vissza a cimoldalra
2018-08-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61014)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2282)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7342)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1464)
Franz Schmidt (3166)
Birgit Nilsson (36)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (983)
Erkel Színház (9452)
Jules Massenet ! Ki ismeri ? (302)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (155)
A nap képe (2077)
Pantheon (2243)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6677)
Opernglas, avagy operai távcső... (20129)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (756)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4330)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (93)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2837)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Látogatás Luccában, a Puccini-múzeumban
Heiner Lajos, 2018-03-19 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

Látogatás Luccában, a Puccini-múzeumban A Puccini-család 1815-ben, Domenico Puccini halála után költözött a luccai San Lorenzo tér 9. szám alatti házba. Nem világos, hogy az egész hatalmas épület az övék volt, vagy csak egy nagy emeleti lakás, ahol ma a Puccini Múzeum található (az angol nyelvű ismertető hol „birth home”-ot, hol „house”-t említ).

1858. december 22-én itt született Giacomo Puccini, akit másnap már meg is kereszteltek, tartván a gyenge fizikumú csecsemő halálától.
Amikor a legteljesebb volt a család, a szülőkön kívül itt lakott egy nagymama, hat lány és egyetlen öccse is.

Az édesapa 1864-ben halt meg, az édesanya húsz évvel később. Ezt követően az ingatlannak kalandosan alakult a sorsa. Bérbe adták, majd a lánygyermekek lemondtak tulajdonjogukról, így a két fiútestvéréé lett. 1889-ben eladták, de visszavásárlási opcióval – 1893-ban, a Manon Lescaut sikere után Puccini vissza is tudta vásárolni, és utána a család tulajdonában maradt.
1974-ben adományozták a Puccini Alapítványnak, és 1979. október 28-án nyílhatott meg a Puccini Múzeum. Egy 2011-es alapos felújítás után ma úgy néz ki, mint a zeneszerző gyerekkorában.

A lakás szinte egésze bejárható. Megnézhető a szülőszoba, a hálószoba, a konyha és az ebédlő. A zeneszobában áll az a zongora, melyen Puccini a Turandotot komponálta. És van egy Turandot-szoba, többek között Maria Jeritza és Gina Cigna kosztümjeivel.

A legérdekesebbek azonban talán a 3. és 5. szoba kihúzható fiókjai, számos rendkívül értékes eredeti dokumentummal, többek között Puccini-levelekkel. Természetes, hogy Toscaninivel kapcsolatos anyagokkal is találkozunk, hiszen a két zenészt ugyan váltakozó emocionális hullámzású, de közel három évtizedes barátság kötötte össze.

A gazdag dokumentáció sem ad azonban választ a Puccini-interpretáció egyik legizgalmasabb kérdésére. Tudott, hogy a Bohémélet világpremierjét 1896. február 1-én Toscanini vezényelte, és a bemutató ötvenedik (!) évfordulója alkalmából, 1946. február 3-án és 10-én koncertszerűen eldirigálta New Yorkban is. Egészen különös módon a Maestro, aki mindig puritánul ragaszkodott a kottában leírt hangjegyekhez, itt a szövegben! eszközölt egy változtatást – az egyik legismertebb Puccini-kutatót, William Ashbrookot idézem (Puccini operái, 85. old., Zeneműkiadó, 1974): „A Toscanini vezényelte ötvenedik évfordulós Bohémélet (1946. február 3. és 10.), amely később RCA-Victor hanglemezen is kapható lett, mutatja, hogy még egy variáns létezik. Mielőtt Mimi távozna, hogy elbújjon a fa mögé, Francesco (később Frank) Valentino a következő szöveggel helyettesíti a jelenlegit: "Ora andate a casa, per or gli parleró, poi tutti vi diró". E váratlan változás forrása ismeretlen számomra.”

Valentinot már nem tudjuk megkérdezni, hiszen 2001-ben elhunyt.
Persze ha lenne erről valamilyen dokumentum tőle, mondjuk egy levél, tisztázhatná a kérdést.

Nos, létezik ilyen levél.

Alkalomadtán majd elküldöm a Múzeumnak.

Látogatás Luccában, a Puccini-múzeumban Köszönetünket fejezzük ki a Puccini Múzeum Sajtóosztályának a beszámoló megírásához nyújtott segítségéért.

Műsorajánló
Mai ajánlat:

11:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
BEETHOVEN: c-moll trió Op.9 No.3
Baráti Kristóf (hegedű), Szűcs Máté (brácsa), Várdai István (cselló)
PROKOFJEV: f-moll hegedű-zongora szonáta Op.80 No.1
Alexandra Conunova (hegedű), Fejérvári Zoltán (zongora)

15:00 : Taktaharkány
Műelődési Ház

MYNK Kvartett:
Kristó-Varga Nikolett, Nagy Szilvia (hegedű), Nagy Teodóra (brácsa), Mészáros Brigitta (gordonka)
"Zempléni Fesztivál"

17:00 : Bekecs
Katolikus templom

Musica Profana Régizene Együttes:
Andrejszki Judit (ének, csembaló, orgona)
Kállay Katalin (furulya, brácsa), Molnár Andrea (furulya), Lachegyi Róza, Vitárius Piroska (barokk hegedű), Szokos Augusztin (orgona, csembaló)
Művészeti vezető: Szabó Zsolt (viola da gamba)
"Zempléni Fesztivál"
Gustate & Videte

19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

"Kaposfest"
SCHUMANN: Dichterliebe (A költő szerelme) dalciklus, Op.48
A verseket írta: Heinrich Heine
Randall Scarlata (bariton), Frankl Péter (zongora)
BEETHOVEN: “Főherceg” trió Op.97
Kirill Troussov (hegedű), Henri Demarquette (cselló), Frankl Péter (zongora)

20:00 : Sárospatak
Református Kollégium, Imaterem

Megyesi Schwartz Lúcia (ének), Csillagh Katalin (zongora), Kóczán Péter (brácsa)
"Zempléni Fesztivál"
BRAHMS: Die Mainacht Op. 43. No. 2.
Geheimnis Op. 71. No. 3.
An die Nachtigall Op. 46. No. 4.
O wüss’t ich doch den Weg zurück Op. 63. No. 8.
Két dal alt hangra Op. 91.
BRAHMS: Esz-dúr szonáta brácsára és zongorára Op 120. No.2.
BRAHMS: g-moll rapszódia Op.79. No.2.
A mai nap
született:
1901 • Franz Konwitschny, karmester († 1962)
1924 • Georges Pretre, karmester († 2017)
1951 • Kovács János, karmester
elhunyt:
1981 • Karl Böhm, karmester (sz. 1894)
1996 • Sergiu Celibidache, karmester (sz. 1912)