vissza a cimoldalra
2019-03-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61570)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2319)
Társművészetek (1297)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4257)
Milyen zenét hallgatsz most? (25009)
Haladjunk tovább... (230)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11323)
A csapos közbeszól (95)

Edita Gruberova (3078)
Balett-, és Táncművészet (5722)
Élő közvetítések (7779)
Operett, mint színpadi műfaj (3871)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1616)
musical (185)
Simándy József - az örök tenor (588)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4463)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3180)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (596)
Franz Schmidt (3295)
Belcanto (920)
Jonas Kaufmann (2367)
Pantheon (2327)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1284)
László Margit (160)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Lucia ragyogása a felkelő nap országában
-beatrice-, 2017-11-17 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

right 2017. november 12.
Osaka Festival Hall

Donizetti: Lucia di Lammermoor
A Magyar Állami Operaház vendégjátéka

Lucia: Edita Gruberova
Edgardo: Balczó Péter
Enrico: Kelemen Zoltán
Raimondo: Kovács István
Arturo: Megyesi Zoltán
Alisa: Várhelyi Éva
Normanno: Újvári Gergely

a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
vez.Peter Valentovič

A világhírű szoprán, Edita Gruberova a Magyar Állami Operaház társulatával közös színpadi produkcióban most lépett először közönség elé. Három Lucia-előadást énekelt Japánban (Tokió, Osaka, Nagoya) Szabó Máté rendezésében.

A Pesten bemutatott új produkciót tavaly érte néhány kritika, elsősorban az ideiglenes, nem túl esztétikus "csővázas" díszlet miatt (az eredetileg tervezett díszlet ugyanis nem készült el a bemutatóra, egy gyorsan összerakott renoválási állványzat vette át a helyét). Amikor kiderült, hogy a MÁO japán Lucia-vendégjátékának egyik Luciája a Japánban igen nagy népszerűségnek örvendő Gruberova lesz, Pesten megindultak a találgatások, hogy fog-e a hetvenéves díva az állványzaton mászkálni (illetve mi lesz az állványzat helyett), fog-e "tusolni" a forrást jelképező, bőven ömlő, a színpadot csúszóssá tevő szárazjégben, fog-e a duettben a tenorral a színpadon fekve ölelkezni, a tervezett házasság elhálását mímelve.

Nos, mindezeket nem tette, sikerült a rendezést a művésznő számára egy kissé tradicionálisabb irányba módosítani, ami szerintem egyáltalán nem vált kárára a produkciónak. Az új díszlet jól sikerült, kétoldalt két sötét, szögletes építmény, ami egyszerre modern is, meg fel is idézi a történelmi várakat, kastélyokat. Középen nincs díszlet, az üres hátteret különféle fények világítják meg a különböző jelenetekben. A díszletrészekben lépcsők vannak, a jobb oldali díszletben tíz lépcsőfokkal, ezeken a primadonna az őrülési jelenetben lassan lejön. Szárazjég nem volt. Lucia ezúttal a feldöntött asztalra se ült rá, minthogy Enrico fel se döntötte az asztalt.

Mint ismeretes, a Lucia név fényt jelent, és Gruberova sugárzó, fénylő hangjával és színpadi kisugárzásával is megfelelt ennek a névnek. Sok Lucia-előadást láttam már vele, színpadon legutóbb 2009-ben Bécsben, azóta egyetlen alkalommal énekelte a szerepet: Pesten, koncertszerűen, 2014-ben. A mostani osakai előadással megint meglepett és ámulatba ejtett. Mindig dolgozik a szerepein, akárhány évtizede is énekli őket (Luciát éppenséggel 42 éve). Most több helyütt is a fülembe berögzülthöz képest legömbölyítettebb, lágyabb, még gyönyörködtetőbb megoldásokat alkalmazott, mint korábban, és ezek nem leegyszerűsítések voltak egyik esetben sem. A jól bevált kunsztjait pedig most is megcsinálta, a számomra legszebb az őrülési jelenet második felében a da capo résznél az "io pregherò per te... al giunger", amikor trillából lágyan átmegy glisszandóba, és ez ugyanolyan tökéletes volt, mint évtizedekkel ezelőtt.

A hang talán picit kevésbé ragyog, mint 20 évvel ezelőtt, de még most is úgy ragyog, mint senki másé. A legmagasabb, opcionális csúcshangok szólnak kicsit keményebben, mint hajdanán. Nemcsak a voce, de az énekesnő mozgása is úgy hatott, mintha fiatal lány lenne, a paróka meg a maszk is jó volt, legfeljebb közelről lehetett látni, hogy a művésznő már nem húszéves.

A zenekar, élén Peter Valentovičcsal, szépen, kifejezően kísért, és a kórus is kitett magáért. Az összes magyar közreműködő a tőle telhető legjobbat nyújtotta. Balczó Pétert jó ideje nem hallottam ennyire jó formában, szép ércesen szólt a hangja. Falzettben csak egyetlen magas hangot énekelt, a zárójelenetben - ez a hang persze nem szólt olyan erővel, mint a többi. Lehet, hogy ezért, de egyvalaki a végén kibúzta szerintem érdemtelenül, és a közönség többsége is tetszéssel fogadta a produkcióját. Kelemen Zoltán hozta a tőle már régóta megszokott profi színvonalat. Kovács István, mint általában, nem dörgő-zengő gigahanggal, hanem stílusos énekléssel vétette észre magát. Megyesi Zoltán és Újvári Gergely is a szokásos jó formáját hozta, Várhelyi Éva pedig a tavalyi Alisához képest határozottan nyeresége a produkciónak.

A tavalyi pesti előadásoktól eltérően most a partitúrának nem az eredeti (magasabb), hanem a hagyományos verziója szólalt meg. Nagy örömömre szerepelt a Lucia-Raimondo duett is, amit korábban Gruberovával színpadon sosem, csak egyszer, egy 2002-es koncerten hallottam élőben.

A japán közönség lelkes volt, a végén sokan állva fejezték ki tetszésüket.

Sajnos az előadás után nem volt autogram-osztás, így az utcán a művészbejárónál rengeteg japán rajongó gyűlt össze, hogy legalább egy pillantást vethessen a dívára. A színház személyzete igyekezett az emberáradatot kulturáltan kordában tartani (rajongótársak elbeszélése szerint az előző, tokiói előadás után sokkal durvább volt a helyzet). Nehéz volt a művésznőhöz közel férni egy köszöntés erejéig is, aztán elvitte az autó, a rajongók integetésétől kísérve.

right
fotó:©Farkas Péter

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Szabadi Vilmos (hegedű), Farkas Gábor (zongora)
"Összkiadás élőben"
MOZART: 33. (Esz-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 481
MOZART: B-dúr hegedű-zongora szonáta, K. 372 (töredék, M. Stadler befejezésével)
MOZART: 35. (A-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 526
MOZART: 36. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, K. 547
21:00 "Kóda" Beszélgetés az előadókkal

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Maria Solozobova (hegedű), Iris-Meongwon Cho (cselló)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Leoš Svárovský
HAYDN: 2. (D-dúr) gordonkaverseny, Hob. VIIb:2
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, Op.64
CSAJKOVSZKIJ: 5. (e-moll) szimfónia, Op.64

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Kökény Quartet:
Kökény Eszter, Dósa Csenge (hegedű), Görbicz Fülöp (brácsa), Tomasz Máté (cselló)
MOZART: 14. (G-dúr) vonósnégyes, K. 387 („Tavasz”)
WEINER: G-dúr vonósnégyes, op. 26 („Pasztorál, fantázia és fúga”)
BEETHOVEN: 11. (f-moll) vonósnégyes, op. 95 („Serioso”)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Bánk bán

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Kristóf Réka (ének)
Simplicissimus Kamaraegyüttes
Művészeti vezető: Németh Zsombor
"A Régizene Európai Napja az Óbudai Társaskörben "
J.S. BACH: 5., D-dúr brandenburgi verseny, BWV 1050
J.S. BACH: Kantáta "Weichet nur, betrübte Schatten", BWV 202
J.S. BACH: C-dúr Concerto hegedűre, csellóra és generálbasszusra (korabeli átirat BWV 525 és 1032 nyomán)
J.S. BACH: Kantáta "Jauchzet Gott in allen Landen", BWV 51

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Nagy Csaba, Sárai Gábor (reneszánsz lant)
"A Régizene Európai Napja"
Mille Regretz - Lant duettek a XVI. századból
(Josquin, C. Morales, N. Gombert, A. Willaert, E. Valderrabano, Fr. da Milano, V. Galilei valamint Fumie Sikichi művei)

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sebestyén Márta
Vizin Viktória, Cser Krisztián
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
román népi táncok
BARTÓK: Román népi táncok, Sz. 68, BB 76
magyar népdalok
BARTÓK: Magyar parasztdalok, Sz. 100, BB 107
BARTÓK: A kékszakállú herceg vára, op. 11, Sz. 48, BB 62
19:00 : Nagykanizsa
Hevesi Sándor Művelődési Központ

Chisa Kitagawa (hegedű)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Izaki Masahiro
SIBELIUS: d-moll hegedűverseny, op. 47
SOSZTAKOVICS: 12., d-moll szimfónia, „Az 1917-es év”

A mai nap
született:
1685 • Johann Sebastian Bach, zeneszerző († 1750)
1839 • Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, zeneszerző († 1881)
1914 • Paul Tortelier, csellista († 1990)
1921 • Arthur Grumiaux, hegedűs († 1986)
elhunyt:
1936 • Alexander Glazunov, zeneszerző (sz. 1865)
1951 • Willem Mengelberg, karmester (sz. 1871)
1962 • Sándor Erzsi, énekes (sz. 1885)
1998 • Galina Ulanova, balett-táncos