vissza a cimoldalra
2019-11-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1806)
Franz Schmidt (3457)
Társművészetek (1457)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4610)
Palcsó Sándor (270)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (84)
Kimernya? (3297)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3509)
Élő közvetítések (8247)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2358)
Meg kell újítani az ének-zene oktatást! (137)
Erkel Színház (10374)
Pantheon (2446)
Kiss B. Atilla (202)
Operett, mint színpadi műfaj (4148)
High Fidelity - beállt a jégkorszak? (546)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Salzburgi Ünnepi Játékok 2019 – II.
Heiner Lajos, 2019-10-02 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

3. nap, aug. 30.

Salzburg Ünnepi Játékok 2019 Ma nincs hangverseny, operaelőadás.
Nyakamba veszem a várost.

Irány a Festspielhäuser. Csak a Mozart-Haust és a Felsenreitschulet lehetett látogatni, megtettem már vagy húszszor, ám minden idegenvezető mást és mást mesélt. Legemlékezetesebb talán az volt, amikor 2005-ben bejutottam Willy Decker legendás Traviata-produkciójába, noha csak az emelet utolsó előtti sorába, Netrebkóval és Villazónnal.
Életem legemlékezetesebb operaelőadása volt.

Az idegenvezető elmondta, fültanúja volt, hogy valaki két jegyért cserébe kéthetes, kétszemélyes Karib-tengeri luxusutat ajánlott.

Szeretek reggel 8-9 óra körül végigsétálni a Getreidegassen, ilyenkor még nincs tele. Csodálni a cégéreket, meginni egy kávét.
Sosem felejtem el, pedig tizenéve történt, hogy kis létszámú, de annál zajosabb orosz csoport jött velem szembe. Reggel fél kilenc magasságában már (még?) részegek voltak. Vezetőjük, ötvenes barisnya, odacsámpázott hozzám kitaposott cipőjében, belőle is dőlt a vodkaszag.
Rossz angolsággal érdeklődött, hol találják Mozart sírját. Elővettem fogpasztareklám-mosolyomat, és felírtam:
Garmisch Partenkirchen, Rikard Strauss ulica. De feltétlenül taxival menjenek, mert messze van.
Hiába no, olyan gonosz vagyok, hogy ha a Margit-hídról belenézek a Dunába, Paksig kipusztulnak a halak.

Irány az 1853 méter magas Untersberg - ragyogó napsütésben indulok, de a csúcs ködben-felhőben úszik, fordulok vissza.

A következő etap a mönchsbergi Museum der Moderne, a Rupertinum nagytestvére.
Egészen más, ott egy napot el tudtam volna tölteni.

A legnagyobb élményt a IV. emelet nagy kiállítása jelentette, “Fly Me to the Moon” - hiszen idén július 20-án emlékezhettünk meg arról, hogy fél évszázada lépett először ember a Holdra.
Akadt itt rengeteg fotó, térkép, dokumentum. Verne regényének első kiadása. A Holddal kapcsolatos filmrészletek, pár perces részlet az Orion űrhajó fantasztikus kalandjaiból is.
Természetesen a két figura McLane - és Tamara, az Orion szamara.

Akadtak furcsa “kompozíciók” is. Elsötétített szobában egész falra kivetített fekete-fehér film, holdbéli krátert imitál a díszlet. - A kráterbe férfi vizel.

Amikor úgy húsz perc múlva visszanéztem, még mindig pisilt. „A Vizelő Férfi a Holdon.”
A vizeletsugár ívéből és a kiadott folyadék mennyiségéből két következtetést vontam le:

1. A modellnek nincs gondja a prosztatájával;
2. Rengeteg sört ihatott meg forgatás előtt.

Egy emelettel lejjebb itt is feltűntek a Rupertinumban már látott pucér “művésznő” “alkotásai”. Ez alkalommal a Holt-tenger vizébe belemártogatott tárgyak, melyeket belepett a só.

Íróasztal, szék, létra.
És ruhaneműk.
Képzeljék el, kedves Férfitársaim, végre kettesben lehetnek az imádott nővel. Finoman vetkőztetik. És aztán hirtelen szembe találják magukat a hölgy utolsó, legintimebb testrészét fedő ruhadarabbal.
Egy sóval kivert, ötkilós bugyival.
Brrrr...

Amikor úgy 15-20 éve a Mönchsbergen felépítették a Modern Múzeumot, egész Salzburg utálta, akárcsak a turisták.

De hozzászoktunk. Rendkívül színvonalas kiállításai miatt, s persze mert a felvonó egy perc alatt repít fel a hegy tetejére, a kilátás pedig innen is gyönyörű, más szögből látni a várost, mint a Festungból.

S még jutott erre a napra két élmény.

Mozart lakóházában, az összes szobában, időszaki kiállítás, a 300 éve született Leopold Mozartnak szentelve. Bevallom, őt csak mint Mozart édesapját, s a Gyermekszimfónia szerzőjét tartottam számon.
A rendkívüli tárlat egy hihetetlenül komplex személyiséget mutat be. Több művét meg is lehet hallgatni. Ám ő volt az első zenei manager és “networker” is, remek szervező, hiszen gyerekeivel történt számos, hosszú utazását ő maga szervezte meg. Egy valóban nagyformátumú ember portréja bontakozik ki – aki teheti, nézze meg a 2020 február elejéig látható kiállítást.

Vacsorám ismét rendkívüli, Tafelspitz a Vademberben, úgy, ahogyan a nagykönyvben le van írva. Olvadó hússzeletek saját lében, spenótkrémmel, frissen reszelt tormával.

4.nap, aug. 31.

Reggel még van időm beugrani a Salzburg Múzeumba, a Mozart téren. A hangszergyűjteményt csodálom meg, évek óta nem tudok vele betelni. Sok időbe tellett, mire régi helyéről átköltöztették, új fazonra igazították, de Európa egyik legjelentősebb hangszerkiállítása jött létre. Ami persze interaktív, sok instrumentum képe megjeleníthető, a zeneszerszám megszólaltatható.

Salzburg Ünnepi Játékok 2019
Kedvencem a kürthegedű.

A Bécsi Filharmonikusok matinéja.

Beül a zenekar, s bevonul a szólista és a dirigens. Szomorú látvány.
A Murray Perahia helyett beugró Emanuel Ax hetven esztendős. Túlsúlyos, láthatóan csípőproblémákkal küszködik.
Bernard Haitink, kilencvenegyedik évében, botra támaszkodva vonszolja be magát.

És Beethoven G-dúr zongoraversenyében megszólal a zenekar.

Megszólal A Zenekar - A ZENEKAR!

A világ legjobbja. Leírhatatlan puhasággal, lágysággal, ekkor jövök rá, a pár napja hallott Gewandhausorchester nagyszerű együttes, de nem mérhető a Bécsiekhez.

Az interpretáció példás, az első két tétel lírai, a harmadik virgonc, feszes.
Ax a közönség vastapsát egy Chopin-keringővel (op. 34/1) hálálta meg.

Szünet után Bruckner Hetedik. A monumentális művet Haitink hol állva, hol egy apró székecskére leereszkedve dirigálta végig.
Az interpretáció egy harmincas emberé is lehetett volna. Rendkívül gondosan felépített, nagy csúcspontokkal. A legemlékezetesebb a Scherzo tolmácsolása volt, valóban “Sehr schnell” tolmácsolva.

Sosem voltam elragadtatva Haitink koncertjeitől, lemezfelvételeitől. Rendkívül muzikális, sokoldalú repertoárral rendelkező, de halvérű karmesternek tartottam.

Tiszteletre méltónak, de sosem lelkesítőnek.

Ez a koncert Haitink búcsúját jelentette Salzburgtól. Utána adott még egy hangversenyt Londonban és egyet Svájcban, amikor e sorokat írom, az idős mester már visszavonult a magánéletbe.

Fájók számomra ezek az utolsó salzburgi koncertek Ott voltam Soltién (1996 aug. 24), Marrinerén (2016 aug. 28) és most Haitinkén. Mindhármuk Abschiedje méltó volt.

Salzburg Ünnepi Játékok 2019

Viszont a Luisa Miller esti, koncertszerű előadásán nem úgy tűnt, hogy Plácido Domingo búcsúzni kívánna Salzburgtól. Kozlok Laci barátunk írt rövid, elragadtatott kommentet az aug. 25-i előadásról (ezt követően Domingo átruccant Szegedre egy új sportcsarnok avatókoncertjére).

Elragadtatásában teljes mértékben osztoznom kell. A bariton Domingo megosztja a véleményeket, a hang maradt tenorális színezetű - de akkor hallgassák meg Ugo Savareset, és ő is Del Monacoval, Corellivel, de Sabataval lépett fel.

Ezen az estén Domingo hangja egy harmincévesé volt. Az énekesek egymás mellett álltak, és jól lehetett hallani: a spanyol baritenor vocejának volumene mintegy másfélszerese, mint kollégáié. A legfontosabb: az a hihetetlen intenzitás, izzás, még Domingo viszonylatában is rendkívüli, ami ezen az estén jellemezte.

Szinte hihetetlen: 1975-ben lépett fel először Salzburgban, a Don Carlosban. Én 1990-ben láttam-hallottam első alkalommal, a Ballo Riccardójaként.

De partnereit is csak szuperlatívuszokkal tudom jellemezni.

Nino Machaidze (Luisa) még mindig csak harmincas évei derekán jár. A Boccanegra-előadás kapcsán Marina Rebekat említettem, mint gyenge láncszemet. Machaidze hangja csodaszép, minden regiszterében kiegyenlített spinto. A következő évtized Carlos-Erzsébete, majd a két Leonóra, aztán Aida.
És Piotr Beczala, ő már megcsinálta a világkarriert, mediterrán tenorját nem kell bemutatni. Azt hiszem, ő most van a csúcson.
Csak egy árnyalatnyival volt sápadtabb Roberto Tagliavini (Il conte di Walter), adekvátnak bizonyult John Relyea mint Wurm.

Ezúttal a Mozarteum zenekara játszott, James Conlon irányítása alatt. Conlont, érzésem szerint, nem ismerik/becsülik eléggé mifelénk, rendkívül feszesen, friss tempókkal vezényelt, lehet, akadna, aki kicsit kopogósnak nevezné - de kivette részét az est sikeréből.
Mert a siker tomboló volt - és az este végleg meggyőzött arról, hogy egy ilyen kvalitású szereposztással van létjogosultsága a szcenírozás nélküli, pusztán koncertszerű operajátszásnak is.

Elköszöntem a Grosses Festspielhaustól, a Museum der Modernetől, a Festungtól, megittam utolsó salzburgi sörömet.

Természetesen az Augustinerbräuban.

Salzburg Ünnepi Játékok 2019

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Erkel Színház

GERSHWIN: Porgy és Bess

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Josef Špaček (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csaba Péter
DVOŘÁK: Karnevál-nyitány, op. 92
DVOŘÁK: a-moll hegedűverseny, op. 53
DVOŘÁK: 8. (G-dúr) szimfónia, op. 88

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Váradi László (zongora)
BEETHOVEN: 13. (Esz-dúr) zongoraszonáta, op. 27/1
BEETHOVEN: 14. (cisz-moll) zongoraszonáta, op. 27/2 („Holdfény”)
MUSZORGSZKIJ: Egy kiállítás képei

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Marczi Mariann (zongora), Lukács Péter (brácsa)
SCHUMANN: Adagio e Allegro
VIEUXTEMPS: B-dúr szonáta
SCHUMANN: Meseképek

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elisabeth Leonskaja (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
DVOŘÁK: d-moll legenda, op. 59/1
DVOŘÁK: II. szláv tánc, op. 46/2
DVOŘÁK: Nem mondom el - kórus vegyes karra, op. 29, No. 3
BEETHOVEN: IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 (11.21-én és 23-án)
BEETHOVEN: V. (Esz-dúr, „Császár”) zongoraverseny, op. 73 (11.22-én)
DVOŘÁK: VII. (d-moll) szimfónia, op. 70
A mai nap
született:
1942 • Hamari Júlia, énekes
elhunyt:
1695 • Henry Purcell, zeneszerző (sz. kb. 1659)
1938 • Leopold Godowsky, zongoraművész (sz. 1870)