vissza a cimoldalra
2020-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (4446)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4935)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (308)
Eiffel Műhelyház (293)
Társművészetek (2082)
Bartók Béla szellemisége (283)
Bartók Béla (1881-1945) (217)
Jazz (80)
Bartók Rádió (780)
Opernglas, avagy operai távcső... (20660)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62451)
Kimernya? (3772)
Balett-, és Táncművészet (6037)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1449)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4108)
Franz Schmidt (3691)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar a Zeneakadémián
Mesterházi Gábor, 2003-05-13 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2003. május 09.
Zeneakadémia
Osztrák-Magyar Haydn Zenekar
Ránki Dezso (zongora)
Vez.: Fischer Ádám

Csak találgatni tudunk, mi lehetett a műsorváltozás oka a Fischer Ádám által vezényelt Osztrák-Magyar Haydn Zenekar pénteki hangversenyén. A műsor első száma eredetileg Mozart Linzi szimfóniája lett volna, ehelyett a "kis" g-mollt (K.183) játszották. Talán az üstdobos betegedhetett meg, esetleg egy trombitás - ők a korábbi Mozart-opusban nem kapnak szerepet.

Így érdekes műsor alakult ki: a keretet két moll hangnemű "Sturm und Drang"-szimfónia adta: az említett Mozart-mű (1773) mellett Haydn Búcsú-szimfóniája (1772), melyhez a bensőséges hangvételű Mozart (szintén "kis") A-dúr zongoraverseny társult (1782).

Nem tudhatjuk, milyen lett volna a Linzi, de aki azt hitte, hogy a műcsere minőségi kompromisszumra készteti a zenekart, csalatkozott. A g-moll, mely az első igazán nagy Mozart-szimfónia, elsöprően indult, s a gyors tételek (az egész hangversenyen) igen lendületesek maradtak. Ennek a zenekarnak (és Fischer Ádám irányításának) legfőbb erényét amúgy a szép és érdekes hangzásban látom, a második tétel szordinált vonós-, vagy a menüett triójának fúvóshangzása ezen belül is maradandó élményt nyújtott, s nem kevésbé az erőteljes kürtállások a tuttikban (Mozart szokatlanul négy kürtöt alkalmaz e szimfóniában). A g-moll szimfónia ebben az előadásban csak relatíve "kicsi" - komoly, elmélyült, fájdalmasan szép mű.

Az A-dúr zongoraversenyben sajnos nem kaptak munkát a fúvósok - Mozart lehetőséget ad mellőzésükre, a művet akár zongoraötösként is elő lehet adni (ld. pl. Alfred Brendel és az Alban Berg Vonósnégyes kiváló lemezén). Az oboákkal-kürtökkel színezett változat több hangzásbeli élményt rejtegetne. Fischer Ádám talán épp a puritánabbság érdekében mondott le fúvósairól. A puritánság itt sajnos kissé kidolgozatlanságot is jelentett. Ránki Dezső derék zongorajátékában semmi rosszat nem találunk, de megragadó pillanatotot is keveset. A kadenciák leckeszerű előadása az egész interpretációt is jellemezte. A karmesteri felfogásban ami a szimfóniánál erény volt - a hirtelen decrescendók, a csúcsok lekerekítése -, az itt olykor indokolatlan rángatásnak tetszett. A mű elején szinte szét is esett a zenekar - hiába, nagyon meleg volt (a Zeneakadémián nem először).

A melegre Fischer Ádám fel is hívta figyelmünket, szokatlanul szót kérve a Búcsú-szimfónia előtt. Bejelentette: nem igazi búcsú ez, a következő szezonban is lesz bérlet, sőt egy igazi osztrák-magyar (1:2) sorozat is.

Szerencsére a Haydn-műnél a meleg nem zavart senkit. A lassú tételt néhány ismerősöm unalmasnak találta - én inkább belefeledkezésről beszélnék a szó legnemesebb értelmében, idő nélküliségről. Ami éles ellentétben áll a gyors tételek szinte hisztérikus karakterével, vagy a menüett mellbevágó letargiájával.

A zenekar itt mindvégig együtt volt, egy csapatot, egy testet alkotott - ezt bontotta meg a búcsú. Igazi "színházi" előadásban vonultak ki a játékosok a színpadról, miközben fokozatosan (és kissé esetlegesen, olykor pislogva, mintha baj lenne) elaludtak a villanyok. Nem tudom, okos-e így eljátszani az ismert történetet (Haydn e búcsúval óhajtotta figyelmeztetni az urakat, hogy vége a szezonnak, kicsinyke a kenyér, rövid a szalonna). Biztos, hogy a karmester és a zenekar zenén túli kapcsolatának szép megnyilvánulását élhettük meg: a szezonvégi búcsú személyre szólóvá vált, különösen amikor a tapsra visszatértek az eltávozott zenészek.

A közönség egy része nevetve vette tudomásul, mikor az utolsó brácsással együtt a Fischer Ádám is elhagyta a színpadot a mű utolsó ütemei előtt. Nekem a könnyeim potyogtak: nagy félrevezetés ez a haydni történet, amit a mű előtt Fischer is elmesélt. Szó sincs itt korai osztályharcról, szezonvégi ködről és hidegről. Az utolsó tétel gyors (fisz-moll) részének folytathatatlan reménytelensége úgy vált át A-dúrba, hogy muszáj megállni egy pillanatra (ahogy már az első tételben meg-megálltunk): mi is történik itt. Aztán a lassú és cseppet sem szomorú dallam - a bőgőszóló után - átúszik Fisz-dúrba, mintegy kilépve a realitások köréből, s elreppen a földről. Ez halálzene: nem nagy ügy ez az élet, egyszer szépen vége lesz.
"És ennyi az egész."

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gulyás István (zongora)
Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc


15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrew Staples (tenor)
Szőke Zoltán (kürt, Báll Dávid (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Európai hidak 2020 - Egyesült Királyság"
Haydn: Induló a walesi herceg tiszteletére, Hob. VIII:3
Britten: Simple Symphony
Britten: Szerenád tenor hangra, kürtre és vonósokra, op. 31
James MacMillan: Cumnock Fair

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Szokolay Ádám - zongora
BARTÓK BÉLA:
Három csíkmegyei népdal zongorára (1907), BB 45b
Zongoraszonáta (1926), BB 88
Válogatás a Gyermekeknek című sorozatból (1908-09), BB 53
Román kolindadallamok (I. sorozat, 1915), BB 67
Szonatina (1915), BB 69
Román népi táncok (1915), BB 68
Táncszvit (1923, 1925), BB 86

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Berecz Mihály (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Ünnepi hangverseny Bartók Béla halálának 75. évfordulóján

Bartók: Táncszvit, BB 86a
Beethoven: 2. (B-dúr) zongoraverseny, op. 19
Beethoven: Lento assai
Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, BB 114
Élő közvetítés!

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrew Staples (tenor)
Szőke Zoltán (kürt, Báll Dávid (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Európai hidak 2020 - Egyesült Királyság"
Haydn: Induló a walesi herceg tiszteletére, Hob. VIII:3
Britten: Simple Symphony
Britten: Szerenád tenor hangra, kürtre és vonósokra, op. 31
James MacMillan: Cumnock Fair
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)