vissza a cimoldalra
2018-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61147)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Gioacchino Rossini (1019)
Zenetörténet (237)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2932)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1116)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (591)
Élő közvetítések (7453)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Látogatás Luccában, a Puccini-múzeumban
Heiner Lajos, 2018-03-19 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

Látogatás Luccában, a Puccini-múzeumban A Puccini-család 1815-ben, Domenico Puccini halála után költözött a luccai San Lorenzo tér 9. szám alatti házba. Nem világos, hogy az egész hatalmas épület az övék volt, vagy csak egy nagy emeleti lakás, ahol ma a Puccini Múzeum található (az angol nyelvű ismertető hol „birth home”-ot, hol „house”-t említ).

1858. december 22-én itt született Giacomo Puccini, akit másnap már meg is kereszteltek, tartván a gyenge fizikumú csecsemő halálától.
Amikor a legteljesebb volt a család, a szülőkön kívül itt lakott egy nagymama, hat lány és egyetlen öccse is.

Az édesapa 1864-ben halt meg, az édesanya húsz évvel később. Ezt követően az ingatlannak kalandosan alakult a sorsa. Bérbe adták, majd a lánygyermekek lemondtak tulajdonjogukról, így a két fiútestvéréé lett. 1889-ben eladták, de visszavásárlási opcióval – 1893-ban, a Manon Lescaut sikere után Puccini vissza is tudta vásárolni, és utána a család tulajdonában maradt.
1974-ben adományozták a Puccini Alapítványnak, és 1979. október 28-án nyílhatott meg a Puccini Múzeum. Egy 2011-es alapos felújítás után ma úgy néz ki, mint a zeneszerző gyerekkorában.

A lakás szinte egésze bejárható. Megnézhető a szülőszoba, a hálószoba, a konyha és az ebédlő. A zeneszobában áll az a zongora, melyen Puccini a Turandotot komponálta. És van egy Turandot-szoba, többek között Maria Jeritza és Gina Cigna kosztümjeivel.

A legérdekesebbek azonban talán a 3. és 5. szoba kihúzható fiókjai, számos rendkívül értékes eredeti dokumentummal, többek között Puccini-levelekkel. Természetes, hogy Toscaninivel kapcsolatos anyagokkal is találkozunk, hiszen a két zenészt ugyan váltakozó emocionális hullámzású, de közel három évtizedes barátság kötötte össze.

A gazdag dokumentáció sem ad azonban választ a Puccini-interpretáció egyik legizgalmasabb kérdésére. Tudott, hogy a Bohémélet világpremierjét 1896. február 1-én Toscanini vezényelte, és a bemutató ötvenedik (!) évfordulója alkalmából, 1946. február 3-án és 10-én koncertszerűen eldirigálta New Yorkban is. Egészen különös módon a Maestro, aki mindig puritánul ragaszkodott a kottában leírt hangjegyekhez, itt a szövegben! eszközölt egy változtatást – az egyik legismertebb Puccini-kutatót, William Ashbrookot idézem (Puccini operái, 85. old., Zeneműkiadó, 1974): „A Toscanini vezényelte ötvenedik évfordulós Bohémélet (1946. február 3. és 10.), amely később RCA-Victor hanglemezen is kapható lett, mutatja, hogy még egy variáns létezik. Mielőtt Mimi távozna, hogy elbújjon a fa mögé, Francesco (később Frank) Valentino a következő szöveggel helyettesíti a jelenlegit: "Ora andate a casa, per or gli parleró, poi tutti vi diró". E váratlan változás forrása ismeretlen számomra.”

Valentinot már nem tudjuk megkérdezni, hiszen 2001-ben elhunyt.
Persze ha lenne erről valamilyen dokumentum tőle, mondjuk egy levél, tisztázhatná a kérdést.

Nos, létezik ilyen levél.

Alkalomadtán majd elküldöm a Múzeumnak.

Látogatás Luccában, a Puccini-múzeumban Köszönetünket fejezzük ki a Puccini Múzeum Sajtóosztályának a beszámoló megírásához nyújtott segítségéért.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

OrgonaExpedíció
Audiencia a hangszerek királynőjénél

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

17:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fassang László (orgona)
OrgonaExpedíció Extra
A Müpa+ hűségprogram exkluzív rendezvénye
jegyek nem válthatók

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Juhász Attila (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Azis Sadikovic
CAGE: 4'33”
IVES: A megválaszolatlan kérdés
COPLAND: The Tender Land – szvit: 3. The Promise of Living (Az élet ígérete)
ELMER BERNSTEIN: A hét mesterlövész
ELLINGTON: New World A-Comin' (Új világ jő)
DVOŘÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Ernst Reijseger (cselló), Harmen Fraanje (zongora, orgona), Mola Sylla (ének, afrikai hangszerek)
Vezényel: Wolfgang Kläsener
CAFe 2018
ERNST REIJSEGER - WERNER HERZOG: Cave of Forgotten Dreams – filmkoncert

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Szemere Zita, Bakos Kornélia, Szappanos Tibor, Bakonyi Marcell (ének)
Lisztes László (narrátor)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
HAYDN: Nelson-mise
ORBÁN GYÖRGY: Ricercare
Pászti-bérlet 1.
19:00 : Miskolc
Művészetek Háza Hangversenyterem

Horti Lilla, Schöck Atala, Horváth István, Kovács István
Nyíregyházi Cantemus Kórus, művészeti vezető: Szabó Soma
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Antal Mátyás
Hangforrás bérlet 2018/2019
ROSSINI: Tell Vilmos – nyitány
LISZT: Tasso – szimfonikus költemény
ROSSINI: Stabat Mater
Hangforrás bérlet 2018/2019
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)