vissza a cimoldalra
2019-09-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (4060)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1762)
Balett-, és Táncművészet (5875)
Élő közvetítések (8127)
Opernglas, avagy operai távcső... (20315)
Kimernya? (3217)
Társművészetek (1404)
Erkel Ferenc (1063)
A nap képe (2154)
Franz Schmidt (3421)
Simándy József - az örök tenor (624)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4381)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Bach zongorán - Jevgenyij Koroljov estje a Zeneakadémián
- vape -, 2017-10-26 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

Jevgenyij Koroljov 2017. október 16.
Zeneakadémia, Nagyterem

J. S. Bach: 6. (e-moll) partita, BWV 830
J. S. Bach: 2. (a-moll) angol szvit, BWV 807
J. S. Bach: Tizenöt háromszólamú invenció, BWV 787–801
J. S. Bach: A fúga művészete, BWV 1080 (részletek)

Jevgenyij Koroljov (zongora)

Az e-moll partita nagyon csembalószerű, harminckettedes futamokkal indul, a koncertkezdés izgalmát is beleszámítom abba, hogy Koroljov ezeket a kelleténél harsányabban játszotta, de azután jött az ellenpontozásos szakasz, és ott már a fegyelmezett zongoristát hallottuk. Aki, bár figyelembe veszi azokat a korlátokat, amelyeket a régi billentyűs hangszerekre írt művek állítanak egy Steinway-zongorista elé, nem tekinti irányadónak a csembaló hangzásvilágát. Zongorázik, de nincsenek túlzott forték, az agogikai megoldások is visszafogottak, és nem törekszik arra sem, hogy a kelleténél nagyobb tempókkal virtuózi tettnek mutassa be némely tétel eljátszását.

Legfőbb eszköze az a lekerekített hang, amely kifinomult billentéskultúra eredménye, ebből a hangvételből csak időnként zökken ki, egy-egy magasabb regiszterben megszólaltatott futam harsányabban, ellenőrizetlenebbül. Szépen, elmélyülten játszik az egyszerűbb szövetű stilizált tánctételekben, de a kontrapunktikus tételekben mintha egy felsőbb szférába lépne, ezekben egy közlendőjét nagyon határozottan megfogalmazó művészt hallottunk.

Mindenesetre a két hosszú szvit gondolatgazdagon, élményszerűen szólalt meg, gyorsan elrepült a hangverseny első felének ötven perce. Ennek ellenére kissé furának éreztem a műsorösszeállítást, lehetett volna keverni a műfajokat: a kifejezetten ellenpontozó művek a rövidebb második félidőre maradtak. A tizenöt háromszólamú invenció – Sinfonia – jogosan van tandarabként számontartva, de Bach, mint mindig, nagyon alapos munkát végzett.

A kis művek nem csak a többszólamú komponálás, szólamszerkesztés módszerébe, és annak játéktechnikájába vezetik be a zenetanulókat, de előadásuk során megkívántatik tőlük a dallamos játékmód is, mindent összevéve, ezek valódi hangversenyszámok is. Koroljov erről az oldalukról közelítette meg őket, megannyi kis karakterdarabot hallottunk, gyorsabbat, lassabbat, vidámabbat, elgondolkodtatóbbat. Ami természetesen nem jelentette azt, ne fordított volna gondot arra, hogy megszólaljanak a szólamvezetési finomságok is. Valahogy így kell ezt.

A négy kontrapunkt a Fuga művészetéből, mondani sem kell, nem okozott meglepetést, ezt tudja a legjobban Koroljov. Nem, az, hogy legjobban tudja, helytelen kifejezés: ő azért született, hogy ezeket zongorán nekünk itt és most eljátssza. Itt tényleg nincs szó hangszerről, és arról, mi ez a mű, illetve részei. Elméleti konstrukciók hangzó formába öntve? Netán önálló világgal rendelkező zenedarabok? Nála egy az egész. Nem az a lényeg, zongora vagy orgona. Vagy zenekar. Nem az a lényeg, forte vagy piano. Mint ahogy Bach számára az elsődleges szándék az volt, megérteni Istent, vagy legalább megszólítani azzal, nézd, itt a teremtés tökéletességének bizonyítéka, hogy létezik olyan csoda, mint a fúga. Koroljov megtanulta ezt a nyelvet tökéletesen tolmácsolni.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Constantin Talmaciu (fuvola), Sara Gheorghe (marimba)
Aradi Állami Filharmónia
vez: Dorin Frandeș
MOZART: Divertimento K 136 D-dúr vonószenekarra
STAMITZ: G-dúr fuvolaverseny
PIAZZOLLA: Libertango marimbára és vonószenekarra
BARTÓK: Román népi táncok
VITTORIO MONTI: Csárdás
ALBENIZ: Asturias marimbára és vonószenekarra

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Thurzó Zoltán (zongora)
Liszt Ferenc, Chopin és Rachmaninov műveiből

19:00 : Budapest
Erkel Színház

1ST STEPS
Balett-est három részben

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Baráth Emőke, Valerio Contaldo, Michal Czerniawski, Cyril Auvity, Francisco Fernández-Rueda, Peter Harvey, Núria Rial, Antonio Abete, Luciana Mancini
Budapesti Fesztiválzenekar
Fischer Iván Operatársulat tánc- és énekkara
Vezényel és rendező: Fischer Iván
MONTEVERDI: La favola d'Orfeo
A mai nap
történt:
1809 • Megnyílt a Royal Opera House Londonban
született:
1587 • Francesca Caccini, zeneszerző († kb. 1640)
1916 • Simándy József, énekes († 1997)
1971 • Anna Netrebko, énekes
elhunyt:
2008 • Maurizio Kagel, zeneszerző (sz. 1931)