vissza a cimoldalra
2019-11-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Pantheon (2446)
Társművészetek (1440)
Kiss B. Atilla (202)
Operett, mint színpadi műfaj (4148)
Kimernya? (3294)
High Fidelity - beállt a jégkorszak? (546)
Élő közvetítések (8245)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (78)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1805)
Franz Schmidt (3456)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3507)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4458)
Legyen a zene mindenkie! - avagy mit tehetnenk a mai magyar enekoktatasert (62)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2356)
Erkel Színház (10373)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4609)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Rendezői színház a legjobb értelemben – Don Giovanni a Fesztiválszínházban
- zéta -, 2019-07-09 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

2019. július 6.
Fesztiválszínház

MOZART: Don Giovanni

a Don Giovanni a Fesztiválszínházban Don Giovanni - Alex Rodriguez
Donna Elvira - Vanesa Regalado
Donna Anna - Katharine Dain
Leporello - Ricardo Panela
Don Ottavio - Mark Van Arsdale
Masetto/Commendatore - Hyalmar Mitrotti
Zerlina - Vanessa Freire

a MusArtEH Énekkara
Pannon Filharmonikusok
vez. Bogányi Tibor

A rendezői színházról a legtöbb operabarátnak akadhat jócskán olyan kellemetlen élménye, amikor a rendező túlnőtt magán a zeneszerzőn. Ilyenkor fordul elő, hogy a helyszín, az időpont, sőt olykor a cselekmény erőszakos megváltoztatásával, a szerző és a szöveg ellenében jön létre az opera. Ez számomra még akkor is visszatetsző, ha a rendező konzekvens munkával tényleg létrehoz valami mondanivalót is tartalmazó produktumot. 

A rendezői operajátszás hazai elrettentő példájaként Alföldi Róbert szegedi Varázsfuvola-rendezését mondanám. A darab a rendező olvasatában egy elmegyógyintézetben játszódik, ahol az igazgató (Sarastro) és a főorvosnő (Éj királynője) közti szakmai ellentét jelenti a konfliktus magvát. Nem is folytatom, mindenesetre Alföldi akkori rendezése idehaza is megszemélyesítette azt az egyre erősödő nemzetközi tendenciát, ami a zeneszerzőt háttérbe szorítva a darab egyedüli letéteményeseként a rendezőt emeli ki.

Mindannyiunknak vannak ilyen élményei, de szerencsére a rendezői színház kifejezéshez nemcsak negatív élmények kapcsolódnak. Jómagam az operai rendezői színház pozitív mintapéldányának Peter Brook az 1998-as Aix-en-Provance-i fesztiválon rendezett Don Giovanniját szoktam például hozni. Egy igazán takarékos előadás (a legfőbb díszlet két támla nélküli pad), ám mindent sikerült benne megmutatni, ami ebben a darabban megtalálható.

Azt hiszem, a fentiek alapján érthető, hogy némi szkepszissel, de a javíthatatlan optimisták lelkesedésével ültem be az Armel Fesztivál idei záróeseményére, a Don Giovannira, Alföldi Róbert rendezésében. És csoda történt, mert egy végtelenül letisztult és kidolgozott produkció került bemutatásra a Fesztiválszínházban.

A produkció egyébként a különös nevű Ecuadori-magyar Zeneművészeti Alapítvány (MusArtEH) és az Armel Operafesztivál együttműködéséből született. Megpróbáltam utánakeresni a neten és azt találtam, hogy a MusArtEH elnöke maga Donna Elvira, alelnöke pedig Don Giovanni, helyesebben az őket megszemélyesítő művészek. Ennek végül is nincs nagy jelentősége, mert az előadás igazi ensemble színház volt, ami elsősorban a rendező érdeme lehet.

A Don Giovanni igazán kortalan történet, Alföldi ennek megfelelően kellően semleges díszletet (tervező: Tihanyi Ildi) képzelt a háttérbe, ami a pontosan segítette az egyetlen rendezői cél kibontását, a főhősök egymás közti viszonyainak feltárását. Nincs túlhangsúlyozva, de Don Giovanni és Leporello kapcsolata mintha a commedia dell’arte alapjain nyugodna. A Leporellót alakító énekes-színész, Ricardo Panela clownszerű létezése egyébként az egész darab vonulatát meghatározta, nyilván ezért is nyerte el a fesztiválon a legjobb előadó díját.  

A rendezői színházak oly sokszor tetten érhető általános jelenségét is Panela kapcsán tudom leglátványosabban illusztrálni: a fiatal énekes a tökéletesen elsajátított szólamot hangban csak jóval szerényebb eszközökkel mutatta meg, mint színpadi játékban. 

Az előadás további szólistái közül kiemelkedik a Donna Annát éneklő Katharine Dain alakítása. A mozgalmas rendezés minden elemét lelkesen tette magáévá, s muzikalitásával, színpadi sugárzásával számomra az előadás legjobbja volt. Telitalálatnak érzem Mark Van Arsdale kiválasztását is Don Ottavio szerepére. Szép lírai tenor hangján illúziókeltően tolmácsolta Mozart muzsikáját. A pályakezdő tenor suta, de energikus mozgásáról az előadás végéig nem tudtam eldönteni, hogy zseniális rendezői húzás, vagy az énekes saját közlekedése, mindenesetre hatásosan közvetítette a tétova, de akarnok fiatalember összetett figuráját. Végre egyszer nem színpadidegen jelenség volt Ottavio!

A címszerepben Alex Rodriguez az igazán biztos szereptudás ellenére véleményem szerint elmaradt a szólam nagy idoljaitól szerényebb hangi kvalitásai miatt, az ideális feladat számára Masetto lehetett volna. Donna Elvira szólamát karakteresen és telt hangon, szép színekkel tolmácsolta Vanesa Regalado.

A Kormányzó és Masetto szólamát egyaránt Hyalmar Mitrotti énekelte, az előbbit némileg súlytalanul, míg a parasztlegény szólamában igazán magára talált. Zerlinát szép, kicsit gyerekes hangon keltette életre Vanessa Freire. A MusArtEH Énekkara, csupa fiatal énekes igazán nagy lelkesedéssel vett részt a produkcióban.

Az előadás kicsit fésületlenül szólalt meg Bogányi Tibor pálcája nyomán, talán a budapesti előadásra már kevesebb zenei próba jutott. Összeségében az előadás legfőbb értéke az igazán magvas és a zeneszerzőével tökéletesen egyező rendezői koncepció volt.

a Don Giovanni a Fesztiválszínházban
fotó: © Kállai-Tóth Anett

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Nádor Terem

Giusto Kamarazenekar
koncertmester Litván Erika
vez.: Jean-François Gonzales-Hamilton

GRIEG: Holberg szvit
VICTOR KIOULAPHIDES: Summer concerto, magyarországi bemutató.
DVOŘÁK: E-dúr szerenád vonószenekarra, op. 22

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Martin Schmeding (orgona)
Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert)
"Requiem – Halál és élet"
BRAHMS: Német Requiem, op. 45 – 6. Denn wir haben hie keine bleibende Statt (Robert Schaab átirata)
SZATHMÁRY ZSIGMOND: Mors et Vita
REGER: Korálfantázia a Wachet auf, ruft uns die Stimme kezdetű korálra, op. 52/2
TOURNEMIRE: Improvizáció a Victimae paschali laudes dallamára (Maurice Duruflé átirata)
DURUFLÉ: Requiem, op. 9

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Balog József (zongora)
Baltic Sea Philharmonic
Vezényel: Kristjan Järvi
GRIEG: I. Peer Gynt-szvit, op. 46
GRIEG: a-moll zongoraverseny, op. 16
STRAVINSKY: A tűzmadár (1945)
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Szabóki Tünde, Francesca Provvisionato, Balczó Péter, Cser Krisztián
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Vezényel: Kollár Imre
A mai nap
született:
1921 • Anda Géza, zongorista († 1976)
1928 • Pernye András, zenetörténész, zenekritikus († 1980)
1944 • Agnes Baltsa, énekes
elhunyt:
1828 • Franz Schubert, zeneszerző (sz. 1797)