Met-mozi: Don Giovanni
Szilgyo, 2011-11-03
www.momus.hu - komolyzene az interneten
http://www.momus.hu/article.php?artid=6138
 

Met-mozi: Don Giovanni 2011. október 29.
Művészetek Palotája

MOZART: Don Giovanni
Élő közvetítés a Metropolitan Operából

Mariusz Kwiecien, Luca Pisaroni, Marina Rebeka, Barbara Frittoli, Ramón Vargas, Mojca Erdmann, Joshua Bloom, Stafan Kocán
A Metropolitan Opera Zenekara és Kórusa
Vezényel: Fabio Luisi
Rendező: Michael Grandage

*

Fantasztikus dolog, hogy immáron évek óta hétről hétre több ezer zenerajongó zarándokol el a Művészetek Palotájába, az Urániába vagy éppen vidéki filmszínházakba a Metropolitan élő operaközvetítéseit nézni. Nézni, hallgatni, és valljuk meg, egy kicsit irigykedni. Irigykedni, hogy a Metben tényleg a legnagyobb sztárok lépnek fel estéről estére, a körítés pazar, kis túlzással minden második előadáson élő állatok vonulnak végig a színen, ám, ha jobban belegondolunk, tulajdonképpen egyetlen dolog van csak, amivel sokkal jobban állnak a tengerentúlon: a pénz. Ami megvehető, az mind ott sorakozik a színpadon, azaz a tárgyi és személyi feltételeket illetően ideálisak a körülmények. Szerencsére, mert egyebekben már közel sem annyira rózsás a helyzet.

Itt van például ez a Don Giovanni-premier: ennyi tehetséges embert egyetlen operaelőadásban én még nem nagyon láttam együtt. Korábbi metes közvetítések alkalmával volt okunk némi fanyalgásra, ám ez a produkció az énekesgárda tekintetében igazán szerencsés csillagzat alatt született. Amiért az előadás mégsem vált/válhatott igazán meghatározó élménnyé, az a rendezés. Pontosabban annak szinte teljes hiánya.
A Tony-díjas (!) Michael Grandage, meglehet, felsőbb utasításra, tökéletes jelmezes koncertet varázsolt a publikum elé. Jó magas díszletelemek, teljesen kihasználatlanul, ugyanis majdnem a teljes előadás a színpad elülső egytizedén játszódik. Semmi koncepció, semmi ötlet, Don Giovanni pokolba szállásakor obligát tűzijáték…

A fiatal, ragyogó tehetségű énekesek viszont a vállukon viszik az egész előadást. A jók közül is kiemelkedik Luca Pisaroni önérzetes Leporellója, az énekes-színjátszás magasiskolája.
A címszerepben a lengyel bariton, Mariusz Kwiecien is igen emlékezetes, nem csak azért, mert kisebb balesete után tért vissza a színpadra, hanem mert szuverén alakítást nyújt az összetett szerepben.

A perui Ramón Vargas furcsa jelenség, nem különösebben jó kiállású, hangja sem igazán behízelgő, ám olyan Dalla sua pace-t varázsolt ezen az estén, hogy az ember levegőt venni is elfelejt.
A hölgyek közül kisebb meglepetés Barbara Frittoli (Donna Elvira) remek teljesítménye, jóval nagyobb a fiatal lett debütáns, Marina Rebeka (Donna Anna), akinek az előadás tanúsága szerint igazi kincs lapul a torkában.

Mindennek tetejébe a dirigens Fabio Luisi is sikerrel helyettesíti a betegeskedő főzeneigazgatót, több mint élvezetes produkcióra sarkallva muzsikusait. Zeneileg tehát jelesre vizsgázik ez a Don Giovanni, aminek – mondjuk a tavaszi harmatos Trubadúr után – igencsak lehet örülni.


A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.