vissza a cimoldalra
2017-12-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60217)
Társművészetek (1222)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3860)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2877)
Erkel Színház (8617)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (426)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (583)
Kodály Zoltán (357)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1206)
Élő közvetítések (6758)
Franz Schmidt (2978)
film és zene (187)
A nap képe (2010)
Jonas Kaufmann (2151)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4125)
Operett, mint színpadi műfaj (3413)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2456)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2430)
Berlioz újratemetése (145)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A Hugenották második szereposztása (néhány reflexióval, párhuzamban az elsővel)
- ppp -, 2017-11-15 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

A Hugenották második szereposztása 2017. október 31. / november 5,9.

Erkel Színház

Valois Margit, Navarra királynője - Kolonits Klára / Rőser Orsolya Hajnalka
Urbain, a királynő apródja - Balga Gabriella / Heiter Melinda
Saint-Bris gróf - Cseh Antal / Busa Tamás
Valentine, Saint-Bris gróf lánya - Létay Kiss Gabriella / Kriszta Kinga
Raoul de Nangis, protestáns úr - Boncsér Gergely / László Boldizsár
Marcel, Raoul szolgája - Bretz Gábor / Gábor Géza
Nevers grófja - Haja Zsolt /Sándor Csaba
Cossé, katolikus úr - Kiss Tivadar / Mukk József
Tavannes, katolikus úr - Dékán Jenő / Turpinszky Gippert Béla
Thoré, katolikus úr - Cserhalmi Ferenc / Kőrösi András
De Retz, katolikus úr - Fülep Máté / Gradsach Zoltán
Méru, katolikus úr - Laborfalvi Soós Béla / Erdős Attila
Maurevert, katolikus úr - Kiss András / Molnár Zsolt
Bois-Rosé, hugenotta katona - Kristofori Ferenc / Beöthy-Kiss László
Inas - Roska Dániel
1. udvarhölgy - Kerék Judit
2. udvarhölgy - Németh Mónika
Egy íjász - Búra Attila

a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
vez. Oliver von Dohnanyi

Az Operaház új produkciójáról, amely a reformáció 500. évfordulójának köszöntésére született, oldalunkon már olvasható részletes kritika, így az előadást rendezői és szcenikai értelemben már nem tartom szükségesnek tüzetesen vizsgálni. Mindössze annyit szögeznék le, nem elsőként, valószínűleg nem is utolsóként, hogy az Erkel Színház közönsége minden este kitörő lelkesedéssel fogadta magát a tényt, a műtől és annak zenei értékeitől, zenetörténeti helyétől és jelentőségétől függetlenül, hogy végre egy olyan operaelőadást láthat, amely úgy néz ki…, mint egy operaelőadás. Szikora János lényegre szorítkozó rendezése és a pompás jelmezkollekció önmagában a siker garanciájának tekinthető.

Meyerbeer műve nem tartozik az alaprepertoárba, ami magyarázható egyrészt a közönség zenei ízlésének és időérzékelésének változásával. Húzások nélkül eléri a rövidebb Wagner-operák hosszúságát, és valljuk be azt is, hogy Meyerbeer nem volt a színpadnak, néhány ismertebb árián és duetten kívül a dallamnak olyan mestere, mint Bellini, Donizetti, és főleg néhány évtizeddel később Verdi. Gyakran gondoltam arra, hogy egy-egy drámai helyzetet mennyivel tömörebben, feszesebben és fantáziadúsabban komponáltak volna meg ők.

A bemutatóra készülve megnéztem és meghallgattam egyébként is kedvenc felvételemen (Bécs, 1971.) kívül néhány CD- és videó-verziót, és titkon azt reméltem, hogy a pesti bemutatóra nagyobb „ollóval” készülnek majd, minek által az előadás a még jól elviselhető időkereten belül marad. Nem így történt: maradt még üresjárati rész bőven, viszont számomra teljesen érthetetlenül és elfogadhatatlanul kihúzták a mű talán legnépszerűbb zeneszámát, Urbain apród rondóját, amely a második felvonásban megelőzi Raoul bekötött szemű érkezését.

A mű másik problémája, mely miatt igen nehéz folyamatosan repertoáron tartani, de még csak bemutatni is, hogy főszerepei elképesztő vokális igényeket támasztanak megszólaltatói iránt. Jó szopránokat még lehet találni, de olyan tenort és basszust, aki megfelel Raoul és Marcel követelményeinek, egy színházban, két szereposztásban már sokkal nehezebb, szinte a lehetetlennel határos. Épp itt látom a pesti előadások másik gyenge pontját: a szerepek énekesi megvalósítását.

Nem kérdés, nem lehet az, hogy a két este csillaga Kolonits Klára volt Valois Margit szerepében. Még fel se megy a függöny áriája előtt, a nézőtéren már szinte tapintható a várakozás feszültsége. Mindenki a csodára vár! És a csoda nem marad el: egy nagy énekesnő, valószínűleg pályája csúcsán, olyan színvonalon tolmácsolja a szólamot, ami nemzetközi mércével is a legmagasabbnak tekinthető. Teljesen homogén hang, minden fekvésben azonos szín, a szinte semmiről nem szóló szöveg érzelmekben gazdag előadása, a koloratúréneklés valószínűtlen bravúrja kápráztat el, és arat méltán viharos sikert.

Rőser Orsolya Hajnalka a második szereposztásban szintén kiváló produkciót nyújt. A matéria nem olyan attraktív, mint Kolonitsé, problémáját, ha van, a regiszterek színének különbözőségében hallom. Rőser hangja a C’ körüli tartományig megőrzi teltségét, fényét és színét, de felette, a legfelső tartományban gyakran beszűkül, éles lesz és karcosodik. Ebben a fekvésben is tökéletesen biztos és bravúros, szórja a magasabbnál magasabb hangokat, közöttük tartott F’-et is, csak éppen a hangzás élménye a fülnek nem ugyanaz, mint az egy szinttel alacsonyabb regiszterben. Ennek ellenére alakítása a mostani Hugenották vitathatatlanul nagy értéke.

A szoprán triász, ahogy magamban elneveztem a három kiválóságot, harmadik tagja Kriszta Kinga. Egy ígéretes Gara Mária és egy nagyszerű Melinda után már nem meglepetés ez a Valentine, de önmagában öröm és meglepetés a színpadon egy ilyen fényes, a magas regiszterben ilyen biztos, nagyszerű volumennel és gyönyörű színnel szárnyaló szopránhangot hallani. Nem titkolom véleményemet, hogy az utóbbi évek legjobb lírai szopránját hallom benne. Szerepe, nehézségét tekintve eléri, hosszúsága miatt még talán túl is szárnyalja a Királynő szólamát, legfeljebb a koloratúrkészséget és az extrém magasságokat nem teszi próbára. Kriszta Kinga fáradhatatlanul és meggyőző erővel énekelt, bírta végig az igen magas lágét — nagy kár, hogy a mai operaházi futószalagon nincs idő, nincs lehetőség a vokális megvalósítással azonos szintre hozni színészi alakítását is. Ehhez ma már sajnos hiányoznak azok a kiváló rendező pedagógusok is, akiktől a korábbi korosztályok még megtanulhatták a színpad fortélyait is. Így Kriszta Kinga mozgásából, színpadi reflektálásából még hiányzik az, ami alakításának hangi részében hibátlanul megvan. (Egyetlen tanácsom számára: vigyázzon magára, hangjára, ne engedjen semmiféle csábításnak és kísértésnek! Ha esetleg egy szép napon valaki Abigéllel vagy majd egyszer Turandottal kecsegtetné… Mert egy ekkora volumen a csúcshangokon veszélyes ám... könnyen megtéveszthet másokat, de magát az énekest is.)

A Hugenották legfontosabb szerepe, mint annyi más operában is: a tenor. Raoul szólamára az Operaház két olyan tenoristát állított ki, akiknek hangjából összegyúrva jöhetne ki egy, az ideálist megközelítő megoldás. Boncsér Gergely üzembiztos magas regisztere alól hiányzik a középfekvés ereje; László Boldizsár középregisztere közelebb állna ugyan az elvárhatóhoz, de csúnya falzettel megoldott csúcshangjai mellett ott is kissé erőltetve és sápadtan szól. Sajnos mindkettejük énekéből hiányolnom kellett a francia operákhoz elengedhetetlen elegáns formálást. Alakításban Boncsér a hitelesebb, tudván, hogy számíthat magas hangjaira, oldottabb és fesztelenebb a színpadon; László Boldizsárt mintha jobban megülné az előtte tornyosuló akadályoktól való félelem.

A Hugenották második szereposztása

Urbain apród szerepét általában koloratúr mezzókra szokták kiosztani, bár az első felvonás cavatináját szopránok is éneklik olykor koncertszámként. A mű hangi egyensúlya azonban túlságosan egy irányba billen még egy szopránnal. Most ennek ellenére két, mezzo szerepeket éneklő, annak elkönyvelt, valójában lírai szoprán kapta a feladatot. (Hát, igen, ma nincs sem egy fiatal Pánczél Évánk, se Komlósi Ildikónk, sem Ulbrich Andreánk…) Balga Gabriella nagyon kedves figurát teremt, magasan ülő, karcsú hangjának nem okoznak gondot a magasságok. Róla feltételezem, hogy technikailag el tudta volna énekelni a kihúzott Rondót is. Heiter Melinda annyi hangtalan Lola és Bervoix Flóra után már önmagában azzal meglepett, hogy a szerepet lényegében egyáltalán meg tudta csinálni. Éneke nem briliáns, de legalább korrekt, viszont egyértelmű, hogy a Rondót, annak gyakran igen mély fekvése miatt nem lett volna képes megszólaltatni.

A két szereposztás leggyengébb pontja a kifejezetten mély basszust kívánó Marcel. Az utolsó előadást leszámítva minden este Bretz Gábort hallottam, aki eggyel szaporította — vagy ő, vagy a színház vezetése — szereposztási tévedéseinek számát. A belépőjének mondható korálban hangja egyáltalán nem szól az alsó, a hugenotta harci dalban pedig csak erőtlenül a felső regiszterben. Alkatilag sem felel meg a műben Raoul öreg szolgájaként megjelölt szerepre. Gábor Géza pár éve még sokkal közelebb állt volna hangilag az elvárásokhoz, szomorúan kellett tapasztalnom azonban, hogy súlyos technikai válságba került. Nem szól egyetlen regiszterben se, képtelen a folyamatos dallamformálásra, éneke gyakran prózára emlékeztetett. Jelen állapotában sajnos csak comprimario feladatokra alkalmas, Marcel pedig nem az. (Újra és újra, ha kell, ezerszer is szóvá kötelező tenni, hogy a színház vezetése megengedhetetlenül mellőzi a vezető basszus szólamokban Rácz Istvánt és Fried Pétert. A szereposztáskor nem lehet ill. nem lehetne szempont az, hogy a színház vezetői milyen emberi viszonyban vannak ezzel vagy azzal az énekessel. Csak a szakmai szempontok számíthatnak!)

A mellékszereplők végtelen felsorolásától most eltekintek. Csak azt jegyezném meg, hogy Busa Tamás továbbra is őrzi a korábbi évekhez képest jobb hangi állapotát, amellyel tavasszal Tiborcot énekelte. Haja Zsolt és Sándor Csaba is kellemes színpadi jelenség, de a szerephez az övékénél erőteljesebb bariton orgánumot képzelnék. A katolikus urak ötöséből jobbnak, meggyőzőbbnek hallottam a második estén szereplőket.

Az előadások szoprán triászán kívül legelégedettebb az énekkar teljesítményével voltam. (Betanító: Csiki Gábor) Ha valakinek volt alkalma különböző közösségi oldalakon figyelemmel kísérni az Operaház őszi programját, tudhatja, hogy a felkészülés igen zsúfolt menetrend közepette, erősen behatárolt időkeretben zajlott, ami egy olyan nagy és összetett mű esetében, mint a Hugenották, egyáltalán nem lehetett könnyű feladat. Sokféle szerepcsoport, hol protestánsnak öltözve, hol katolikusnak, hol kis csoportban, hol nagy tablóban… és az a rengeteg francia szöveg a véget nem érő recitativókban! Hogy mindez ilyen kiválóan sikerült, azért nagy tapsot és elismerést érdemel az összes közreműködő.

Az idő rövidsége bizonyára kellemetlen körülményt jelentett a vendégkarmesternek, Oliver von Dohnányinak is. Lehet, hogy egy alaposabb és elmélyültebb próbafolyamattal több színt hozott volna ki zenekarából, amely a drámai részekben számomra megfelelő erővel szólt, legfeljebb a franciásan elegáns részekben hiányoltam egy kis könnyedséget. Az aprómunkához mindig több idő kell. Hiába: fát gyalulni könnyebb, mint gyémántot csiszolni. Talán majd jövőre — ha a Hugenották műsoron marad. Amíg ez a három nagyszerű szoprán rendelkezésre áll, feltétlenül érdemes ott tartani. Legfeljebb tenorban és basszusban kelne el egy kis erősítés.

A Hugenották második szereposztása
fotó:© Nagy Attila

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-Kukacok Akadémiája"
Zenés beavató foglalkozás

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Takáts Márton (zongora), Baksa Krisztina (gordonka)
RAVEL: Szonáta, Op. posth (Christian Proske átirata)
BEETHOVEN: 12 variáció a „See the conqu’ring hero comes” témájára a Judas Maccabäusból, WoO 45
POULENC: Szonáta csellóra és zongorára

11:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

14:30 : Budapest
BFZ Próbaterme

"Kakaókoncert"
BFZ a fiatalokért
ismétlés: 16:30

15:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

Kocsis Krisztián, Zsoldos Bálint (zongora)
Oláh Vilmos (hegedű), Devich Gergely (gordonka)
KODÁLY: Szonáta csellóra és zongorára, Op.4
BARTÓK: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
BEETHOVEN: D-dúr szonáta csellóra és zongorára, op. 102, No. 2
BRAHMS: d-moll hegedű-zongora szonáta, op. 108

15:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Borbély László (zongora)
műsorvezető: Kovács Sándor
"Zenebeszéd"
Bach: Goldberg változatok, BWV 988

16:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Görög Noémi, Görög Enikő (zongora)
Lukácsházi Győző (műsorvezető)
BRAHMS: Két keringő, op. 39
BRAHMS: V. magyar tánc
KODÁLY-IVÁN SÁRA: Háry-fantázia négy kézre
ALEKSANDAR VUJIC: Szerb kóló
SAINT-SAËNS: Vadszamarak
SAINT-SAËNS: Haláltánc
PIAZZOLLA-BORIS MLADENOVIC: Libertango
MILICA ILIC: Aladdin-fantázia

17:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Gyermán Júlia (hegedű), Zárbok Zita (brácsa)
Zuglói Filharmónia
Vezényel: Kocsár Balázs
TÓTH PÉTER: Téli Rege
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante K.364
SIBELIUS: V. Szimfónia

17:30 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Kiss Judit Anna, Tatai Nóra, Gulyás Bence, Szűcs Attila (ének)
Sotkó Eszter (zongora)
Gulyás Dénes (rendező, műsorvezető)
"Kodály-dalok"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Gulyás Márta tanítványai

18:00 : Budapest
Fonó Budai Zeneház

Vizeli Bálint, Túri Luca, Cseszák Zsombor, Samu Zoltán
"135 éve született Kodály Zoltán"
A VI. Kecskeméti Prímásverseny díjazottjainak akusztikus koncertje: Vizeli Bálint, Túri Luca, Cseszák Zsombor, Samu Zoltán

18:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

18:30 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

Szent Efrém Férfikar
"Miatyánk koncert"
Karitatív gyűjtés a közel-keleti keresztény iskolák számára

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

Csordás Klára (ének), Érdi Tamás (zongora), Lencsés Lajos (angolkürt)
Korhecz Imola (moderátor)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Farkas Róbert
MOZART: A varázsfuvola - nyitány
LISZT: Loreley
WEBER: Hangversenydarab, op. 79
CHOPIN: Andante spianato és Nagy polonéz, op. 22
KODÁLY: Marosszéki táncok zongorára
KODÁLY: Epigrammák
KODÁLY: Nausikaa
KODÁLY: Marosszéki táncok zenekarra

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - KÓTA által az összkari művek előadásához delegált énekkarok
KODÁLY 135

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Feledi János (koreográfia)
"A varázslat"
JOHN WILLIAMS: Harry Potter-szvit
ROSSINI-RESPIGHI: A varázsdoboz

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Kirill Troussov (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
VIVALDI: A négy évszak
PIAZZOLLA: A négy évszak Buenos Airesben

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
vez.: Szenthelyi Miklós
18:00 : Veresegyház
Szentlélek templom

Barthold Kuijken (barokk fuvola), Márta Nóra (barokk fuvola), Ewald Demeyere (csembaló)
"Bach és fiai"
JOHANN SEBASTIAN BACH: G-dúr triószonáta BWV 1039
WILHELM FRIEDEMANN BACH: f-moll duett No.6.
CARL PHILIPP EMANUEL BACH: E-dúr triószonáta Wq 162
JOHANN SEBASTIAN BACH: e-moll szonáta BWV 1034
JOHANN CHRISTOPH FRIEDRICH BACH: d-moll szonáta fuvolára és obbligato csembalóra
JOHANN CHRISTIAN BACH: G-dúr triószonáta

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély, Lovarda

Miksch Adrienn, Schöck Atala, Balczó Péter, Cser Krisztián (ének)
Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar
Gödöllõi Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szabó Soma és Horváth Gábor
KODÁLY: Budavári te Deum
KODÁLY: Fölszállott a páva - variációk egy magyar népdalra

19:00 : Pécs
Kodály Központ

Pannon Filharmonikusok
Vezényel a verseny három legeredményesebb versenyzője
"Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny"
Gálakoncert
ERKEL: Hunyadi László –nyitány
LISZT: Esz-dúr zongoraverseny
KODÁLY: Háry János szvit

19:20 : Szentendre
Péter Pál Templom

Járdányi Gergely (nagybőgő)
Musica Beata Kórus
Új Szentendrei Kamarazenekar
J.S.Bach és Kodály Zoltán művei
A mai nap
született:
1770 • (vlsz.) Ludwig van Beethoven, zeneszerző († 1827)
1775 • François-Adrien Boïeldieu, zeneszerző († 1834)
1882 • Kodály Zoltán, zeneszerző, népzenekutató, zenetudós († 1967)
1917 • Delly Rózsi, énekes († 2000)
1946 • Trevor Pinnock, karmester, csembalista
elhunyt:
1783 • Johann Adolph Hasse, zeneszerző (sz. 1699)
1921 • Camille Saint-Saëns, zeneszerző (sz. 1835)
1923 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző (sz. 1873)