Fenyvesi Gabi)
8. (5) SP 404 Majláth—Fülöp: Rövid az élet (Toldy Mária)
9. (0) SP 411 Aldobolyi—Szenes: Bocsánat, hogyha kérdem (Korda Görgy)
10. (7) SP 416 Komlódi—Töllössy: Lassan bandukolva (Sárosi Katalin)
(Zárójelben az előző havi helyezés)
Több mint húszmillió forintért árverezték el a Tüskevár kéziratát
ORIGO/MTI 2018.11.23. 21:41
A kikiáltási ár többszöröséért, 21 és fél millió forintért kelt el Fekete István: Tüskevár című regényének eredeti, tintával írt kézirata a Múzeum Antikvárium 33. árverésén.
Fekete István 1957-ben kiadott legendás ifjúsági regényének kikiáltási ára kétmillió forint volt, az eredeti ár többszörösét egy magánember ajánlotta a liciten - közölte Antal Károly, az antikvárium vezetője.
Az aranyfestékkel, vászonkötéssel ellátott szöveget az író 1956. június 29-én kezdte írni.Ahogy az eredeti kézirat első oldalán olvasható, a regény Matula iskolája címmel jelent volna meg, de a címet az író áthúzta és a ma ismert címre írta át.
Az 1970-ben elhunyt író legnépszerűbb ifjúsági regényét, valamint annak folytatását a Téli bereket a Kis-Balatonnál írta. Az eredeti kézirat 408 sűrűn teleírt A/4-es oldalt foglal magába.
Antal Károly elmondta, hogy a szöveg az író javításaival, teljesen tökéletes állapotban és hiánytalanul került árverésre. A kéziratot Fekete István is nagy becsben tartotta, valószínűleg ő maga, sajátkezűleg kötötte be - tette hozzá.
A Kis-Balaton élővilágát talán legérzékletesebben bemutató munkát az író hagyatékát gondozó férfi, Fekete István 94 éves unokaöccse adta be a Múzeum Antikvárium árverésére - tudatta Antal Károly.
Ez nem így van.
Az igazán értő zenehallgató a struktúrával és egyéb zenei sajátosságokkal bír, de nem emiatt neurotikus.A zenéből eredő érzelmeket is is másképp értelmezi, mint az átlagos hallgató.
A kutatók alábbi megállapításai alapján, persze, mi sem természetesebb, mint arra a logikai következtetésre jutnunk, hogy a legjobb zenehallással bírók a legszorongóbb, legneurotikusabb emberek a világon, hiszen az ő „vészjelzőjük” túlfejlett, és e csoportba tartoznak mindazok, akik, noha nem szakmájukból fakadóan, de szenvedéllyel foglalkoznak a zenével, ill. felfogják a zene által közvetített mondanivalót.
:) vagy inkább :( ?
"Zene és érzelem
A zene megríkathat minket. A sportban csúcsteljesítményekre késztethet. Megnyugtat, boldoggá tesz minket, vagy félelmet kelt bennünk. A zene csupán egyetlen dolgot nem tesz soha: Sohasem hagy minket hidegen.
[…]
A zenei hallás az evolúció történetében gyökeredzik
A zene megérint és megindít, de nemcsak pozitívan – negatívan is befolyásolhat minket. Reinhard Kopiez, a Hannoveri Zenei Főiskola professzora, több éven át vizsgálta a lúdbőr-hatást. Ezt többek között azzal magyarázza, hogy a hallás ősidők óta egyfajta „riasztó-berendezésként” működik, és figyelmeztet a kellemetlen helyzetekre:
„Bizonyos hangzásminták megbízhatóan keltenek bennünk fenyegetettség érzetet, és erre különösen alkalmasak a mély frekvenciák, tehát a föld morajlása és rengése, amikor jönnek a dinoszauruszok, amitől dezorientáltakká válunk, nincs lehetőségünk a hangforrás helyének a meghatározására, ha az nagyon mély hangokat tartalmaz. "
[…]
A lúdbőr-hatás
A torz hangzású zene félelmeket és gyászérzetet vált ki bennünk. Hasonló hatása van, mint az állatvilágban a segélykiáltásoknak, feltételezi Daniel Blumstein és Greg Bryant a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen. Körülbelül e hanghatásokat alkalmazzák filmzenékhez fenyegető vész vagy hajtóvadászatok esetén, feszültségkeltés céljából. Híres példa: a zuhanyozós jelenet Alfred Hitchcock thrillerjében, a „Psycho”-ban.
Általános lúdbőrözést kiváltó zene, amely mindenkire egyformán hat, nem létezik. Az, hogy a lúdbőr-hatás fellép-e és mikor, nagyban függ a zenehallgatási szokásoktól és preferenciáktól. Egy kórus hirtelen megszólaltatása vagy egy szóló hang sok hallgatónál vált ki lúdbőrözést, és játszik azok hallgatói elvárásaival.”
Hit, erkölcs és hűség – A Magyar Corvin-lánc kitüntetettjei
Huszti Péter színművész (2018)
"A Magyar Corvin-lánc a Szent István Rend után következő legnagyobb állami kitüntetésünk. Olyan személyek kapják, akik különleges módon járultak hozzá a kultúrához, a tudományhoz, a magyar közgondolkodás jobbításához. Idén 7-en vehették át ezt az elismerést. Dokumentum-filmsorozatunkban megismerhetik a díjazottak portréit. Huszti Péter Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész, a Nemzet Művésze, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektora, professor emeritus. Pályájáról, szerepeiről beszélgettünk a vele készült portréban."
2018. április 8.. vasárnap Duna TV 14:55 - 15:30-ig
„Hogy volt?!”
A Cotton Club Singers
(2018) (55')
A Cotton Club Singers énekegyüttes története a kezdetektől a 2009-es januári búcsú koncertjükig. Kiderül majd az is, mi történt a zenekar tagjaival azóta és szóba kerül a Páratlan júniusi koncertjük is.
Benne: László Boldizsár
2018. április 8. vasárnap 17:00 |
|
|||||
|
||||||
Műsorvezető: Radványi Dorottya |
||||||
|
||||||
|
||||||
|
Teljesen igaza van Simándynak.Igenis tellítődni lehet évtizedek során,főként ,ha a művészeten kívűl egyéb tényezőket is beenged az ember a zene mellett.Tudnék erről mesélni.Persze az okok zenén kívűli történések.Nem mind arany ,ami fénylik és nem minden ember az akinek hiszem,hiszik a színpadon.Én mindenkinek csak azt tudom ajánlani,hogy válassza ketté a dolgot és akkor nem éri kudarc!Kivétel persze akad ,de rém kevés.
Közérzet
Pesti Műsor, 2017-04. szám / Fáy Miklós |
Valaha régen Simándy Józsefet kérdezték egy tévéműsorban, hogy miután visszavonult a színpadtól, miért tűnt el az Operaházból is. Nem jár bemutatókra, előadásokra, nem követi az utódokat, az új Bánk bánokat – miért? Simándy érezhetően zavarba jött, és azt mondta, az évek és évadok során annyira telítődött a zenével, hogy nagyobb szüksége lett a csöndre, nyugalomra. |
Híres cigányprímások
Írta: Tornaljai István.
A párisi Pѐre Lachaise temetőben, ahol a kultúra, a tudomány, művészet egy csomó hőse pihen, van egy sírkő, ami mellett közömbösen, szótlanul megy el a párisi, vagy külföldről való idegen. Magyar vándor azonban nem áll meg mellette meghatódás nélkül.
A sírkő szép, finom szobrászi munka. Földre omló nőt ábrázol, akinek márványarcán fajdalom ül. A fölírás a Pѐre Lachaise csöndes lakói közt idegen, szokatlan, különös, keleti hangzású. Közülünk való világkóborló, innen való utas azonban, ha elolvassa, ismerős szavakra talál, meglepődik, s ha hamarosan nem tudja, hogy miképpen kerül ide, nyugat világvárosának holt szigetébe.
Egy magyar cigány nyugszik itt Patikárius Ferkó, akit nyugtalan vére, művész-ambíciója Párisba hajtott, s az élet sodra, amelyben egy szerelmi viszony játszik közre, végül is itt tartott. A sírkövet egy gazdag francia csokoládégyáros felesége emeltette.
Patikárius Ferkó (1827-1870)
báró Podmaniczky Frigyes: «Egy régi gavallér emlékei» című könyvében ez olvasható:
… […] „Legjobb cigánya most Magyarországnak, Boka Károly után, aki folyvást Debrecenben időzik, a pesti Patikárius Ferkó (Boka Károly veje). Rendkívül megszerettem e geniális zenészt, akinek hegedűje valóban sír, mikor abból bús-komoly hangjait ki tudja csalni.
Igaz is, hogy egészen olyan időket élünk, mikor a cigányzene képezi lehangolt kedélyünk utolsó menedékét.” […] … (Megj., A..)
A kő, a gyöngéden megmunkált márvány, ha beszélni tudna a Pѐre Lachaise csöndjében, bizonyosan szép, romantikus történet kelne ki belőle. Történetet, amiben ott van a magyar Alföld napfénye, s világvárosok kavargó folyama, magyar urak mulatósa és oly siker, amit a külföld aranyzacskókkal mér. Ez a történet, az ilyfajta romantika végigvonul egy csomó magyar hegedűs karrierjén, aki cigány s művész. Prímásokén, akik nem járnak híres zeneiskolákba, akadémiákra, s mégis a hegedű oly művészei voltak, hogy a közönség csodálkozásai mellett egy Paganini, Liszt, Joachim stb. is meghajtotta előttük az elismerés, a művészet zászlaját.
Londontól, előkelő, drága párisi Café-restaurantokon át Egyiptomig, sőt Amerikában is meg lehet találni őket, a magyar cigányzenekarokat. Amerre csak megfordulnak, kétségtelenül megismertetik a magyar dal- és tánc-zene szépségeit. A külföld ugyanazt az istenadta, velük született tehetséget bámulja bennük, ami szinte játszva győzi le a „kottából” játszó cseh vagy német zenekarokat. Intelligens, érdekes úri arcuk, föllépésük nem egy helyütt persze nevetséges tévedést, komikumot szül, amikor úgy szerepelnek, mint „Ungarisches Magnaten Kapelle.”
Az a mondás, hogy „egy cigány egy király, egy cigány egy király,” túlzásnak, fantasztikusnak hangzik. Pedig reális alapja is mindenesetre van. Karrierek rejtőznek mögötte. Híres prímások és zenekarok karrierjei. Prímások, akiket legelső udvarok fogadtak s sokszor nem kisebb kitüntetésben részesítettek, mint a hangverseny-pódiumok nemzetközi művészeit.
E kimondottan zenészfajtáról, a cigányokról, akiknek a zenélés szinte egyedüli foglalkozásuk, — krónikások általában azt mondják, hogy Zsigmond király idejében, a XV. században jöttek Magyarországba. Arra, hogy honnan jöttek, már nem oly könnyű pontos és határozott feleletet adni. Legvalószínűbb, hogy Indiából kerültek Európába s így hozzánk is. Ebben az időben a XV.—XVI. században, mint a história írja, vándorló hegedűsök, lantosok, igricek képviselték a világi zenét. Ők szórakoztatták a kastélyok urait, zenés krónikát, regét mondtak, mint például a nem egy éneke révén ma is ismeretes Tinódi Sebestyén. Lassankint azonban a cigányok veszik át tőlük ezt a szerepet. Előbb a magukkal hozott keleti hangszerekkel, főleg a cimbalommal művészkedtek, de aztán a hegedűt és egyéb hangszert is birtokba vettek. Kialakultak köztük a prímások, akik egész zenekarok élén állottak. Sikerük titka az, hogy teljesen asszimilálódni tudtak a magyar környezettel s teljesen a magyar dalokra támaszkodva komponáltak is. Régi krónika megemlít több híres prímást, aki egyben zeneszerző volt. Így Kármán Dömét, aki Thurzó Imre lakodalmán keltett nagy feltűnést. Igazán azonban II. Rákóczi Ferenc idején kezdődik a cigányprímások viruló korszaka, amikor maga a fejedelem és kuruc vezérei, Bercsényi és más főurak rendes udvari zenészek gyanánt tartották őket. Sőt az egyházi méltóságoknak, a főpapoknak is voltak hasonló zenekaraik. Csáky Imre bíbornok udvari zenésze volt például Barna Miska, aki 1737-ben Szepesváralján tizenegy versenyző cigányprímás közt megnyerte az első díjat.
Rákóczi udvari zenésze, az öreg Czinka, aki a híres Rákóczi-kesergőt komponálta, akit azonban dicsőségben s ünnepeltetésben túlszárnyalt leánya, a ragyogó szépségű Czinka Panna. 1772-ben halt meg s nagy pompával temették.
A XIX. század elején a híres cigánymuzsikusok sorát Bihari János nyitja meg, aki legelső klasszikusa fajtájának. Művészetének elismerői között ott volt maga Beethoven is. Híre ma is legendás. Európai névre emelkedett, akivel, az 1815-i bécsi kongresszus alatt, császárok, királyok szorítottak kezet s elárasztották bőséggel, drága adományokkal. Valósággal úszott a pénzben, de másrészt egy nagy-úr bőkezűségével pazarolt, s amikor keze megbénult, tragikus fejezettel zárta életét. Szinte nyomorban halt meg Pesten, 1828-ban. Biharinak, mint zeneszerzőnek is sokat köszönhet a magyar zene fejlődése.
A kadenciák, figurák, zenei ékítmények mestere volt. A magyar hallgató nótáknak, toborzó zenének és indulóknak klasszikus formát adott. Főleg „Bihari kesergője” híres. A Czinka Pannától hátrahagyott Rákóczi kesergőből is ő formálta a mai Rákóczi-indulót.
Akik utána következtek, nagyrészt az ő szellemében, zenei stílusában, ezek közt kiválik az öreg Bokor András, Dombi Marci, Martinovics, de még inkább a debreceni prímás, Boka Károly. A 40 — 50-es években élte virágkorát s a híres debreceni országos vásárokat el se lehetett képzelni bandája nélkül. Az alföldi gentryvilág körülünnepelt prímása volt. Boka kesergője ma is fölcsendül egy-egy tőzsgyökeresebb, tradíciókba fogódzó cigányzenekar játékában.
Patikárius Ferkó az ötvenes években kezdett szerepelni s eljutott, mint említettük, Párisig. Mellette Fátyol Károly osztozott az országos ismertség babérain, aki mint gordonkás szerepelt, zenekari kíséret mellett.
Egy másik nagyság, az öreg Rácz Pali, aki harminchat fiában egész cigánynemzedéket hagyott hátra. Kalandos, nyugtalan életet élt. Gazdagon nősült Olaszországban, ahol ugyan csak, mint altiszt is szolgált Radetzky seregében. A pénz záporként hullott hozzá, de úgy el is ment s késő öreg éveiben is mindennap bandája élén kellett játszania. Sok nótát, tánczenét komponált, valamint Bunkó Ferenc és Sárközy Ferenc, aki a negyvennyolcas időkben, mint honvédtiszt, hadnagyi ranggal s zenekarvezető gyanánt szerepelt. Több ütközetben vett részt, a világosi fegyverletétel után az első volt, aki európai körútra ment. Rendkívül elegáns megjelenésű prímás volt, akit udvari estélyekre és bálokra is sokszor hívtak. Nevelőapja lett Hegyi Poldi leányának, Hegyi Arankának, a Népszínház primadonnájának, akit ő taníttatott ki, s nevelte belőle a magyar énekes színpad csillagát.
ZENEKERESKEDELMI KÖZLÖNY, 1914. február 1. (4. Évfolyam, 2. szám)
[url] http://www.magyarnepdalnapja.hu/; Magyar Népdal Napja – Martonvásár 2017. szeptember 16-17. [/url]
Köszönöm a művésznő nevének javítását.
A YT-feltöltő elírta a művésznő nevét: helyesen Rodrigues. A portugál emberek és lélek melankóliája állítólag az 1755-ös [url]https://hu.wikipedia.org/wiki/1755-%C3%B6s_lisszaboni_f%C3%B6ldreng%C3%A9s;rettenet lisszaboni földrengésig/re[/url] vezethető vissza és a később született fado is valahol ezt az életérzést sugározza.
Tegnap érkeztem vissza Lisszabonból: amerre csak jártam Portugáliában, mindenhol - az utcákon-tereken is - szól a „fada”. Így nemcsak magát a gyönyörű országot fedeztem fel: a körút alkalmat nyújtott kissé jobban megismerni a melankolikus portugál néplélek milyenségét is, melyet a „fado – a végzet – szomorkás zenéje” is tökéletesen kifejez. Kiválasztottam a youtube-ról ezt a szép dalt: [url] https://www.youtube.com/watch?v=yfJ8DXLUZGY; Fado portugues - Amalia Radrigues [/url]
1961. december 13, szerda, NÉPSZABADSÁG [url] http://www.yurbor.com/ragyo/KiaGyoztesZongorakivonat.pdf; „KI A GYŐZTES?” [/url] Ránki György és Hárs László ifjúsági daljátéka a Bartók Teremben „ Hárs László Győztes kerestetik című könyvéből Ránki György írt gyermekoperát, amit a rádió A győztes ismeretlen címmel mutatott be az ötvenes évek végén. A Rádió mikrofonjától színpadra kívánkozott A győztes ismeretlen, Ránki György és Hárs László ifjúsági játéka, s 1961-ben Ki a győztes? címen a Bartók Teremben mutatják be az iskolák ifjúságának; a darab ízig-vérig nekik szól, hozzájuk fordul problémáival, tréfáival, s nem egy ponton eleven kapcsolatot tud teremteni színpad és közönsége között: ebben nagy része van a sikeres témaválasztásnak. A Ki a győztes? mai témát dolgoz fel, az úttörőélet élményanyagából táplálkozik. Alakjainak jó része hús-vér figura, távol a papírfigurák unalmas élettelenségétől. S bár a darab egy erkölcsi tételt dolgoz fel, nem száraz moralizálás formájában mutatja be, hogy hova vezet a szabályok és normák betű szerinti értelmezése. Kihegyezett helyzetek, fonákságok kipellengérezése, a jelenségek kétoldalú átvilágítása s diákélcek és „bemondások” segítenek bonyolítani az egyébként eléggé vékonyszálú cselekményt. A színdarabot azonban az ötleteikkel, élcekkel való túltűzdelés műfajilag egyenetlenné is teszi. Hozzájárul ehhez a darab zenéjének nyelve, mely szinte minden számban stilárisan „vált” — s nem éppen karakterizáló, fejlesztő célzattal. A daljáték nem egy szellemes, Ránki megszokott zeneszerzői színvonalán megkomponált száma azonban bizonnyal népszerűvé válik az úttörőifjúság ajkán, s talán éppen Hárs László groteszk hatásokra törekvő prozódiája segítségével. Az előadás él a helyzetekből kibontható színes mozgalmasság lehetőségével, jól pergő, friss és színvonalas játékot produkál. Karácsonyi Magda, Domján Edit, Örkényi Éva, Hacser Józsa, Tóth Éva, Kéry Edit, Kozáry Eszter, Nádassy Mirtill és Hód Teréz játsszák az úttörőszerepeket, Schubert Éva, Németh Gabi és Láng József a felnőtt vezetőket. Az előadás zenei részében nem csekély szerepe van Rádiónk gyermekkórusának. Az együttest és az egész előadást biztos kézzel fogja össze a vezénylő Botka Valéria. „ /R. I./
[url] https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1980_05/?pg=55&layout=s; a Kincses Veronika-interjú 1980-ból [/url]
Az interjúban említett gyermekkórus tagjai által felvett rádiódaljáték: Ránki György – Hárs László: A győztes ismeretlen Daljáték gyermekeknek A bemutató ideje az ötvenes évek vége. Találtam egy későbbi dátumot is: 1961. február 27., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00 [url] https://www.mixcloud.com/Szelerailway/a-gy%C5%91ztes-ismeretelen-dalj%C3%A1t%C3%A9k-gyerekeknek/; Erről a linkről meghallgatható a daljáték teljes rádiófelvétele [/url] Előadják az MRT gyermekkórusának tagjai és szólistái. Karigazgató: Botka Valéria Közreműködik az MRT Kamarazenekara. Vezényel: Csányi László Szereposztás: Marika – Farkas Teréz és Balogh Viktória Juli – Kincses Vera és Szabó Márta Márta – Tahi Éva Panni – Makra Zsuzsa Csibi – Kovács Eszter és Széll Zsuzsa Dánér Marci – Debreczeni Nándor és Kecskédi István Gyurka – Veszprémi András és Bánhegyi Róbert Gozmán Jóska – Magyar István Kollár Béni – Feledi Balázs Zsűritagok: Balogh Ilona és Baráth Gabriella Lányok – Szőke Enikő és Keresztűri Mária Egy fiú – Bartos Gábor Pistike – Kószás László Kalauz – Tegzes István Konferanszié – Nagy Éva Orvos – Domahidy László Házfelügyelőné – Kiss Manyi Cukrásznő – Madaras Vilma Eladó – Balázs Ferenc Szemes Vince – Petrik József Zenei rendező: Czigány György Rendező: László Endre A Gyermekrádió műsora
Dankó Rádió, ma este 19.10 – 20.00 „Az a szép” A NÓTA nagymesterei – kiemelkedő előadók: KINCSES VERONIKA Szerkesztő-műsorvezető: Erdélyi Klaudia
Dankó Rádió, 13.04 - 14.00 Jó ebédhez szól a nóta Kincses Veronika, Pitti Katalin, Begányi Ferenc, Kováts Kolos énekel, Kállai Kiss Ernő klarinétozik Szerkesztő-műsorvezető: Tarnai Kiss László
Nincs semmi új a nap alatt. Fellapoztam Az aranyember (1872) II. fejezetét (A Szent Borbála és utasai), melynek első bekezdésében leírt „helyzetelemzés” teljesen meghökkentett! Jókaitól is lehet valóságismeretet tanulni; mintha a mostani „való idők”-re rímelne - kis áthallással…: Idézem az Al-Dunáról és a korabeli állapotokról Jókai által megfogalmazottakat: „Galactól elkezdve fel a Majna-csatornáig kilencezer ló járta a partokat, a hajók felvontatásával fáradva; a török Dunán a vitorlát is használták, a magyar Dunán nem. Azonkívül a csempészhajók egész raja járt-kelt a két ország közötti víz hátán, csupán izmos karú evezők által hajtatva. A sócsempészetnek volt ott divatja. Az állam eladta másfél forintért a török parton azt a sót, aminek az ára itthon hatodfél forint; a török partról visszahozta azt a csempész, s eladta a magyar parton negyedfél forintért. S így aztán mindenki nyert rajta, az állam is, a csempész is, a vevő is. Ennél barátságosabb viszonyt képzelni sem lehet. – Hanem aki legkevésbé volt megelégedve a nyereségével, az az állam volt, mely a saját védelmére a hosszú határparton végig őrházakat állított fel, azokba a közel falvak férfilakosságát állítá be, puskával, hogy a határ fölött őrködjenek. Minden falu adott határőröket, s minden falunak voltak saját csempészei. Minélfogva csak aziránt volt szükséges intézkedni, hogy amely falu ifjai éppen az őrségen vannak, annak a falunak a vénjei járjanak ugyanakkor a csempészhajókkal; ami ismét igen szép családi vonás…” Mindenki szabadon behelyettesítheti a mai kor szereplőivel a regényben ábrázolt, bemutatott személyeket; az ott bemutatott „valóság” helyébe, helyzetébe képzel(het)jük el azt, ami most - a jelenben - zajlik körülöttünk; ahogy párhuzamot is vonhatunk Jókai társadalomrajza, „valóságleírása” és a mai „civilizált” kor emberének viszonyai között, melyben élünk, és amiből – a leírtakhoz hasonló módon - sokan ma is (meg)él(het)nek. Egyszerűen megdöbbentő, hogy Jókai 143 éve leírt sorai ma is mennyire igazak ("valók") ha körülnézünk ugyanazon földrajzi határok mentén; amiről a nagy "mesemondónk" szól: szinte tükröt tart elénk; Az aranyemberben leírt állapotok köszönnek vissza, azóta szinte mit sem változott a helyzet. Kissé átfazonírozva egy másik nagy író, Erich Maria Remarque 1929-ben megjelent regényének a címét: „Keleten (és nyugaton) a helyzet változatlan”
„Nagy idők nagy slágerei” „Szívesen hallgatja az egykori slágerlisták csúcsáról a ’60-70-es évek legismertebb dalait? A Rádió Gold a popzene klasszikusait, a rock and roll legendás hőseinek dalait közvetíti Önnek egész nap. Megszólalnak a legjobb magyar felvételek is ebből a két évtizedből. Ezek között hallhatjuk a kor néhány táncdalénekesét és lejátsszuk a Táncdalfesztiválok nagy slágereit is. A magyar rádiókban mára teljesen megfeledkeztek a ’60-70-es évekről, a popzene forradalmáról. Azért indítottuk ezt az oldalt, hogy életben tartsuk ezt a zenei korszakot és szórakoztassuk az idősebb, de a fiatalabb korosztályokat is. „ [url] http://www.goldmusic.hu/; Rádió Gold [/url] „Hallgassa a ’60-’70-es évek legjobb lemezeit, bearanyozzák minden napját! Legendás külföldi slágerek szólalnak meg a popzene aranykorából, legjobb napjaiból. A műsorban helyet kapnak a korszak emlékezetes rock and roll felvételei. Emlékszik még Elvis Presley, Fats Domino, Jerry Lee Lewis, vagy Little Richard felvételeire? Melyik oldies slágerre gondol, ha Diana Ross és a Supremes nevét hallja? Vagy eszébe jut-e a Dave Clark Five egy-egy nagy sikere? Még nem is beszéltünk a hazai előadókról! Rendszeres közreműködőink Koncz Zsuzsa, Kovács Kati, az Illés, Omega együttesek, de sorolhatnánk sokáig. Megszólalnak tehát az egykori slágerlisták magyar sztárjai is. Retro slágerek a beat és rock zene hőskorából. Ingyen zenehallgatás egy online rádió segítségével. Maradjon velünk és válogasson nagy idők nagy slágereiből! Mondja el ismerőseinek is, hogy várja a sok felejthetetlen sláger!”
[url] http://www.quart.hu/quart/hirek/20120515-illes-lajos-emlekkoncert-a-sportarenaban.html; Illés Lajos-emlékkoncert lesz a Sportarénában [/url] „A koncerten "más elfoglaltságai" miatt nem lesz ott Szörényi Levente, Bródy János és Szörényi Szabolcs sem.”
Na és, nem köll odamenni...
Szlovák katolikus püspökök betiltották a magyar orgonaművész, Varnus Xaver három hangversenyét, amelyeket Csáky Pál, korábbi szlovák miniszterelnök-helyettes meghívására adott volna Pozsony, Komárom és Ipolyság katolikus főtemplomaiban. [url] http://mno.hu/rajatszas/betiltottak-a-magyar-muvesz-hangversenyet-1053808; Telefonon kapcsoljuk Héger Rudolfot, a produkció munkatársát [/url] Forrás: Hírtévé – Rájátszás, 2012.02.21.
Megoldódott a mákmezők "gabonaköreinek" rejtélye Ausztráliában: nem idegen űrhajók csinálják, hanem drogozó törpekenguruk. Az erszényesek belelegelnek a növényzetbe, kellően "feldobódnak" a mák ópiumtartalmától, aztán ugrálgatnak nagy boldogan körbe-körbe, így pedig letapossák a mákkórókat egész szabályos alakzatúra. Hasonló körözést figyeltek meg már birkáknál is, ha a nyáj belegelt vad- vagy "szelíd" mákból: azok is körbe-körbekutyagoltak" bódultságukban - írta az MTI.
Meghívó Sok szeretettel meghívjuk Önöket Operett koncertünkre, melyet 2009. április 30-án 18 órakor tartunk, a Zuglói Szent István Zeneházban (1145 Budapest, Columbus u. 11.) Fellépők: Hormai József, valamint növendékei: Szecskó Petra, Kocsis Piroska, Csőrsz Lili, Kristofóri Ferenc, Dénes Mirjam, Balogh Eszter, Pataki Bence, Hepp Ildikó, Kovách Anna Műsor: válogatás a Marica grófnő, János vitéz, Cigánybáró, Meseautó, és más hasonlóan népszerű operett- és filmslágerből Zongorán kísér: Szőke Katalin és Rózsa Gábor Segítségünkre volt: Fehér András rendező, Hlaszny Kata koreográfus Az est háziasszonya: Adrigán Judit Jegyek kaphatók:: a Zuglói Szent István Zeneház (1145 Bp. Columbus u. 11) jegypénztárában minden hétköznap 16.00-20.00 óra között. Felnőttjegy: 700 Ft, diák- és nyugdíjasjegy: 500 Ft
A svéd állami televízió archív filmjeiből egy 1936-ban Budapestről készült [url]http://svtplay.se/v/1371245/oppet_arkiv/bada_i_buda;filmet[/url]lehet lehet megnézni. Érdekes látni a régi képeket, az eredeti Erzsébet hidat, stb. Kellemes műélvezetet!
"MILK" Biografie/Drama USA, 2008 128 Min. Regie: Gus Van Sant Drehbuch: Dustin Lance Black Sean Penn, James Franco, Josh Brolin, Diego Luna, Emile Hirsch, Denis O´Hare, Victor Garber, Alison Pill, Joseph Cross (Constantin Film)
[url] http://www.undock.eu/HU/Hir/Hugh_Jackman_kulon_Oscarja-3484.aspx; Hugh Jackman külön Oscarja… [/url]
...nálunk szerencsére nincs gond a felhozatallal; s a W. Allen-film tényleg nagyon jó dobás volt!!! Nagyon örülök, hogy P. Cruz VÉGRE megkapta az Oscar-t, igaz korábban a "Volver"-ben - szerintem - még jobb volt, de akkor (2007) "csak" a jelölésig jutott,....tehát minden jó, ha jó a vége,...(!)
Sajna itthon csak a Viki, Christina, Barcelonát lehetett látni ezekből, de majd csak hozzák a többit filmet is.
...The Oscars - 2009 * Actress, Leading: Kate Winslet * Actress, Supporting: Penélope Cruz * Actor, Leading: Sean Penn ....háááááát, teccccccccik a lista! :-)
Olvastam a M. Streep-pel egy interjút, ahol mondta, hogy Brosnan direkt volt olyan karót nyelt, saját - darabbeli - huszonéves mívoltát folytatva, és kiteljesítve "öregen". Csak ez valahogy nem jött át valóban. Amíg nem olvastam ezt, azt hittem utálta, amit csinál. Látta már valaki a Slumdog-ot?
...magadból indulsz ki, kedves Sphynx? Léccci, mutass már nekünk pozitív példát!... :-0) (pl. H. Berry anno átvette az Aranymálna-díjat, s másnap, igaz egy másik szerepért, viszont megkapta az Oscar-t!) :-)
Miért, te el szoktad fogadni a kritikát?
Arról nem írtak... Csak nagy általánosságban, hogy többségében nem szokás átvenni a díjat.
PS.: Ja, és a lényeg: átvette Brosnan a díjat???
...EZ komoly??? Szerencsétlen nyársatnyelttóbiás tényleg olyan gáz volt, ahogy bájolgott és úgy tett, mint aki énekelni tud. (Minden esetre nagyon komolyan vette a FELADATOT, az más kérdés persze, hogy milyenre sikeredett,....grotesztkre,........)
Egy rövid hírrészlet az Arany Málnáról: ""A volt James Bond, Pierce Brosnan érdemelte ki a legrosszabb férfi mellékszereplő díját a hatalmas kasszasikert aratott Mamma Miában alakított szerepéért: kiderült ugyanis, hogy az ABBA-dalokra épült musical meghaladta az ír színész énekesi képességeit." Forrás: hirado.hu MAXIMÁLISAN EGYET KELL ÉRTENEM... A film csúcs volt, Brosnanke pedig vérgáz...
"Revolutionary Road" (GB/USA, 2008) Regie: Sam Mendes Mit: Kate Winslet, Leonardo DiCaprio
[url] http://kcsr.hu/diana.htm; Diana [/url]