Bejelentkezés Regisztráció

Kamara

Hénoch Apokalipszise

2001-08-12 00:00:00 Dr. Geréb
Melis László
Henoch Apokalipszise
BMC CD 035

Canculosum, iscuria, dissuria, stranguiria.

Hát nem gyönyörű? De az. Már kimondani is élvezet. Próbálgassák csak! És képzeljék el hozzá a kedvenc középkori templomukat misztikusan hűvös leheletével, a magasból becsapódó fénycsóvákkal, csengő énekhangokkal és már indulhat is a varázslat.

Mi a szó? - teszi fel a (költői) kérdést Kurtág egy művében. Tényleg, gondolkodtak már rajta? A hangzásukért szeretjük a szavakat, avagy a jelentésükért? Magyarul nem beszélő külföldiek szerint a legszebb szavaink között szerepel a „halál” és a „hóhér”. Sokszor érzem vokális hangversenyeken, hogy a szó csak alibiként szolgál a szerzőknek. Mindenkinek könnyebb, ha egy értelmét tekintve ismeretlen latin szöveget mond/énekel/hallgat, mintha teszem azt laláznának. Hogy ettől elvész a művek jelentéstartalmának egy komoly része? Néha talán nem is baj, ha jótékony köd fedi a „veretes” textust. Máskor azonban, főleg egy színpadi, drámai műalkotásnál vétek megfosztani magunkat a szó erejétől.

Nehéz eset Melis László. Színházi és filmzenéi többnyire súlytalanul odavetett értéktelen „művek”, aminek nem mond ellent az a tény, hogy hosszú évek óta tucat számra kapja a felkéréseket. A mosoly birodalma de még inkább a Kleist meghal viszont egy cseppet sem érdektelen alkotások. Zeneszerzési technikája a repetitív minimál zenére épül több-kevesebb önálló eredeti gondolattal.

\"Melis

A Henoch Apokalipszise igazi posztmodern lemez: itt egy kis gregorián, ott egy kis trouver zene a repetáló tonális alapokon és az embernek (ha nem figyel) máris az az érzése támadhat, hogy egész pofás „kompozíciókat” hallgat. Melis 20 éve beszéli ugyan azt a nyelvet, ami akár dicséretes, megalkuvást nem ismerő következetességet is sejtethetne. Nem tudom, kinek a hibája, hogy mondanivalója – talán a kifejezési eszközök avittsága miatt ma már szinte senkit sem érdekel.

A két művet az UMZE Kamarazenekar játssza Héja Domokos irányításával. Külön ki kell emelni a négy énekest: Fodor Ildikót, Lukin Zsuzsát, Drucker Pétert és Mizsei Zoltánt.

A lényeget majdnem elfelejtettem. A címben idézett szavak Kheiron kentaur Öszvérgyógyászati (manapság nélkülözhetetlen) kézikönyvének harmadik –Melis László által is felhasznált- részéből valók. Ez a rész tárgyalja az öszvér hasban található különböző fájdalmakat és azok gyógyítását. A négy hólyagbántalom tehát a következő: hólyagkő, vizeletrekedés, vizelési nehézségek, cseppenkénti vizelés. A gyógymódot illetően hallgassák meg a lemezt!






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.