Csellóval Haydn nyomában (Anton Kraft művei)
Johanna, 2006-03-01
www.momus.hu - komolyzene az interneten
http://www.momus.hu/article.php?artid=3328
 

Anton Kraft művei ANTON KRAFT:
Gordonkaszonáták Op. No. 1-3
Grand duo két gordonkára Op.5

Máté Balázs - gordonka
Karasszon Dénes - gordonka
Spányi Miklós - fortepiano
Győri István - gitár

Hungaroton
HCD 32292

A 18. század második felében, annak is az utolsó néhány évtizedében, a Fertő tó közelében egy szép kis kastélyban élt Esterházy Miklós herceg, aki köztudottan nagyon szerette a muzsikát. Saját zenekart és operatársulatot tartott fenn. Itt állt szolgálatban akkoriban Joseph Haydn is, mint első karmester.

1778-ban új csellistát vettek fel a zenekarba. Anton Kraft volt a neve, és kivételesen tehetséges muzsikusnak bizonyult. Hamarosan a fejébe vette, hogy megpróbálkozik a zeneszerzés tudományával is. Haydn, akit több ízben megihletett Kraft virtuozitása (pl. neki írta a D-dúr csellóversenyt is), szívesen tanította őt komponálni.
Miután a herceg meghalt és zenekara feloszlott, Kraft lassan bejárta Európát, s közben egyre híresebb, keresettebb muzsikussá vált, Mozart és Beethoven is elismerték kivételes muzikalitását.

A virtuóz művész komponistának sem volt utolsó. Bár műveiben, így a CD-n hallható szonátákban és a két gordonkára írt duóban is félreérthetetlenül érződik Haydn hatása, biztosan nem bánja meg senki, ha meghallgatja ezeket a felvételeket.
Nem tudom, a humort lehet e tanítani zeneszerzés órákon, de Kraft kétségkívül e téren is méltó követője volt Haydnnak.

Mindhárom szonáta hasonlóan épül fel: nagyszabású "nyitány", érzelmes lassú, majd táncos, rondóformában megírt zárótétel. Máté Balázs előadásában könnyed kis játéknak érezhetjük Kraft zenéjét, pedig lépten-nyomon bonyolult technikai problémákkal kerül szembe az előadó.

A lemez hallgatása közben végig az a gondolat motoszkált a fejemben, hogy jó-jó, ügyes volt ez a Kraft, jól megtanulta a zeneszerzés szabályait is, de azért mégis csupán egy jó mesterember maradt Haydn árnyékában - saját stílusa nemigen volt, pusztán jó érzékkel követte mestere tanításait.

Hamar kibillentem ebből a gondolatmenetemből, amikor a gordonkaduókhoz értem. Ez a muzsika egy másfajta, különös világba vezet. Szokatlan, egészen modern hangzásvilág.
És hát a két gordonka együtt… ezt a hatást valószínűleg nem kell magyaráznom senkinek, aki szereti a vonószenét.

Úgy a három szonátát, mint a duót igényesen, izgalmasan, a zenében rejlő lehetőségeket nagyszerűen kihasználva, virtuóz technikával, ugyanakkor könnyed eleganciával adják elő a művészek. Érdemes meghallgatni.


A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.