Bejelentkezés Regisztráció

Budapesten

Langsam, langsam - Günter Neuhold és a Mahler harmadik

2015-12-10 21:32:38 - dni -

2015. november 27.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Langsam MAHLER: III. (d-moll) szimfónia

Nemzeti Filharmonikus Zenekar Schöck Atala (ének) A Nemzeti Énekkar Nőikara, (karig. Antal Mátyás) A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Gyermekkara, (karig. ifj. Sapszon Ferenc)
vez.: Günter Neuhold

Különböző ügyekkel kapcsolatban többször meséltem, hogy ifjúkoromat a kortárs zene és Bach kötötte le. Brucknert végképp nem szerettem, de Mahlert sem hallgattam - dehát különösebben nem is ismerhettem őket.

Manapság elvesztegetett évekként gondolok erre az időszakra, és gyakran érzem úgy, hogy nagyon sok pótolnivalóm van. A legritkábban a Nyolcadik szimfóniát tűzik műsorra, alighanem az elhelyezhetetlen (és megfizethetetlen) létszámú előadói gárda miatt, de a Harmadikat sem hallhatjuk túl gyakran. Gyanítom, hogy ezt a karmesterek szeretik kevésbé, az ő szempontjukból talán mind közül ez a legnehezebb, a legkevésbé "hálás" Mahler mű. Ha tehát valaki mégis műsorra tűzi, akkor aligha engedhetem meg magamnak, hogy kihagyjam. El kell mennem és meg kell hallgatnom, még ha kisebb kételyeim is vannak.

Előítéletnek nem nevezném, de valamelyest gyanakodtam. Neuhold sokat foglalkoztatott karmester, nagyon szép repertoárral és korábban járt már nálunk is, de én nem ismerem. Természetesen ez még nem jelent semmit, csak szeretném azt hinni, hogy legalább hallomásból ismerem azt a néhány karmester nagyságot, aki tud igazán lassú és szép hatodik tételt vezényelni - mert az az igazi feladat!

"Langsam, Ruhevoll, Empfunden"

Mintha már maga tempójelzés is ellentmondásos lenne - pedig Mahler bizonyára tudta, hogy mit miért írt le. Merthogy lassú vagy nyugodt? A kettő ugyanis nagyon nem ugyanaz.
Az eddig (többnyire felvételről) hallott hatodik szimfóniák közül a legtöbb valóban lassú volt - és unalmas. Hogy ne legyen az, ahhoz kimondhatatlanul lassúnak kellene lennie, de azt nagyon-nagyon kevesen tudják megcsinálni. Értem én, hogy százhatvanas pulzussal, koncentrált pörgés közben, tele adrenalinnal nem lehet csak úgy „elmélyülni”. Érdekes lenne tudni, hogy például a szélsőségesen lassú tempók egyik elismert királya, Celibidache hogyan csinálta volna – ha úgy általában bármikor vezényelt volna Mahlert (egy Kindertotenliederen kívül nincs tudomásom róla, hogy megtette volna.)

Nem akarok igazságtalan lenni – mint mondtam, szerintem a karmester számára éppen a harmadik az egyik legnehezebb, legproblémásabb szimfónia a Mahlerek között - de Günter Neuhold nem is nagyon boldogult a feladattal. Mivel a Nemzeti Filharmonikusok képességeit amúgy jól ismerjük, aligha írhatom az ő rovásukra a zenekari összhangzás hiányosságait. Olyasmi ez, mint amikor az ételben minden szükséges benne van, külön-külön érzem is a fűszereket és a fontosabb hozzávalókat, az mégsem áll össze „zamattá”. (Rejtélyes, nem csak megelőzni nehéz az ilyet, de azt se tudjuk hogyan lehetne előidézni – már ha ez lenne a feladat.)

Nagyobbik gond, hogy a fontosabb formai elemek is megmaradtak rallentandónak, sforzandónak vagy fermatának és nem álltak össze dikcióvá, kifejező, értelmes beszéddé.

Kár érte, mert így az előadás komoly erényei maradtak kihasználatlanul.

Merthogy a hangszeres szólók szépen szóltak, Schöck Atala pedig mintha pontosan erre a műre született volna. Nagy volumenű hang és átütő-erő, mégis kellően puha és kifejező. A nőikar pedig egyértelműen és minden szempontból jobb mint az, amelyik (az amúgy számomra nagyon kedves) New York-i felvételen Leonard Bernstein rendelkezésére állt!

A hangverseny óta töprengek azon, vajon nem egy-két ilyen korrekt, de kevéssé lelkesítő előadás okozta-e, hogy fiatalon nem szerettem – és nem is igényeltem – Mahlert. Szomorú belegondolni, hogy talán most is ülhettek a nézőtéren olyan gyerekek, akiknek a következő évtizedeit határozhatja meg egy ilyen élmény.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.