Geisha
Bodajky Nagy István, 2000-01-12
www.momus.hu - komolyzene az interneten
http://www.momus.hu/article.php?artid=4
 

A magyar származású Blaskó Dávid Geisha címmel írt egy drámát, amelyben emléket állít egy laza erkölcsű, ezért említésre méltó honfitársunknak, Franklin Benjamin Pinkerton, alias (e.:aljas!) Habzó Áronnak.
Habzó Áron és Blaskó Dávid valamikor a csongrádi Szt. Imre Gimnázium tanulói voltak. Árcsi, így nevezték diáktársai, az intézet pedellusának, (Petykó tatának) és Kanalas Matildnak (htb.) hetedik gyermeke volt, aki felcseperedvén, Láczay hajóskapitány, a híres Lukács Béla gőzös parancsnoka kalandos életén felbuzdulva elhatározta, törik, szakad, kimarad a gimnáziumból...
Tervét nagyban elősegítette az a tény, miszerint éppen hét tantárgyból állt bukásra. Állást vállalt. Előbb egy tiszai kompnál, majd a Délibáb személyhajó matrózaként mosta a fedélzetet Dévény és Csongrád viszonylatában. Itt néhány évre megszakad a történet. Egy-két kocsmai verekedésen kívül semmi érdemleges életrajzi adattal nem szolgálhatunk. Később derült fény arra, - Blaskó Dávid jóvoltából - hogy Árcsi is kivándorolt Ámerikába, mint olyan sok honfitársunk. Előbb rágógumit árult Massachusetts Államban, de mert évekig tartó gyötrelmes tanulás árán sem tudta kiejteni a számára otthont adó állam nevét, beállt az Egyesült Államok tengerészei közé, sorhajókapitánynak.
Kihasználta, hogy Anglia, Oroszország, Franciaország és Hollandia mellett az Egyesült Államok is megszerezte a partraszállási és kereskedelmi jogokat Japánban. A nyakán maradt, eladatlan rágógumikkal üzleti spekulációba kezdett. Segítségére volt ebben - a szintén csongrádi születésű - Góró Jóska, aki néhány évvel korábban hagyta el a gimnáziumot és országunkat. Góró Nagasakiban főtt kukoricát, ingatlant és Gésákat árult a tengerparton, főleg amerikai tengerészek számára. Habzó Áron, a mi Árcsink egy - Jacksonville - Tahiti - Új Kaledónia - Jászárokszállás - Nagasaki - útja alkalmából adott Górónak százhúsz Yent. Százért Gésát, a húszasért pedig kimonót kapott. A kimonó sorsáról tudunk többet, mert azt Habzó Áron hazaküldte az édesanyjának, aki évekig használta tehénfejés közben. Közvetlenül a halála előtt menyének ajándékozta, legidősebb fia félszemű feleségének, aki az anyósa iránti indokolt tiszteletből a kutyaólba tette. Itt találta meg az értékes leletet Palásti Pál amatőr muzeológus a hatvanas években, és tette közkinccsé. Jelenleg is a Dr. Tary László Kubikus Múzeumban van kiállítva, mint Vihar-sarki kubikus talicskatakaró. Hasonló feltűnést keltve, mint a szentesi címerben ábrázolt pálmafa.
Köszönetet kell mondanunk Giacomo Puccini - olasz apától és magyar anyától származó - zeneszerzőnek, aki Balassa Imre és Gál György Sándor megbízásából megírta Habzó Áronról, a mi Árcsinkról szóló operáját. Egy helyütt az operában nem mint Benjamin Pinkertont szerepelteti, hanem igazi magyar nevén nevezve, Habzó Áronként. Erre a mindenki által ismert részre gondolok:

Andante molto calmo! ...

Lásd egy szép nap végre,
füstfelhő száll az égre,
ott a távoli láthatáron
hajó jön, Habzó Áron.


A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.