vissza a cimoldalra
2019-12-11
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11455)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62010)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2988)
Haspók (1260)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3532)
Pantheon (2462)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4625)
A díjakról általában (1078)
Erkel Színház (10391)
Élő közvetítések (8273)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (124)
Verdi-felvételek (553)
Társművészetek (1534)
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? (108)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1820)
Franz Schmidt (3475)
Kedvenc magyar operaelőadók (1151)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Rendezői színház a legjobb értelemben – Don Giovanni a Fesztiválszínházban
- zéta -, 2019-07-09 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

2019. július 6.
Fesztiválszínház

MOZART: Don Giovanni

a Don Giovanni a Fesztiválszínházban Don Giovanni - Alex Rodriguez
Donna Elvira - Vanesa Regalado
Donna Anna - Katharine Dain
Leporello - Ricardo Panela
Don Ottavio - Mark Van Arsdale
Masetto/Commendatore - Hyalmar Mitrotti
Zerlina - Vanessa Freire

a MusArtEH Énekkara
Pannon Filharmonikusok
vez. Bogányi Tibor

A rendezői színházról a legtöbb operabarátnak akadhat jócskán olyan kellemetlen élménye, amikor a rendező túlnőtt magán a zeneszerzőn. Ilyenkor fordul elő, hogy a helyszín, az időpont, sőt olykor a cselekmény erőszakos megváltoztatásával, a szerző és a szöveg ellenében jön létre az opera. Ez számomra még akkor is visszatetsző, ha a rendező konzekvens munkával tényleg létrehoz valami mondanivalót is tartalmazó produktumot. 

A rendezői operajátszás hazai elrettentő példájaként Alföldi Róbert szegedi Varázsfuvola-rendezését mondanám. A darab a rendező olvasatában egy elmegyógyintézetben játszódik, ahol az igazgató (Sarastro) és a főorvosnő (Éj királynője) közti szakmai ellentét jelenti a konfliktus magvát. Nem is folytatom, mindenesetre Alföldi akkori rendezése idehaza is megszemélyesítette azt az egyre erősödő nemzetközi tendenciát, ami a zeneszerzőt háttérbe szorítva a darab egyedüli letéteményeseként a rendezőt emeli ki.

Mindannyiunknak vannak ilyen élményei, de szerencsére a rendezői színház kifejezéshez nemcsak negatív élmények kapcsolódnak. Jómagam az operai rendezői színház pozitív mintapéldányának Peter Brook az 1998-as Aix-en-Provance-i fesztiválon rendezett Don Giovanniját szoktam például hozni. Egy igazán takarékos előadás (a legfőbb díszlet két támla nélküli pad), ám mindent sikerült benne megmutatni, ami ebben a darabban megtalálható.

Azt hiszem, a fentiek alapján érthető, hogy némi szkepszissel, de a javíthatatlan optimisták lelkesedésével ültem be az Armel Fesztivál idei záróeseményére, a Don Giovannira, Alföldi Róbert rendezésében. És csoda történt, mert egy végtelenül letisztult és kidolgozott produkció került bemutatásra a Fesztiválszínházban.

A produkció egyébként a különös nevű Ecuadori-magyar Zeneművészeti Alapítvány (MusArtEH) és az Armel Operafesztivál együttműködéséből született. Megpróbáltam utánakeresni a neten és azt találtam, hogy a MusArtEH elnöke maga Donna Elvira, alelnöke pedig Don Giovanni, helyesebben az őket megszemélyesítő művészek. Ennek végül is nincs nagy jelentősége, mert az előadás igazi ensemble színház volt, ami elsősorban a rendező érdeme lehet.

A Don Giovanni igazán kortalan történet, Alföldi ennek megfelelően kellően semleges díszletet (tervező: Tihanyi Ildi) képzelt a háttérbe, ami a pontosan segítette az egyetlen rendezői cél kibontását, a főhősök egymás közti viszonyainak feltárását. Nincs túlhangsúlyozva, de Don Giovanni és Leporello kapcsolata mintha a commedia dell’arte alapjain nyugodna. A Leporellót alakító énekes-színész, Ricardo Panela clownszerű létezése egyébként az egész darab vonulatát meghatározta, nyilván ezért is nyerte el a fesztiválon a legjobb előadó díját.  

A rendezői színházak oly sokszor tetten érhető általános jelenségét is Panela kapcsán tudom leglátványosabban illusztrálni: a fiatal énekes a tökéletesen elsajátított szólamot hangban csak jóval szerényebb eszközökkel mutatta meg, mint színpadi játékban. 

Az előadás további szólistái közül kiemelkedik a Donna Annát éneklő Katharine Dain alakítása. A mozgalmas rendezés minden elemét lelkesen tette magáévá, s muzikalitásával, színpadi sugárzásával számomra az előadás legjobbja volt. Telitalálatnak érzem Mark Van Arsdale kiválasztását is Don Ottavio szerepére. Szép lírai tenor hangján illúziókeltően tolmácsolta Mozart muzsikáját. A pályakezdő tenor suta, de energikus mozgásáról az előadás végéig nem tudtam eldönteni, hogy zseniális rendezői húzás, vagy az énekes saját közlekedése, mindenesetre hatásosan közvetítette a tétova, de akarnok fiatalember összetett figuráját. Végre egyszer nem színpadidegen jelenség volt Ottavio!

A címszerepben Alex Rodriguez az igazán biztos szereptudás ellenére véleményem szerint elmaradt a szólam nagy idoljaitól szerényebb hangi kvalitásai miatt, az ideális feladat számára Masetto lehetett volna. Donna Elvira szólamát karakteresen és telt hangon, szép színekkel tolmácsolta Vanesa Regalado.

A Kormányzó és Masetto szólamát egyaránt Hyalmar Mitrotti énekelte, az előbbit némileg súlytalanul, míg a parasztlegény szólamában igazán magára talált. Zerlinát szép, kicsit gyerekes hangon keltette életre Vanessa Freire. A MusArtEH Énekkara, csupa fiatal énekes igazán nagy lelkesedéssel vett részt a produkcióban.

Az előadás kicsit fésületlenül szólalt meg Bogányi Tibor pálcája nyomán, talán a budapesti előadásra már kevesebb zenei próba jutott. Összeségében az előadás legfőbb értéke az igazán magvas és a zeneszerzőével tökéletesen egyező rendezői koncepció volt.

a Don Giovanni a Fesztiválszínházban
fotó: © Kállai-Tóth Anett

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Turóczi-Koós Claudia (klarinét), Szitás Tamás (szaxofon), Molnár Marcell (zongora)
"Hangulatkoncert"
POULENC: Klarinétszonáta, FP 184
DOPPLER: Magyar pasztorál fantázia, op. 26
LUTOSŁAWSKI: Táncprelűdök, op. 25
PIAZZOLLA: Tangóetűd, No. 3
MENDELSSOHN: Koncertdarab, op. 114

19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Arkagyij Volodosz (zongora)
LISZT: 123. Petrarca-szonett
LISZT: Gyászgondola, No. 2
LISZT: A-dúr legenda - Assisi Szent Ferenc prédikál a madaraknak
LISZT: h-moll ballada
SCHUMANN: Bunte Blätter, op. 99 - Marsch, Abendmusik
SCHUMANN: B-dúr humoreszk, op. 20

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Grazioso vonósnégyes:
Balogh Ferenc, Detvay Mária Marcella (hegedű), Kiss Alexandra Enikő (brácsa), Újházi Gyöngyi (cselló)
Horváth Béla (oboa), Granik Anna (zongora)
"Párhuzamok V." - Sappho követői 2. Kortárszenei hangverseny
SZŐNYI ERZSÉBET: Duo
SZENDI ÁGNES: Arabesque
MEGYERI KRISZTINA: Prelude á l'Ange de la Mer du Sud
TÓTH ARMAND: Milonga
SZENDI ÁGNES: Kvintek és oktávok
TÓTH ARMAND: II. vonósnégyes-tétel Correct Us!
TÓTH ARMAND: Hegedűduók
PÓCS KATALIN: Visszaemlékezés
TÓTH ARMAND: "Tristan" partita
SZALAI KATALIN: Körök
DOBSZAY-MESKÓ ILONA: Dans le passé
18:00 : Sopron
Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ

Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar
Vezényel és zongorán közreműködik: Oberfrank Péter
"Crescendo-hangversenybérlet"
J.S. BACH A-dúr zongoraverseny, BWV 1055
PROKOFJEV: Péter és a farkas
A mai nap
született:
1803 • Hector Berlioz, zeneszerző († 1869)
1908 • Elliott Carter, zeneszerző († 2012)