vissza a cimoldalra
2019-12-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11457)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1542)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (3003)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62033)
Pantheon (2465)
Kodály Zoltán (383)
Rost Andrea (2048)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1365)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3541)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1824)
Franz Schmidt (3481)
Operett, mint színpadi műfaj (4183)
Kórusok, kórusművek, karéneklés (115)
Élő közvetítések (8279)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4628)
musical (189)
Kimernya? (3376)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A Manon Lescaut az Erkel Színházban II.
- zéta -, 2019-05-27 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

A Manon Lescaut az Erkel Színházban 2019. május 25
Erkel Színház

PUCCINI: Manon Lescaut

Manon Lescaut – Létay Kiss Gabriella
des Grieux – Marcello Giordani
Lescaut – Szegedi Csaba
Géronte de Ravoir – Palerdi András
Edmondo – Balczó Péter
Lámpagyújtogató - Mukk József
Fogadós/Hajóparancsnok - Kiss András
Őrmester - Egri Sándor
Egy muzsikus - Heiter Melinda
Táncmester - Beöthy-Kiss László

a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
vez. Kocsár Balázs

Amikor először megszólalt Marcello Giordani, egyből megvilágosodott, miért olyan hangos a Magyar Állami Operaház Zenekara. A jónevű tenorista ugyanis a többiek átlagához képest kb. kétszeres hangvolumennel jelentkezett be, s ez így is maradt az utolsó sóhajig. Giordani nem fáradt ki, csak mi untuk már kicsit az egysíkú hangorkánt. Nem kiabál, tényleg székbe szögez, de az ember a vége felé már nagyon tudna lelkesedni egy olvatag pianóért. Azt hiszem, manapság nemzetközileg egyedülálló Giordani felső kvartja a hőstenorok vidékén, de azért René des Grieux szólama az állandósult fortéknál többről szól(na). A szenvedélyes ezért olykor átvált hepciásba, és mert nem lehet a drámát végtelenségig fokozni, az néha visszacsap és parodisztikussá válik. De tényleg rendkívüli hanganyag.

Giordani már kiöregedőben van a hősszerelmes szerepkörből, 56 éves. Mozgása még viszonylag fürge, de nem könnyű fiatalosnak öltöztetni egy ekkora felsőtestet. Az első felvonásban még sikerült, de utána minden ruha lepergett róla. (Mondjuk, a második felvonásban Ő is nagyon szorongatta a nadrágját, de ez inkább valami helyi baleset lehetett.) Erre mondják, hogy valamit valamiért.

A címszerepben Létay Kiss Gabriella, akit – mi tagadás – némi szkepszissel vártam. Korábbi teljesítményei alapján nem reméltem, hogy magára tudja ölteni Házy Erzsébet emblematikus szerepét. Ehhez képest kellemes meglepetés, hogy Létay sikerrel bírkózott meg az összetett jellemű hősnő megjelenítésével. Általam sosem tapasztalt színpadi lendülettel vetette bele magát a szerepbe, nem mórikált, nem használt elpuffogtatott paneleket, játéka természetes és a figurának megfelelően szélsőséges tudott lenni. Ha ez Szabó Máté rendező érdeme, akkor oda is egy nagy bravó! Sajnos Létay nem tud megszabadulni az éneklésében sok éve bántóan jelen lévő „gombócozástól”, így kényszerűen tudomásul kell vennünk ennek a kiemelkedő képességű énekesnőnek a hangi velejáróját. Kár érte, mert a gombóc állandó társa a gyengébb szövegmondás, s az is, hogy néhol emiatt vág ketté néhány nagy és fontos dallamívet. Ennyi hiányzik mindössze egy igazán nemzetközi rangú Manonhoz.

Szegedi Csaba szürke és jellegtelen Lescaut volt. Játékban csak töredékét tudta megvalósítani a másik szereposztásban látott színpadi mozgásnak. Hangban az igazi baritonmagasságok rendre csak jelzésszerűen, sápadtan szólalnak meg. Ezért a „Sei splendida e lucente” kezdetű rész bántóan belefullad a jelentéktelenségbe. De Lescaut szólama nem is igazi főszerep. Ha tényleg Posát (és Anyegint???) akarnak vele énekeltetni jövőre, sürgősen hangi megújuláson kéne átesnie.

A Manon Lescaut az Erkel Színházban Edmondo szerepében Balczó Péter remekelt. Azt hiszem, ez az Ő igazi területe, s nemcsak hangban, de játékban is nagyszerűen vezette fel az első felvonást.

Palerdi András Geronteként nem tudott igazi személyiséget adni a figurának. Sem vonzódását a fiatal lányhoz, sem fölháborodását (az in flagranti láttán) nem lehetett komolyan venni.

Giordani volumenével egyébként egyedül Kiss András a Fogadós és a Hajóparancsnok kettős szerepében tudott lépést tartani. A fiatal művész már több, mint ígéret. Érdemes lenne a Magyar Állami Operaházban is kipróbálni Kiss Andrást például a kamuFülöpök-Zakariások területén.

Nagyon jók voltak a további karakterek: Egri Sándor az Őrmester, Mukk József a részeges Lámpagyújtogató és Heiter Melinda az Egy muzsikus szerepében. Beöthy-Kiss László Táncmestere az egykorvolt comprimario nagyokra emlékeztetett, „Immer am Ort!” – „Mindig helyén”, hogy a Mesterdalnokok idevonatkozó idézetével éljek.

A korábban látott második szereposztáshoz képest határozottan izgalmasabb az első csapat, érezhetően hatásosabban működik a rendezői koncepció. Az előadás zeneiségét egy izgalmas Manon-címszereplővel és egy kicsit egysíkú, de felettébb hatásos des Grieux-alakítással sikerült határozottan emlékezetessé tenni. A szombat délelőtti előadás szolid félház előtt aratott tisztességes sikert.

A Manon Lescaut az Erkel Színházban
©fotó: Csibi Szilvia

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

"A szomorúság és vigasz énekei - Liszt Ferenc kései zongoraművei"
Lemezbemutató és koncert
A lemezt bemutatja: Domokos Zsuzsanna, zenetudós, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont Igazgatója, valamint Hunka Róbert Zoltán, a lemez producere (Hunnia Records and Film Production)
Közreműködik : Borbély László (zongora)

17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Jókai Anna Szalon

Komáromi Márton (ének)
Bereczki Julianna (csembaló), Fahidi Patrícia (hegedű), Derzsi-Pap Enikő (hegedű), Botos Veronika (brácsa), Maróth Bálint (cselló), Tóth-Kiss Péter (nagybőgő)
"Barokk Kamaraest"
Händel, Vivaldi, Scarlatti, Pergolesi, Caldara művei

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Rácz János (fuvola), Várnai Beáta (klarinét), Polonkai Judit (fagott), Szélpál Krisztina (oboa), Tóth Gábor (kürt)
Verbőczi Noémi, Kóbor Demeter (tánc)
Az est házigazdája: Tóth Endre zenetörténész
A karácsonyi verseket, novellákat válogatta és előadja: Hirtling István Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész
"Karácsonyi ének"
DVOŘÁK: Szláv táncok op. 46, no. 8
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő - részletek
Jingle Bells, New Orlrans Style
La Paloma
J.S. BACH: D-dúr szvit, BWV 1068 - Air, Gigue
SOSZTAKOVICS: 2. keringő
DELIBES: Pizzicato a Sylvia című balettből
ABREU: Tico-Tico

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"Kodály 137"
KODÁLY: Hét zongoradarab op. 11 – 6. Székely nóta
KODÁLY: Négy dal – 2. Nausikaa
KODÁLY: Magyar népzene – 8. A rossz feleség
KODÁLY: Marosszéki táncok
KODÁLY: Kádár Kata
KODÁLY: Hét zongoradarab, op. 11 – 2. Székely keserves
Fodor Bernadett, Rálik Szilvia (ének), Kovács Gergely (zongora)
KODÁLY-GYULAI PÁL: Este
ZÁMBÓ JONATÁN: Álomtündérek – négy bölcsődal
KODÁLY: Új esztendőt köszöntő
DOBOS DÁNIEL: Regős ének
KODÁLY: Semmit ne bánkódjál
KODÁLY: Esti dal
Mondok Yvette (ének)
Alma Mater kórus
Vezényel: Somos Csaba
A mai nap
született:
1770 • (vlsz.) Ludwig van Beethoven, zeneszerző († 1827)
1775 • François-Adrien Boïeldieu, zeneszerző († 1834)
1882 • Kodály Zoltán, zeneszerző, népzenekutató, zenetudós († 1967)
1917 • Delly Rózsi, énekes († 2000)
1946 • Trevor Pinnock, karmester, csembalista
elhunyt:
1783 • Johann Adolph Hasse, zeneszerző (sz. 1699)
1921 • Camille Saint-Saëns, zeneszerző (sz. 1835)
1923 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző (sz. 1873)