vissza a cimoldalra
2019-11-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11446)
A csapos közbeszól (95)

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4443)
Élő közvetítések (8236)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1800)
Franz Schmidt (3453)
Momus-játék (5763)
Kimernya? (3277)
Operett, mint színpadi műfaj (4147)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2943)
Plácido Domingo (917)
José Cura (580)
Requiem (456)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4604)
Zenetörténet (256)
Bartók Rádió (757)
Legyen a zene mindenkie! - avagy mit tehetnenk a mai magyar enekoktatasert (61)
Lisztről emelkedetten (977)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Apró sziget – Tele gyönyörűséggel
Heiner Lajos, 2019-04-10 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Madeira Természet és ember alkotásának tökéletes szimbiózisa.
Apró sziget az Atlanti-óceánban, szélessége alatta marad a Balaton hosszának, a főváros lakosainak a száma megfelel Szegedének, mégis több szépséget rejt, mint sok nagy ország. Közel kétezer méteres zord hegycsúcsok, bájos öblök, a szomszéd szigeten remek strandolási lehetőségek.

Madeirán – hiszen itt járunk – azonban a „városi ember” is megtalálja számítását. Funchal bájos – különös a Sé, azaz a Katedrális zord külsejének és gazdag belső díszítésének kettőssége. Monte, templomában IV. Károly sírjával, a felejthetetlen Botanikus Kert, és a világon egyedülálló lejutási, azazhogy lesiklási lehetőség tobogánon.

A tobogán aszfalton sikló szánkó, két zsirardi-kalapos fiatalember kormányozza mintegy két kilométeres útján. Sebessége helyenként eléri az ötven kilométer/órás sebességet – félelmetes (ha nem lennék kopasz, azt írnám, hajmeresztő) élmény.

Gazdag múzeumai. Nyüzsgő kikötője, egy móló végére telepített, hangulatos étterem-mini sörfőzdével.

A sziget látnivalói pár nap alatt bejárhatók – számomra a rengeteg élmény közül talán az ún. palheirók, Madeira leghagyományosabb, zsúpfedeles lakóházai maradtak meg Santana faluban.

De immáron a klasszikus zenéről. Madeira ugyan Portugáliához tartozik, viszonylagos önállósággal (és, földrajzi helyzete folytán, sok függőséggel), de „ad magára”, ezt mutatja az 1888-ban átadott Teatro Municipal Baltazar Dias – sajnos, nézőterére nem jutottam be, viszont az emeleti előcsarnokban megnézhettem Júlio Silva Castro fotókiállítását – figyelemre méltó.

És ott van a Régi Vámház (Alfandega Velha), alapjai az 1500-as évekből. A regionális parlament székháza, nem látogatható – kivéve az itt tartott hangversenyek idejére.

Ilyen alkalom volt a Madeirai Klasszikus Zenekar március 23-i koncertje.

Az 1964-ben alapított együttes járt Európán kívül is. és az EMI számára is készítettek CD-ket. 42 tagja van, köztük két magyar (hangzású) is. A program felsorolta számos vendégkarmester közül csak Jaap Schröder neve csengett ismerősen – de ez minden bizonnyal az én tájékozatlanságomat tükrözi.

Madeira Orquestra Clássica da Madeira, oboán közreműködött és vezényelt Gordon Hunt
Funchal, március 23.

Klasszikus műsort prezentáltak: Mozart legelső szimfóniáját, a D-dúr oboaversenyt, K. 314, majd a szünet után Beethoven Negyedik szimfóniáját.

Gordon Hunt játszott oboán, s ő is dirigált. Illett volna ismernem a nevét – vezető oboista volt többek között a Philharmonia Zenekarnál és a Londoni Filharmonikusoknál, fellépett Giulini, Muti, Rattle, Sinopoli vezényletével.

Off: játszott Károly herceg és Camilla esküvőjén.

A Mozart-versenymű egy korábbi berlini előadásáról a következőket írta a kritika: „Kristálytiszta, arisztokratikus hangzásával, kétségkívül hangszere legnagyobb képviselői között a helye.” Ami számomra a legemlékezetesebb volt, az spontán, maníroktól mentes zenélése. S ez jellemezte a Mozart-szimfónia interpretációját is. Hunt nem dirigált a klasszikus értelemben, hanem mederben tartotta a zene folyását, muzsikusai ezt hallhatóan – láthatóan élvezték. Minden természetes, magától értetődő volt. Tátrai Vilmos emlékezete villant fel agyamban, és néhai atyai barátom, Meixner Mihály kérdése: „Hallottál te valaha Tátraiéktól egy rossz tempóindítást, egy stílustalan megoldást?”

Természetesen egy tipikus madeirai vacsora zárta le a napot, az elmaradhatatlan espadaval.

Itthon sokáig kerestem a zenekar valamely fellépéséről magyar nyelvű beszámolót, de hiába. És sanda gyanúm, hogy jó darabig nem is találok majd.

Sajnos.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Hotzi Mátyás (cselló), Jenei Erzsébet (hárfa)
"Hangulatkoncert"
J.S. BACH: Olasz koncert, BWV 971 - I. tétel
LISZT: Desz-dúr consolation
PHILIPPE MERSANT: Bamyan
RENIÉ: Legenda
KODÁLY: Szólószonáta gordonkára, op. 8 - I. tétel
LIGETI: Csellószonáta
DEBUSSY: Beau Soir (Szép este)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A nyugat lánya

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Vajda Gergely
CSAJKOVSZKIJ: 4. (G-dúr) szvit, op. 61 („Mozartiana”)
USZTVOLSZKAJA: 1. szimfonikus költemény
MOZART: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sümegi Eszter, Gál Erika, Fekete Attila, Palerdi András
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: José Cura
VERDI: Requiem

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Erdődy Kamarazenekar
koncertmester: Szefcsik Zsolt
LAKS: Sinfonietta
RÓZSA: Concerto vonószenekarra, op. 17
GYÖNGYÖSI LEVENTE: III. divertimento - ősbemutató
ORBÁN GYÖRGY: Sopra canti diversi
KILAR: Orawa

19:30 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

Szokos Augusztin (csembaló), Paulik László (hegedű), Szabó Zsolt (viola da gamba)
Culliford-koncertek No.2 - "To the Apollo Society"
Michael Christian Festing, Richard Jones, John Stanley, John Playford és Pieter Hellendaal művei
A mai nap
született:
1873 • Egisto Tango, karmester († 1951)
1958 • Tony Lakatos, jazz-muzsikus
elhunyt:
1868 • Gioacchino Rossini, zeneszerző (sz. 1792)
1988 • Doráti Antal, karmester (sz. 1906)
1989 • Lakatos Gabriella, balett-táncos (sz. 1927)