vissza a cimoldalra
2019-06-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61793)
Opernglas, avagy operai távcső... (20229)
Jonas Kaufmann (2389)
Momus-játék (5688)
Új lemezek (99)
Élő közvetítések (7913)
Erkel Színház (10231)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1679)
Franz Schmidt (3349)
Pantheon (2355)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4504)
Kedvenc magyar operaelőadók (1118)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4362)
Beethovenről - mélyebben (694)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3268)
Operett, mint színpadi műfaj (3935)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Búcsúkoncert – Edita Gruberova a tokiói Suntory Hallban
Beatrice, 2018-11-08 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Edita Gruberova a tokiói Suntory Hallban 2018. október 28.
Suntory Hall, Tokió

Ifj. Johann Strauss: A denevér - nyitány
Ifj. Johann Strauss: Tavaszi hangok
Gioachino Rossini: Tell Vilmos – nyitány
Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Rosina kavatinája
Giuseppe Verdi: A végzet hatalma – nyitány
Giuseppe Verdi: Traviata – Violetta áriája az I. felvonásból
Camille Saint-Saëns: A csalogány és a rózsa
Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – nyitány
Vincenzo Bellini: Beatrice di Tenda – zárójelenet
Camille Saint-Saëns: Sámson és Delila – Bacchanália
Ambroise Thomas: Hamlet – Ofélia őrülési jelenete

Ráadások:
Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán belépője
Léo Delibes: A cadizi lányok
Ifj. Johann Strauss: A denevér – kacagódal

Edita Gruberova – ének
Tokiói Szimfonikus Zenekar
vez. Peter Valentovič

Edita Gruberova az elmúlt harminc-egynéhány évben sokszor fellépett Japánban, koncerten és operaelőadásban is. A fenti, szupernehéz műsor énekszámait (egyetlen kivétellel) bármelyik koncertjén előadhatta volna, de ez az összeállítás a búcsúkoncertjének hirdetett rendezvényen szerepelt, melyet most, 2018. október 28-án, 71 évesen énekelt el Tokióban, a világhíres Suntory Hall nagytermében.

Az egyetlen kivétel pedig a Pillangókisasszony-belépő volt, ezt erre a turnéra tanulta meg, nyilván a japán közönség iránti tiszteletből, mely közönségnél ő évtizedek óta különleges státuszt élvez. Mindkét fél megadta a módját a búcsúnak. A művész a műsorválasztással, pályájának egyfajta keresztmetszetét adta. Debüt-szerepétől (Rosina) a klasszikus koloratúra-darabokon át a tragikus hősnőkig, valamint a nem akármilyen előadási minőséggel.

A közönség meg a hosszas ünnepléssel, álló ovációkkal, számtalan virágcsokor és egyéb ajándék átnyújtásával (ezt a koncertterem szabályai elvileg nem engedik, az alkalmazottak egy darabig próbáltak ennek érvényt szerezni, aztán belátták, hogy hiába), transzparenseket lengettek, az előadás után pedig a művészbejárónál Gruberova arcképével díszített, külön ez alkalomra készített legyezőkkel integettek, és konfettiesővel fogadták a kilépő művésznőt. Japánról lévén szó, a művésznő távozása után a konfettiket össze is söpörték.

Japán specialitás volt még az, hogy az utolsó meghajlások alkalmával az énekesnő kezet fogott a közönség sok-sok előretódult tagjával is.

A Suntory Hall híres a jó akusztikájáról. Ezt az akusztikát én a koncert első felében, amikor a 3. sorban kicsit oldalt ültem, némileg furának tartottam (valahogy a hangszercsoportok túlságosan elkülönültek akusztikailag), majd a szünetben egy rajongótársnővel (aki egy virágcsokrot akart a koncert végén a művésznőnek átadni) helyet cserélve a 4. sor közepére kerültem, ahol sokkal homogénebb volt a zenekari hangzás. Gruberovát viszont mindkét helyen jól hallottam.

A Tavaszi hangok keringőt több mint 20 évvel korábban énekelte utoljára közönség előtt, és erre a turnéra frissítette föl. Egészen elképesztően jók, sőt, tökéletesek voltak a finom trillák, a futamok, a staccatók. A magas regiszter jól szólt, de egyes közép- és mély hangok még kicsit jelzésszerűek voltak, ebben a hangtartományban fokozatosan melegedett be a hang.

Rosinát is kirázta a kisujjából. A szerepben való debütálása óta eltelt 50 év, de mi az neki. (Na jó, F-et most nem énekelt benne.)

Violetta nagyáriájában volt itt-ott egy kis óvatosság, néhány, csak jelzésszerű mély hang, de azért minden megvolt, az Esz is a végén. Egyesek megjegyzik, hogy a művésznő magas hangjai ebben a legmagasabb tartományban már kicsit keményebben szólnak, mint hajdanában, de nekem még mindig élmény Őt hallgatni.

A koncert második felére teljesen felszabadult, lerítt róla, hogy elképesztően élvezi az egészet. Azt csinált a hangjával, amit csak akart, és teljesen magába bolondította a közönség azon részét, amely esetleg még nem volt belebolondulva. (Jó pár "bolond" röppent át Európából a koncertre, és találkoztam kínai és tajvani rajongókkal is.)

Saint-Saëns-Vocalise úgy szólt, ahogy azt csak Ő tudja előadni azzal az éteri hangjával.

A karmester a már Pesten is ismert Peter Valentovič volt, aki mindenben segítette a dívát a Tokiói Szimfonikus Zenekar élén. Japán zenekart most hallottam először élőben. Elképesztően fegyelmezettek. Még sose hallottam úgy az Offenbach-kánkánt, mintha minden szólamot egyetlen hangszer játszott volna. Merész húzás volt ezt a darabot betenni a tragikusan szomorú Beatrice di Tenda fináléja elé, de működött a dolog, a közönség felfokozott lelkiállapotba került. Úgy éreztem, a megrendítő Beatrice-áriában a művésznő nemcsak a japán közönségtől, hanem – jelképesen – két kedves barátjától is búcsúzik, akik szervező munkájukkal sokat segítettek neki pályáján, és akiket ebben az évben veszített el (a szlovák Melanka Kušnírovától és a magyar Sánta Zoltántól).

Az Ofélia-jelenet is mély érzelmekkel volt tele. Úgy vélem, senki se tud annyira fájdalmat kifejezni, mint a művésznő. Valahogy olyan a hangja meg a lelki alkata is. És éppen azáltal, hogy annyira ki tudja fejezni a fájdalmat, segít nekünk túlélni. Meggyőződésem, hogy hangjának, művészetének gyógyhatása van. Szerintem ez a művészet egyik legmagasabb rendű funkciója.

Bőkezűen mérte a ráadásokat, az utolsó után mutatta, hogy nincs több a torkában...

Autogramosztás sajnos nem volt a koncert után, az istennő a konfettieső után barátságosan integetve és búcsúszavakat kiáltozva beszállt egy autóba, és eltűnt a rajongók szeme elől.

Edita Gruberova a tokiói Suntory Hallban

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál

16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Kalocsai Eszter (brácsa)
Várhalmi Vera (zongora)
Németh Gábor (hegedű)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
Vezényel: Rajna Martin
Kalocsai Eszter brácsa diplomakoncertje
J.S. BACH: 5. (c-moll) csellószvit, BWV 1011
BARTÓK-SERLY: Brácsaverseny, BB 128
MOZART: Esz-dúr Sinfonia Concertante, K. 364

16:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Blaskovics Bence cselló diplomakoncertje
J.S. BACH: 3. (C-dúr) csellószvit, BWV 1009 – Prelúdium, Allemande, Sarabande, Gigue
BEETHOVEN: 2. (g-moll) cselló-zongora szonáta, op. 5/2
Közreműködik: Saki Kono (zongora)
SCHUMANN: a-moll csellóverseny, op. 129
Közreműködik: Taraszova Brigitta (zongora)

16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Wagner-Napok
WAGNER: Az istenek alkonya

17:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Botos Veronika (brácsa)
Dallos Erika, Hegedűs Katalin, Laczkovich Miklós, Vida Mónika Ruth (zongora)
Kiss-Domonkos Judit, Maróth Bálint (gordonka), Csongár Péter, Székely Péter (klarinét), Mihályi Éva (hegedű), Menyhárt Zsuzsanna (fuvola), Szilvásy Júlia, Peták Ágnes (hárfa)
Botos Veronika, az Operaház szólóbrácsása vall életéről muzsikával és adomákkal fűszerezve
BACH: g-moll gambaszonáta, No. 3, BWV 1029
MOZART: Esz-dúr „Kegelstatt” trió, K. 498
BRUCH: Trió klarinétra, brácsára és zongorára, op. 83/1, Dal
HUBAY: Maggiolata, (Májusi dal), op. 15/2
BEETHOVEN: F-dúr románc, op. 50
PROKOFJEV: Rómeó és Júlia szvit - Mercutio
DOHNÁNYI: Serenade, op. 10 – részletek a C-dúr vonóstrióból
DEBUSSY: Szonáta hárfára, fuvolára és brácsára
RÁNKI GYÖRGY: Serenata all’antiqua (viola d’amore és hárfa)
SAINT-SAËNS: Le carnaval des animaux (Az állatok farsangja) – A hattyú (hárfa-mélyhegedű)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Mevsim Engin (hegedű)
Közreműködik: Saki Kono, Riho Noma (zongora)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
Vezényel: Rajna Martin
Mevsim Engin hegedű diplomakoncertje
MOZART: 5. (A-dúr) hegedűverseny, K. 219
J.S. BACH: 3. (E-dúr) hegedűpartita, BWV 1006
DEBUSSY: g-moll hegedű-zongora szonáta
HUBAY: Carmen-fantázia, op. 3/3

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál
18:00 : Edelény
Edelényi kastély

Kriston Tamás (hegedű), Nyíri Zsolt (hegedű), Siklósi Tamás (fuvola)
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Gál Tamás
"Kastély-szerenád koncert"
BACH: d-moll versenymű két hegedűre BWV 1043
MOZART: G-dúr fuvolaverseny K.313
MOZART: A-dúr szimfónia K.201
A mai nap
született:
1909 • Willi Boskowsky, karmester († 1991)