vissza a cimoldalra
2017-12-16
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60216)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3860)
Társművészetek (1220)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (581)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1206)
Élő közvetítések (6758)
Franz Schmidt (2978)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (425)
film és zene (187)
Kodály Zoltán (354)
Erkel Színház (8615)
A nap képe (2010)
Jonas Kaufmann (2151)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4125)
Operett, mint színpadi műfaj (3413)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2456)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2430)
Berlioz újratemetése (145)
Lisztről emelkedetten (881)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Gondolatok a Bánk bánról a második szereposztás ürügyén II.
- zéta -, 2017-09-20 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

Erkel Bánk bánja az Erkel Színházban 2017. szeptember 14.
Erkel Színház

II. Endre - Káldi Kiss András
Gertrud - Németh Judit
Ottó - Horváth István
Bánk bán - Molnár Levente
Melinda - Rőser Orsolya Hajnalka
Tiborc - Rácz István
Petur bán - Kelemen Zoltán
Biberach - Cseh Antal
Királyi tiszt - Irlanda Gergely

a Magyar Állami Operaház Ének- és Zenekara
vez. Kocsár Balázs

És akkor beszéljünk magáról az előadásról is.

Vidnyánszky Attila nem lehetett nagyon megelégedve kerek kilenc esztendővel ezelőtti, debreceni rendezésével. Persze, egy művész is fejlődik, látásmódja alakul, mégis feltűnően kevés ponton emlékeztet a mostani Erkel színházi produkció a régire, pedig még a díszlettervezője is ugyanaz (Alekszandr Belozub). Nem a régi, merevebb tablókat hiányoltam az első és utolsó felvonásból, sokkal inkább az egész előadást átható általános gondolatot.

Vidnyánszky hősei jönnek-mennek a színpadon, keringenek a zenekari árok körül, bár ennek a miértjét nem sikerült megfejteni. Bejátsszák a kétszintes teret, de mégis időről időre vontatottan leül a cselekmény. A mozgalmas első felvonásban a rendező ilyenkor mindig keresztülhurcoltatja egy hatalmas tálcán a darab ikonját, egy szarvast. Jobbról balra, kis szünettel később vissza, közben a szarvasról fogy a hús. Elterelő hadművelet, arról szól, hogy ne unatkozzunk.

Sajnos a rendező nem bízik bennünk, nézőkben sem, szájbarágósan mutatja meg a Bánk-Tiborc kettős alatt, hogy ugyanazon időben Ottó miként teszi magáévá Melindát, nehogy valami másra gondoljunk. Vagy ott van az a kicsit nevetséges ügyetlenkedés, ahogyan Bánk végez a királynéval, a hintaszék-trónnal tiporja halálra, hogy érezzük, a hatalmi jelkép miként tud ölni.

Csalódik az, aki igazi szimbólumokat keres Vidnyánszky rendezésében. A nyitány alatt bejön Bánk a földszint közepén, nagyon űzött, nagyon komor és nagyon elgondolkodó. Látjuk is, amint a súlyos terhek hogyan nyomják a vállát. Nagy nehezen föltámolyog a színpadra, ahol útjelző táblák mutatják az irányt, össze-vissza, egy kőrakás tövéből kiemel egy koponyát („to be, or not to be…”), s míg tartja, messze elnéz Gácsország felé. Tiborc érkezik rendezői balról, megzavarja a Nagyurat a töprengésben, végül némán ketten kétfelé rebbennek, s végére is ér a nyitány. Mivel egy jelzés nem jelzés, a koponya előkerül még egyszer, ezúttal a „Hazám, hazám” előtt szorongatja a Nagyúr. Nekem ezek szimplán az üres pátosz jelei, minden valódi mélység nélkül. Van ebből még jócskán az este során, míg el nem jutunk az utolsóig, a záróképben a kosárkás, fehér ruhás kislányig, gondolom, a gyermek Árpádházi Szent Erzsébetig. A magam részéről azzal sem tudok mit kezdeni, hogy az elhunytak, Gertrud, Biberach, Petur és a legvégén Melinda a gyermekével szép egységesen beülnek a proszcéniumpáholyba előadást nézni, miután sikeresen elűzték onnan az addig ott lábatlankodó operatőröket.

Vidnyánszky rendezése nem sok segítséget nyújt a főszereplőknek a jellemek kibontásában sem, így ki-ki azzal dolgozik, amivel tud, amit otthonról, vagy az előző rendezésből hozott. Aki többet, az eredményesebb. Bánk alakítója igazán hendikepes, mert a rendező kitartóan végignézetteti vele, amint Ottó teszi a szépet a hitvesének, s Bánk csak bámul, fogja a fejét, kaparja a falat, de nem lép közbe. Mintha ez lenne Vidnyánszky egyetlen igazi mondandója Erkel Ferenc hőséről: egy bika alkatú, de tétova, tutyimutyi, magába roskadó értelmiségi, s talán azért is tart itt az ország, mert ilyenek viselnek tisztséget.

Ezen az estén Molnár Levente énekelte Bánkot, amúgy a tiszta második szereposztást kaptuk. Palló Imre bő két évtizedes töretlen fejlődés után kapta meg a Nagyúr szerepét, Molnár már tizenkét év hullámzás után eljutott ide. Ugyan az alkata és játéka nagyon jól passzol Vidnyánszky látványos ürességeihez, nem hinném, hogy Molnár Levente kedvéért vették elő a bariton-Bánk verziót. Az ok nagyon egyszerű, a harmincas évei közepén járó énekes csak igen szűk spektrumban tudja megjeleníteni a szerep hangi kívánalmait. A hang matt színű, a magasságok csak erős tremolóval és erőltetetten szólalnak meg. Nem segített ezen a beugrás ténye sem, hiszen az előző napon is, meg utána a következőn is énekelhette ezt a súlyos terhet jelentő szólamot.

Melinda alakítója Rőser Orsolya Hajnalka. Az első felvonás legnagyobb részét forte üzemmódban vészeli át, ami nem segít a kifinomult figura megteremtésében. Az első pianót a második felvonás közepén, az „Ölj meg engemet Bánk”-ban halljuk tőle, melyet – ilyen előzmények után – meglepően gyöngéden tolmácsol. Ez az ária és kettőse Bánkkal jelzi, hogy lehetnének még tartalékai, ha egy rendező segítene neki azokat kibontani. Mert Rőser játéka nagyon sablonos, alig találjuk meg Melinda (bármilyen) egyéniségét jellemző vonásokat. A Tiszaparti jelenetben inkább a technikai kivitelezésre összpontosít, mint a kifejezésre. Ez sok szerepben elegendő, de itt, most, ebben a szólamban aligha.

Németh Judit igazi királynői megjelenésével és mozgáskultúrájával már félig megnyerte a csatát. Játékában nyoma sincs olyan intrikusi attitűdöknek, mint amit az első szereposztásról olvashattunk. Ez a Gertrudis mindössze felelőtlenül noszogatja öccsét egy kis unaloműző szórakozásra, bele sem gondolva a következményekbe. Vokálisan az első felvonásban a lágyabb, engedékenyebb figurát hozza, de mélyebb fekvésű szólamával emiatt kicsit el is tűnik az együttesekben. Kettőse Bánkkal már kihozza a drámai színeket, erős koncentrációval igazi fenevaddá válik.

Horváth István egyszerűen lubickol Ottó szerepében. Ez az Ő igazi fachja, körülbelül ugyanaz, mint egykoron Réti Józsefé. Meg sem kottyan neki a nyaktörő szólam, kicsit azt érezzük, szinte a végtelenségig tud magasságban terjeszkedni. Játékban a túlmozgásos és akaratos, de mégis gyáva herceg alakjából igazi főszerepet kreált. Az este meglepetéseként a produkció legszebb énekesi teljesítményét vitathatatlanul Tiborc alakítója, Rácz István szolgáltatta. Gyönyörű, meleg, puha hangon, szinte filozofikus szomorúsággal tolmácsolta a szólamot. Ilyenkor döbbenünk rá, hogy néha milyen egyszerű mindenféle rendezői sallangon átlépni.

Petur bánként Kelemen Zoltán magabiztosan hozta a háromversszakos Bordalt, sajnálatosan ez a verzió sem nyújt sokkal többet Petúrnak. II. Endre viszont két komolyabb áriával szerepel, melyet Káldi Kiss András megbízhatóan tolmácsol. A szólam maga talán egy kicsit mélyebbre koncentráló hangot igényel, de a művész kulturáltan áthidalja a kényes szakaszokat. Cseh Antal miképpen kilenc éve Debrecenben és idén tavasszal Szegeden, itt is Biberach szólamát énekli, bár a nyár eleji Operakalandban még Tiborc volt. A sokoldalú, erős karakterű énekes a rendezői elvárásokon is túlteljesít, csúfondáros hangadásával is jelzi, Biberach mennyire felülről tekint le az egész magyar-meráni konfliktusra.

Az előadás biztos pontja és erőssége ezúttal is az Magyar Állami Operaház Énekkara. A zenekar és karmestere, Kocsár Balázs tevékenységét a középhez igazodás határozta meg elsődlegesen ezen az estén. Kicsit több líra, kicsit több dráma jobb lett volna, néha viszont hiányzott egy-egy ponton egy kis megállás, máshol meg a szilaj száguldás.

Őszintén remélem, hogy a következő Bánk-premier nem tizenhárom esztendő múltán érkezik el Budapestre.

Erkel Bánk bánja az Erkel Színházban
fotó:© Nagy Attila

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-Kukacok Akadémiája"
Zenés beavató foglalkozás

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Takáts Márton (zongora), Baksa Krisztina (gordonka)
RAVEL: Szonáta, Op. posth (Christian Proske átirata)
BEETHOVEN: 12 variáció a „See the conqu’ring hero comes” témájára a Judas Maccabäusból, WoO 45
POULENC: Szonáta csellóra és zongorára

11:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

14:30 : Budapest
BFZ Próbaterme

"Kakaókoncert"
BFZ a fiatalokért
ismétlés: 16:30

15:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

Kocsis Krisztián, Zsoldos Bálint (zongora)
Oláh Vilmos (hegedű), Devich Gergely (gordonka)
KODÁLY: Szonáta csellóra és zongorára, Op.4
BARTÓK: Táncszvit, Sz. 77, BB 86
BEETHOVEN: D-dúr szonáta csellóra és zongorára, op. 102, No. 2
BRAHMS: d-moll hegedű-zongora szonáta, op. 108

15:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Borbély László (zongora)
műsorvezető: Kovács Sándor
"Zenebeszéd"
Bach: Goldberg változatok, BWV 988

16:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Görög Noémi, Görög Enikő (zongora)
Lukácsházi Győző (műsorvezető)
BRAHMS: Két keringő, op. 39
BRAHMS: V. magyar tánc
KODÁLY-IVÁN SÁRA: Háry-fantázia négy kézre
ALEKSANDAR VUJIC: Szerb kóló
SAINT-SAËNS: Vadszamarak
SAINT-SAËNS: Haláltánc
PIAZZOLLA-BORIS MLADENOVIC: Libertango
MILICA ILIC: Aladdin-fantázia

17:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Gyermán Júlia (hegedű), Zárbok Zita (brácsa)
Zuglói Filharmónia
Vezényel: Kocsár Balázs
TÓTH PÉTER: Téli Rege
MOZART: Esz-dúr sinfonia concertante K.364
SIBELIUS: V. Szimfónia

17:30 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Kiss Judit Anna, Tatai Nóra, Gulyás Bence, Szűcs Attila (ének)
Sotkó Eszter (zongora)
Gulyás Dénes (rendező, műsorvezető)
"Kodály-dalok"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Gulyás Márta tanítványai

18:00 : Budapest
Fonó Budai Zeneház

Vizeli Bálint, Túri Luca, Cseszák Zsombor, Samu Zoltán
"135 éve született Kodály Zoltán"
A VI. Kecskeméti Prímásverseny díjazottjainak akusztikus koncertje: Vizeli Bálint, Túri Luca, Cseszák Zsombor, Samu Zoltán

18:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

18:30 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

Szent Efrém Férfikar
"Miatyánk koncert"
Karitatív gyűjtés a közel-keleti keresztény iskolák számára

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

Csordás Klára (ének), Érdi Tamás (zongora), Lencsés Lajos (angolkürt)
Korhecz Imola (moderátor)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Farkas Róbert
MOZART: A varázsfuvola - nyitány
LISZT: Loreley
WEBER: Hangversenydarab, op. 79
CHOPIN: Andante spianato és Nagy polonéz, op. 22
KODÁLY: Marosszéki táncok zongorára
KODÁLY: Epigrammák
KODÁLY: Nausikaa
KODÁLY: Marosszéki táncok zenekarra

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - KÓTA által az összkari művek előadásához delegált énekkarok
KODÁLY 135

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
Feledi János (koreográfia)
"A varázslat"
JOHN WILLIAMS: Harry Potter-szvit
ROSSINI-RESPIGHI: A varázsdoboz

19:30 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Kirill Troussov (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
VIVALDI: A négy évszak
PIAZZOLLA: A négy évszak Buenos Airesben

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
vez.: Szenthelyi Miklós
18:00 : Veresegyház
Szentlélek templom

Barthold Kuijken (barokk fuvola), Márta Nóra (barokk fuvola), Ewald Demeyere (csembaló)
"Bach és fiai"
JOHANN SEBASTIAN BACH: G-dúr triószonáta BWV 1039
WILHELM FRIEDEMANN BACH: f-moll duett No.6.
CARL PHILIPP EMANUEL BACH: E-dúr triószonáta Wq 162
JOHANN SEBASTIAN BACH: e-moll szonáta BWV 1034
JOHANN CHRISTOPH FRIEDRICH BACH: d-moll szonáta fuvolára és obbligato csembalóra
JOHANN CHRISTIAN BACH: G-dúr triószonáta

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély, Lovarda

Miksch Adrienn, Schöck Atala, Balczó Péter, Cser Krisztián (ének)
Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar
Gödöllõi Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szabó Soma és Horváth Gábor
KODÁLY: Budavári te Deum
KODÁLY: Fölszállott a páva - variációk egy magyar népdalra

19:00 : Pécs
Kodály Központ

Pannon Filharmonikusok
Vezényel a verseny három legeredményesebb versenyzője
"Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny"
Gálakoncert
ERKEL: Hunyadi László –nyitány
LISZT: Esz-dúr zongoraverseny
KODÁLY: Háry János szvit

19:20 : Szentendre
Péter Pál Templom

Járdányi Gergely (nagybőgő)
Musica Beata Kórus
Új Szentendrei Kamarazenekar
J.S.Bach és Kodály Zoltán művei
A mai nap
született:
1770 • (vlsz.) Ludwig van Beethoven, zeneszerző († 1827)
1775 • François-Adrien Boïeldieu, zeneszerző († 1834)
1882 • Kodály Zoltán, zeneszerző, népzenekutató, zenetudós († 1967)
1917 • Delly Rózsi, énekes († 2000)
1946 • Trevor Pinnock, karmester, csembalista
elhunyt:
1783 • Johann Adolph Hasse, zeneszerző (sz. 1699)
1921 • Camille Saint-Saëns, zeneszerző (sz. 1835)
1923 • Kacsóh Pongrác, zeneszerző (sz. 1873)