vissza a cimoldalra
2018-04-27
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1249)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60790)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3977)
Momus társalgó (6313)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11272)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9247)
Élő közvetítések (7044)
Prokofjev, Szergej (101)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1384)
Pantheon (2213)
Franz Schmidt (3109)
Operett, mint színpadi műfaj (3580)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2682)
Astrid Varnay-Hochdramatischer Sopran (83)
Jonas Kaufmann (2210)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (761)
Opernglas, avagy operai távcső... (20069)
Bartók Béla (1881-1945) (207)
A nap képe (2053)
Momus-játék (5472)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4258)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Fórum - Erkel Színház (Potork, 2004-12-17 15:15:06)
 Búbánat üzenete:
Tegnap este csak megnéztem a Billi Elliot musicalt - bár ne tettem volna! Az egész darab egy hatalmas katyvasz - és burkolt reklám is: a valamiféle "másság"-nak a sejtetésével, ábrázolásával; ez még nem is zavarna, mára ez is elfogadottá vált, úgymond „PC” – csak ne lenne ennyire harsány és didaktikus, amit a színpadon látunk – első sorban Michael karakterének felruházásában.
A zene igen heterogén (sőt az élő zenekar kombinálva van stúdiófelvételről megszólaló szimfonikus hangzással), a színészeken, a táncosokon semmi nem múlik, teszik a dolgukat, még leginkább a címszerepet játszó, igen tehetséges Kökény-Hámori Kamill az, aki a legtermészetesebb alakítást nyújt ebben a "fejlődés-történetű" darabban. Auksz Éva balettos tanárnőként, Németh Kristóf apaként mutatott elfogadhatót, Csákányi Eszter hozta a szokásos kliséit, de még ők vittek bele némi érzelmi többletet a produkcióba – az elhunyt anya szellemének időnként megjelenése (Krassy Renáta édes-bús alakítása) párbeszéde Billyvel, dalra fakadása és gyermekével együtt énekük a könnyzacskónkat irritálja. Silló István karmester keze alatt a zenekari hangzás - erősítőkkel megtámogatva - jól muzsikált. A látványeffektusok (fény, vetítés, színhatások) a jelmez és díszlet együtt harmonizált, de a tobzódásuk egy idő után már kissé egyhangú, unalmas - amit minden musicalben láthatok, egy kaptafára húznak fel... A táncok koreográfiája (Tihanyi Ákos és munkatársai) helyenként ötletes, bár olykor kissé zavar a lépéskombinációk alatt való éneklésekkel és=vagy prózamondással együtt. Egy észak-angliai bányásztelepülés problémái - a sztrájk, tiltakozások - a zeneszerző, Sir Elton John identitásának felrajzolása a másik pajtás, a szemüveges csetlő-botló Michael alakjára; a darab végére érve már boldog-boldogtalan - nemétől függetlenül - szoknyácskákban ropják - túl erőltetett. Aránytalan a két rész dramaturgiája: az első részben megismert tanárnő és a nagymama alig tűnik fel, nem kap önálló énekelni valót sem; a cselekmény "leül", időben is kevesebb, mint volt az első rész. A musical végén - már a tapsrend alatt - újból mindenki énekel-táncol, s többször előadják ugyanazt a koreográfiát, amit már láttunk tőlük korábban... A keret: a bányabezárások elleni tiltakozás. A sztrájktörők végül leveretnek, ennek politikai vetülete, amivel az első rész indít (kivetítik a miniszterelnök, Margaret Thatcher harcias szólamait mintha dokumentumfilmet látnánk), a darab végére eltűnik, hogy helyébe kerüljön egy "operettes", cukormázas, "rózsaszínű" finálé, ami beletorkollik egy általános "boldog életérzésbe" - mintha az egy csonka bányászcsalád minden napjai, a bányabezárások meg sem történnének, a munkanélküliség réme dacára a kis Billy Elliot karrierjének felívelésével egyetemben az egész kolóniának valami nagy jóvá téteményben lesz/lenne részük. Véleményem szerint mindezek bemutatása, kiötletelése egy musicalben bár lehet, hogy eredeti, de bennem sok kételyt vet fel, hogy mi értelme volt az egésznek: mármint musical-ben feldolgozni a témát és éppen így. Ennek felvállalása és úgy mint a szerzők, úgy mint az alkotók részéről beleölt sok-sok munkaóra bizonyára gyarapította és gyarapíthatja tovább a kasszát, és akár szórakoztathatja is az előadásra jegyet váltó, erre hajazó közönséget, annak bizonyos részét, de mint "musical" az összedobott fércelnivalókkal, csapnivaló szövegével, eklektikus zenéjével, erőltetett, olykor kusza, többféle stílusirányzatot képviselő táncaival együtt számomra az egész olyannak tűnt, mintha addig „üsd a vasat, amíg forró” mottó jegyében arra csábíttattunk: "egyet fizet, kettőt kap...". Nekem ez sok(k) volt a jóból.
 Kérjük, üzenete elküldése előtt vegye figyelembe a
"Tudnivalók a fórumozáshoz"-ban foglaltakat!
üzenet:
 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest

In Medias Brass Quintet:
Kresz Richárd, Pálfalvi Tamás (trombita), Benyus János (kürt), Sztán Attila (harsona), ifj. Bazsinka József (tuba)
Bazsinka Zsuzsanna (szoprán)
J.S. BACH: d-moll toccata és fúga, BWV 565
J.S. BACH: Goldberg-variációk, BWV 988 (részletek)
HAYDN: B-dúr divertimento, Hob. II:46
EWALD: 1. (b-moll) kvintett, Op.5
SELMECZI GYÖRGY: Himnuszok II.
SZOKOLAY: Hommage à Bartók
ENRIQUE CRESPO: Amerikai szvit

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Tóth Pál Mátyás (ének), Szabó Sára (hegedű), Gyökér Gabriella (zongora)
"Dálnoky Annamária oratórium és dalének diplomakoncertje"
PURCELL:„Music for a while“ – ária az Oedipus, Théba király című kísérőzenéből
PURCELL: „Sweeter than roses“ – ária a Pausanias, országának árulója című kísérőzenéből
PURCELL: „What can we poor females do?“ – ária
PURCELL: „If music be the food of love“ – ária (harmadik változat)
PURCELL: „If music be the food of love“ – ária (első változat)
HÄNDEL: „Tanti strali al sen mi scocchi“ – duett, HWV 197
SCHUBERT: „Totus in corde lanqueo“ – offertórium, D. 136
R. STRAUSS: Mädchenblumen (Lányvirágok), Op.22
R. STRAUSS: Malven (Mályva), Op.posth.
DVOŘÁK: V národním tónu (Nemzeti hangulatban), Op.73

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Galambos Ádám, Lozsányi Soma és Viszkeleti Júlia karvezetés diplomakoncertje"

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Várdai István (cselló)
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
vez.: Kobajasi Kenicsiró
DVOŘÁK: h-moll gordonkaverseny, op. 104, B. 191
DVOŘÁK: VIII. (G-dúr) szimfónia, op. 88, B. 163

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Farkas Zsolt (zongora)
Rézangyalok – a Zuglói Filharmónia Rézfúvós Együttese
Vezényel: Horváth Gábor
"Toronyzenétől a Jazz-ig"
BRAHMS: Akadémiai ünnepi nyitány
BRAHMS: Három magyar tánc No. 1,5,6
SOSZTAKOVICS: II. zongoraverseny

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Sofia Vasheruk (zongora)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Aldo Sisillo
MUSZORGSZKIJ: Hovanscsina – nyitány
RACHMANINOV: II. c- moll zongoraverseny
BRAHMS: III. F-dúr szimfónia
A mai nap
született:
1812 • Friedrich von Flotow, zeneszerző († 1883)
1891 • Szergej Prokofjev, zeneszerző († 1953)
1931 • Igor Ojsztrah, hegedűművész
1953 • Tokody Ilona, énekes
elhunyt:
1915 • Alexander Szkrjabin, zeneszerző (sz. 1872)
1992 • Olivier Messiaen, zeneszerző (sz. 1908)
2007 • Msztyiszlav Rosztropovics, csellista, karmester (sz. 1927)