Hídverők (Walckiers-művek a TeTraVERSI Fuvolanégyestől)
Varga Péter, 2008-09-24
www.momus.hu - komolyzene az interneten
http://www.momus.hu/article.php?artid=4854
 

Walckiers-művek a TeTraVERSI Fuvolanégyestől EUGÈNE WALCKIERS:
Grand Quatuor de Concert in F sharp minor, Op.46
Trio in D major, Op.35
Grand Quartet in F major, Op.70

TeTraVERSI Fuvolanégyes
Kalló Zsolt – hegedű, Rohmann Ditta – gordonka

Hungaroton
HCD 32562

Sehogyan sem tudok megbarátkozni az együttes nevének első felével, kimódoltnak tartom, amit különös írásmódja külön hangsúlyoz, de ami a fő: rosszul hangzik, nehezen kiejthető és megjegyezhető, leginkább egy hídépítő vállalatra asszociálnék róla, noha tagadhatatlan, a zenei előadás, mint híd, szép metafora. Az elnevezést az sem menti igazán, hogy nemzetközi jellegű – egy görög és egy olasz szó erőltetett összeházasításáról van szó –, és érzik ezt a kitalálók is, hiszen a név második felében ott a gondos magyar fordítás is. Négy fuvoláról van tehát szó – a (flauto) traverso még azután is sokáig jelölte a (haránt)fuvolát, hogy a furulya, a flauto (dolce) eltűnt a színről.

A vallon születésű Walckiers Párizsban élt (1793–1866), ott működött nagynevű fuvolatanárként és megbecsült zeneszerzőként. A kísérőfüzetben részletesen olvashatunk arról, milyen fuvolán játszott; ez még a fából készült, D alaphangú, ötbillentyűs hangszer volt. Ez azért lényeges, mert hangszíne eléggé eltért a ma ismert, nagyzenekari hangszerként használt fém fuvolákétól, ellentétben a régi fuvolákkal, amelyeket a Hotteterre család tagjai a 17. század vége felé gambák és csembalók partneréül szántak. Az őáltaluk kifejlesztett típus ezért sokat változott a következő másfél évszázadban, szólisztikusabb instrumentummá vált, de hangzásuk még így is jobban egybe tudott simulni, mint a mai fémfuvoláké. Tegyük hozzá azért, hogy a Trióban fa fejrészű hangszert használ Ittzés Gergely, bár ezt inkább a reklám kedvéért tudhatjuk meg (a márka pontos megjelölésével), mint azért, hogy hallgatóként hasznos plusz információt kapjunk.

Három mű hallható a lemezen, ebből kettő fuvolanégyes – ezekben Balog Evelin, Nagy Katalin és Paczolay Judit Ittzés Gergely partnerei. Utóbbi tanította a három hölgyet, és – fémfuvolák ide vagy oda – ez azért hasznos, mert így egységes technikai elképzelésekkel dolgozó négy zenész játszik együtt, ami valóban kiforrott, homogén "tetraversi" hangot eredményez, például a különféle (erősebb, gyengébb, elhaló) vibrátók differenciált, finom használata révén.

Walckiers valóban kitűnő zeneszerző, mint ezt kortársai, például Kalkbrenner, Thalberg is elismerték. Ennek ellenére, mivel a modern hangversenyéletből gyakorlatilag teljesen kikoptak az egzotikusabb hangszer-összeállítású kamaraművek, és ilyenek lemezen sem gyakoriak, a négyfuvolás kvartettek is inkább csak érdekességként hatnak, kevés lehet az értő és kíváncsi fül rájuk, talán a fuvolásokén kívül.

Más feladat a már említett D-dúr trió, amely hegedű, fuvola és cselló társulását kívánja. Egy klasszikus iskolázottságú zeneszerző romantikus elemekben gazdag művével ismerkedhetünk meg, amelyet három kitűnő zenész mutat be, leginkább azt példázva, milyen kár, hogy ma már ritkák az olyan összejövetelek – legyenek akár hangversenyek –, ahol ilyen művek elhangoznának.


A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.