vissza a cimoldalra
2019-03-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11326)
A csapos közbeszól (95)

Momus-játék (5618)
Kimernya? (2987)
Balett-, és Táncművészet (5756)
Milyen zenét hallgatsz most? (25010)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3189)
Társművészetek (1298)
Erkel Színház (9809)
Bartók Béla szellemisége (278)
Bartók Béla (1881-1945) (209)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4466)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1618)
Franz Schmidt (3297)
Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei (329)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61589)
Pitti Katalin (824)
Melis György (254)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Báj és kellem, üresen - Olga Peretyatko áriaestje Budapesten
- ppp -, 2019-02-28 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

Olga Peretyatko áriaestje Budapesten 2019. február 26.
Művészetek Palotája

Olga Peretyatko (ének)
Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényel: Michelangelo Mazza

Ami azt illeti, Budapest közönsége nem panaszkodhat mostanában: egymásnak adják a kilincset korunk dívái. Garanča épp csak elment, máris itt volt Peretyatko, és nemsokára jön Yoncheva is. Az ember azt gondolhatja (már aki emlékszik arra még), hogy visszatértek a 70-80-as évek, amikor hetente ünnepelhettünk valakit az akkori sztárok közül. Biztosíthatok mindenkit, hogy nem tértek vissza. Mert azok a sztárok is mások voltak, meg ezek a mostaniak is.

Akkoriban is előfordult persze, hogy egy vendégművész csalódást okozott. Vagy mert teljesen kiénekelt állapotban jutott el hozzánk (Gabriella Tucci például), vagy életének egy olyan pillanatában, amikor nem nyújthatta legjobb formáját (ilyen volt Montserrat Caballé esete). De például Tucci korábbi fellépéseivel már előtte igazolta hírnevét, és Caballé egész karrierje, Budapest előtti és utáni része is bizonyság arra, hogy meghívása nem volt indokolatlan. A mai kor sztárjait azonban többnyire csak reklámkampányaik és azok menedzserei igazolhatják.

Itt van például Olga Peretyatko. Énekelt ő az utóbbi években mindenütt, a youtube is tele van a felvételeivel, de közöttük valóban megkérdőjelezhetetlen teljesítményt egyet sem lehet találni. Egy olyat, amire azt mondja az ember, hogy „na, ez igen!” Egy kétségtelenül nagyon bájos, sőt olykor kifejezetten szép ifjú hölgyet lát az ember, vitatható énekes produkciókkal. Az internetnek köszönhetően egyenesben volt hallható két kiemelkedő jelentőségű fellépése a közelmúltban, a Lammermoori Lucia címszerepében: először a MET-ben, majd a bécsi Staatsoperben. Két valóban dermesztő élmény, amelyek közül a new york-i után normál esetben nem új szerződések megkötése lenne várható, hanem a már aláírtak haladéktalan felbontása. (A bécsi Opera igazgatójának helyében én azonnal leváltottam volna a szerepre való alkalmatlansága miatt.)

E két rádiós élmény után félve mentem el a Művészetek Palotájában tartott koncertre, kisebb katasztrófától tartva. Nos, a katasztrófa tulajdonképpen elmaradt, de sajnos az élmény is. Egy olyan élmény, amelyre a fentebb említett 70-es, 80-as években rendszeresen volt példa. Peretyatko budapesti fellépése is tartalmazta lényegében mindazokat a problémákat, amelyek a zenemegosztó oldalak felvételeire, és a két Luciára is jellemzők voltak, de sokkal kisebb mértékben, valószínűleg a koncert műsorszámainak szerencsésebb megválogatásának köszönhetően.

Szerencsésebb, de messze nem tökéletes. Mert ahhoz, hogy tökéletes legyen, Olga Peretyatkónak és háttérbázisának számot kellett volna vetni a realitásokkal, ami egy ilyen nagy karrier folyamatában már rettenetesen nehéz, sőt majdnem lehetetlen. Hiszen akkor ki kellene építeni egy új repertoárt, a valós hangi adottságra és képességekre szabva, sokkal kevésbé attraktívat, mint az, amelyet a közönség vár tőle; amely jól eladható és sok pénzért. Így viszont egy olyan repertoárral küzd állandóan, így ezen az estén is, amelyre több, egymástól eltérő szempontból és okból sem alkalmas.

Peretyatko hangja fiatalon állítólag alt volt, és csak a hangképzés következtében alakult koloratúrszopránná. Volt már ilyen a történelemben, Joan Sutherland például hasonló utat járt be. Ilyen esetben a legfelső regiszter mindig veszélyben lehet, mert nem született adottság, csak megfelelő énektechnikával kialakított, és csak azzal megtartható. Peretyatko egyrészt talán ezért, technikai fogyatékosságok miatt vesztette el mára ezt a felső regisztert: hangja csak a háromvonalas C-ig biztos, a Lucia ária végén a D tulajdonképpen kisebb gikszerre, a második ráadásként adott Linda-cavatina végén még a C is halványra és rövidre sikeredett. Másrészt, és ez a választott koloratúra fachban nem kevésbé végzetes fogyatékosság, a hang teljesen elvesztette korábbi mozgékonyságát. Minden lassú és nehézkes előadásában, és pont ott a leginkább, ahol a legjobban kellene szárnyalnia és csillognia.

Mivel azonban egy koloratúrszopránnak koloratúrákat énekelni KELL, díszítésekkel, futamokkal és trillákkal, mert a közönség ezt elvárja, Peretyatko és zenei felkészítői kitaláltak neki egy érdekes módszert, amellyel a pálya legvégén járó Sutherland is élt. (Csak ő akkor úgy kb. harminc évvel már idősebb volt, mint a mostani primadonna.) A díszítéseket középregiszterben csinálja, csúcshangok nélkül, a dallamtól teljesen elrugaszkodva variál, a trillákat, amelyeknek a legfelső pozícióban, maszkban kellene csillogni-villogni, ő „lenyeli”: torokban képzi, elvesztve a fényt és a volument.

A fenti, kifejezetten hangi problémáknál nem kisebb, de a színpadi szerepek megformálásakor különösen, sőt: még itt, a koncertpódiumon is azzal azonos jelentőségű, a személyiség súlyának hiánya. Peretyatko az első részben négy olyan áriát választott, amelyek közül csak a Lucia volt az, amelyik inkább a hangi hiányosságoknak esett áldozatul. A másik három: Donna Anna, Norma és Boleyn Anna vokális megformálásához hiányzott a hangi, és az abban megnyilvánuló egyéniség nagyságrendje. Egy közepes volumenű, unalmasan és színtelenül formáló lírai szoprán hangon ezek a figurák egyszerűen nem jelennek és nem szólalnak meg. Ráadásul Peretyatko egész habitusa, megjelenése, viselkedése, még a pódiumon való járása is nélkülözi azt a fenséget és eleganciát, amely ezekhez a szerepekhez elengedhetetlenül szükséges. Folyamatosan az volt az érzésem, hogy itt egy szobalány próbálja magára ölteni az úrnő báli ruháját, de sehogy sem sikerül neki. Nem passzol a méret.

A második rész ária választásai sokkal jobbnak bizonyultak, mert nem tették próbára a legfelső regisztert. A koloratúrás részek továbbra is nehézkesek maradtak azonban, a folyamatos indokolatlan tempólassítások miatt is. Talán a koncert legsikerültebb két száma volt A szicíliai vecsernye Bolerója és Luisa Miller áriája, de hozzá kell tennem: csak és kizárólag Olga Peretyatko más áriákban nyújtott teljesítményéhez képest. Mert ugyanezeket az áriákat, ha kifogástalan és lelkesítő előadásban szeretné valaki hallani, másnál kell keresnie.

Az esten az Operaház zenekara közreműködött, megfelelő színvonalon, egy-egy számban valóban a maga legjobbját mutatva. Gyönyörű volt Massenet Thais Meditációja, Kállai Ernő nagyszerű hegedűszólójával. Kiemelném még a Végzet hatalma nyitányát, de ezen semmi csodálkozni való nincs, a zenekar úgy tudja, hogy bárki vezényletével, álmából felébresztve is eljátssza. Tetszett a lendületes és szellemes Sevillai-nyitány is — nyilván az olasz karmester, Michelangelo Mazza ezekben a zenékben érzi magát leginkább otthon. A zenekari mélypont egy unalmas és fantáziátlan Figaro házassága-nyitány volt, rögtön a koncert elején. Ezt írhatjuk persze annak számlájára, hogy a zenekarnak is be kellett még melegíteni, de én nem tenném. Gyanítom, hogy a hiba itt a karmester zenei affinitásában van. Sajnos nem először fordul elő, hogy egyébként jó olasz operakarmesterek nem tudnak mit kezdeni Mozarttal. Bécsben Gruberova búcsúkoncertjén Marco Armiliaton, egy nagyságrendekkel jobb dirigensen is kifogott a nagy Wolfgang Amadeus. Ahogy ezúttal is történt.

Olga Peretyatko áriaestje Budapesten
© Posztós János, Müpa

Hírek
• A Bartók-Pásztory Díj idei kitüntetettjei
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Falvay Attila (hegedű), Fülei Balázs (zongora)
BEETHOVEN: A-dúr szonáta hegedűre és zongorára, Op. 47 "Kreutzer szonáta"
BARTÓK: 1. rapszódia hegedűre és zongorára (1928)
DEBUSSY: Szonáta hegedűre és zongorára (1917)
BARTÓK: 2. szonáta hegedűre és zongorára (1922)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

„Tavaszi hangok”
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem japán és magyar hallgatóinak kamaraestje
MENDELSSOHN: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49 – 1. Molto Allegro ed agitato
Hagiwara Riku (cselló), Dósa Csenge (hegedű), Yamane Yui (zongora)
SÁNDOR LÁSZLÓ: Ha folyóvíz...
Goto Shuntaro (brácsa)
RACHMANINOV: a-moll étude-tableau, op. 39/6
CHOPIN: F-dúr etűd, op. 10/8
Yamane Yui (zongora)
FRANCK: A-dúr hegedű-zongora szonáta – 2. Allegro
Kondorosi Karolina (hegedű), Matsunaga Minami (zongora)
SOSZTAKOVICS: 2. (e-moll) zongoratrió, op. 67 – 2. Allegro con brio
Kono Saki (zongora), Mevsim Engin (hegedű), Blaskovics Bence (cselló)
GODARD: Suite de trois morceaux, op. 116 – 1. Allegretto, 3. Valse
Iwashita Haruka (fuvola), Kawamura Asuka (zongora)
LIGETI: Csellószonáta – 1. Dialogo. Adagio, rubato, cantabile, 2. Capriccio. Presto con slancio
Shimizu Yosuke (cselló)
LISZT: Traszcendens etűdök – 8. Wilde Jagd
BARTÓK: Szonatina, BB 69
Nashimoto Takumi (zongora)
TAKEMITSU: Small sky (chiisana-sora)
NAKADA: Sakura alley (sakura yoko-cho)
TAKATOMI NOBUNAGA: Smile (hoho-emi)
KÁLMÁN IMRE: Csárdáskirálynő – Szilvia belépője
Katoh Hiroko (ének), Yamagami Souhei (zongora)
MENDELSSOHN: 1. (d-moll) zongoratrió, op. 49 – 2. Andante con moto tranquillo, 3. Scherzo. Leggiero e vivace
Szabadi Vilmos (hegedű), Onczay Csaba (cselló), Falvai Sándor (zongora)
Művészeti vezető: Onczay Csaba, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzor emeritusa
Felkészítő tanárok: Bársony Péter, Dráfi Kálmán, Fülei Balázs, Kováts Péter, Meláth Andrea, Onczay Csaba, Sebők Erika

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ALFANO: Zilah hercege
ELMARAD!

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Ivanyickaja Irina (zongora), Danyílova Galina (hegedű), Bartos Csaba (gordonka), Király Tibor, Winkler Balázs (trombita), Tóth Balázs (kürt), Király Boldizsár (harsona), Adamik Gábor (tuba)
Az est házigazdája: Tóth Endre zenetörténész
A verseket válogatta és előadja: Formán Bálint színművész
"Tavasz van gyönyörű! - Kamarakoncert József Attila verseivel"
HAYDN: g-moll trió, Hob. XV:1 (1766)
CSAJKOVSZKIJ: Nocturne gordonkára és zongorára
HÄNDEL: Tűzijáték szvit, HWV 351 – Nyitány
PURCELL: Szvit-összeállítás a szerző legismertebb műveiből
CSAJKOVSZKIJ: Az évszakok, op. 37/b, részletek - A. Goedicke átirata zongorástrióra - február (Karnevál), március (Csalogány), április (Hóvirág)
GRIEG: Szvit
GERSHWIN: 3 prelűd

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Louisa Staples (hegedű)
Horti Lilla (szoprán), Schöck Atala (alt), Boncsér Gergely (tenor), Hámori Szabolcs (basszus)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekara
Hangképző: Juhász Bence
Koncertmester: Dúlfalvy Éva
Vezényel: Kovács László
"Az ELTE Zenei Együtteseinek ünnepi hangversenye"
Kovács László karmester 10 éve az együttes élén
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, op. 35
ROSSINI: Stabat Mater

19:30 : Budapest
Nádor Terem

EAR Együttes
Gulyás Nagy György (brácsa), Kántor Balázs (gordonka), Klenyán Csaba (klarinét), Faragó Béla (szintetizátor)
Hangmérnök: Horváth István
Művészeti vezető: Sugár Miklós
LÁNG ISTVÁN: Cello sms
DECSÉNYI JÁNOS: Hazatérés
FARAGÓ BÉLA: Négyszólamú invenció
PINTÉR GYULA: Mandala Irregular II.
OLSVAY ENDRE: Hic et nunc
SZIGETI ISTVÁN: Tücsök Úrfi (2008)
SUGÁR MIKLÓS: Disclaryon
19:00 : Eger
Gárdonyi Géza Színház

Operát az Operából! – Belföldi turné
"Puccini Itáliája" operagála

19:00 : Szatmárnémeti
Északi Színház

Operát az Operából! – Turné
PUCCINI: Bohémélet
A mai nap
született:
1699 • Johann Adolph Hasse, zeneszerző († 1783)
1867 • Arturo Toscanini, karmester († 1957)
1881 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató († 1945)
1910 • Magda Olivero, énekes († 2014)
elhunyt:
1918 • Claude Debussy, zeneszerző (sz. 1862)