Vissza a jelenbe (Gyöngyösi Levente művei)
BaCi, 2008-04-08
www.momus.hu - komolyzene az interneten
http://www.momus.hu/article.php?artid=4649
 

Gyöngyösi Levente művei GYÖNGYÖSI LEVENTE:
Missa Lux et Origo
Cantici Fratris Sole

Csereklyei Andrea, Schöck Atala, Rém Gabriella, Kálmán László, Csizmár Dávid, Kovács István (ének)
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
Vez.: Vashegyi György

Hungaroton
HCD 32483

Gyöngyösi Levente nevére mindig felkapom a fejem, mióta eloszlatta egyik alaposan berögzült tévhitemet a zenével kapcsolatban. Amikor másfél évtizeddel ezelőtt először hallottam őt continuózni, öt perc alatt sikerült bebizonyítania, hogy nemcsak Beethoven, Brahms, vagy Bartók kamarazenéi lehetnek izgalmasak egy billentyűs számára. Kellő hozzáértéssel, tűzzel, értelemmel előadva egy barokk ária continuo szólama is magában hordozza a fél világot.

Aztán hamarosan kiderült, hogy a csembalónál megismert fiatalember nemcsak játssza, de írja is a zenetörténet darabjait.
S most, íme, itt az első „szólóalbum” – ha szabad így fogalmaznom. Azért is próbálok ezzel a populáris műfajra jellemző megjelöléssel élni, mert érzékeltetni szeretném: a kortárs zenének most sem arról a híressé – vagy mondjuk inkább, hogy hírhedtté – lett változatáról van szó, amely miatt a Mini Fesztiválon még egy kisebb koncertteremben is nehéz teltházas előadást csinálni, hanem a ma élő, rendkívül sokféle irányzat egy sokkal barátságosabb ágáról.

Gyöngyösi Levente művei Eco regényeihez hasonlatos szabadsággal járkálnak ki, s be a különféle korok kapuján. Ahogy a rendkívül népszerű olasz író, úgy Gyöngyösi sem egy tipikus középkori, vagy klasszikus alkotást hoz létre, hanem egy adott korszak, vagy korszakok elemeit felhasználva, mindenki számára érthető módon fogalmazza meg abszolút mértékben XXI századi gondolatait.

Még egyszer, külön is hangsúlyozom, hogy a saját gondolatait.
Mert annak ellenére, hogy egyértelműen reneszánsz és klasszikus fordulatokkal, műfajokkal dolgozik, a hangnem összetéveszthetetlenül egyéni. Az akkordfűzések torzításai, a jazzes ritmikai elemek, a hangszerelés újdonságai egy sajátságos, senki másra nem jellemző ízt hoznak létre.

Gyöngyösi darabjai azonban a stilisztikai játék ellenére nemcsak tudományos elemzésre alkalmasak. Az ősi alapanyagokból új technikával megalkotott művek nemcsak szellemi táplálékot nyújtanak, hanem élvezetes perceket is, s így a laikusok számára is hozzáférhetővé teszik a kortárs zenét.

Valószínűleg ez az egyik oka, hogy a többségében fiatal előadók ennyire felszabadult, jó lemezfelvételt produkáltak.
Értik és élvezik a zenét.

Mind a szólistáknál és a kórusnál, mind pedig a zenekarnál megfigyelhető, hogy a koncerttermekben annyiszor hallott, zsíros, áporodott manírok helyett nagyon finom, apró rezdülésekkel teli szólamvezetéssel, érzékeny hangképzéssel nyúlnak a művekhez. Meglepő intelligenciával muzsikálnak, hiszen – és itt a jó előadás másik kulcsa – nem köti a kezüket annyi mélyen rögzült konvenció.
Szabadon gondolkozhatnak, érezhetnek mindarról, amit énekelnek, játszanak.

Ajánlom ezt a lemezt a szakmának, mert lesz mit mazsolázniuk. De ajánlom mindazoknak is, akik a zenetörténet mauzóleumában pusztán csak az élvezet kedvéért szoktak kalandozni.
Garantálom, hogy közvetlenül a jelentől is megkaphatják a zenétől minden esetben elvárható, érzékletes pillanatokat!


A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.