vissza a cimoldalra
2020-07-15
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11538)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (723)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3975)
Kimernya? (3707)
Operett, mint színpadi műfaj (4384)
Franz Schmidt (3641)
Gioacchino Rossini (1034)
Régizene (3428)
Élő közvetítések (8501)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4864)
Lehár Ferenc (715)
Pantheon (2695)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1979)
Opernglas, avagy operai távcső... (20522)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1433)
Sass Sylvia (478)
Antonin Dvorak (199)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Egy nem szokványos hangverseny ürügyén
- eszbé -, 2017-07-25 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

A kiskakas gyémántfélkrajcárja A Café momus kitartóbb olvasói megszokhatták, hogy ilyenkor a nyár közepe felé megjelenik a lap hasábjain egy-egy írás a kecskeméti Kodály Művészeti Fesztivál valamelyik hangversenyéről. Most kivételesen egy szokatlan beszámolóval jelentkezem egy szokatlan eseményről. Valószínűleg nem én vagyok az egyetlen, aki hiányolja a zenei csemegéket, mert a sok viszonylag könnyen behatárolható repertoárt felmutató nagyzenekari koncert, operaelőadás, kamarahangverseny közé néha jól esne valami más is. A főváros ebben a tekintetben eltérő kategória, de Budapesten kívül már meglehetősen szűkül a választék. Ahol egyáltalán van valami, ott gyakori, hogy nyáron kizárólag korábbi és jelenlegi zeneiskolai tanulók szolgáltatják a zenei életet. Félreértés ne essék, nincs abban semmi hiba, és csak helyeselni tudom, ha a zene gyerekek által (is) megszólal, csak ne legyen kizárólagos kultúrforrás. Nos, Kecskeméten ez nincs így, mi több, az itteni nyárnak a felsoroltakon kívül van még egy nagyobb kulturális eseménye: a nyári Kodály Fesztivállal egyidőben a Kodály Intézet már négyévtizedes múltra visszatekintő szemináriuma is zajlik ilyenkor, ahol a világ különböző tájairól idesereglett érdeklődők két hétig ismerkednek a kodályi koncepcióval. Az idei szeminárium egyik eseménye volt egy gyermekopera előadás.

A kiskakas gyémántfélkrajcárja, Vass Lajos és Donászy Magda alkotása hangzott el gyermekszereplőkkel, a kíséretet eredetileg adó kamarazenekar szerepét ezúttal egy zongora látta el. Nincsen összehasonlítási alapom, most láttam először, de biztosan állíthatom, hogy ez valószínűleg a legjobb előadás, amit a mű eddig átélhetett. A szereplők egytől-egyig a Kecskeméti Református Iskola egyik ötödikes osztályának diákjai voltak, tehát nem zenetagozatos, hanem "csak" egy a művészeti nevelésre is gondot fordító intézmény tanulói, de ez a produkció zenei vonatkozásain egyáltalán nem látszott meg: a zenei betétek sok zenetagozatos iskolát meghaladóan tisztán, szépen és igényesen szólaltak meg, maga a produkció pedig kifejezetten pazar volt. Élvezetes, változatos, a víz, a tűz, és a darazsak felszívása például egyszerű, de ugyanakkor frappáns és szellemes megoldás volt, nyugodtan megálná a helyét bármelyik színházban, ahogyan az egész előadás is. Nem illik leírni, tulajdonképpen a produkció leggyengébb láncszeme maga a mű, de mind a gyerekek színészi alakítása, mind a díszletek, mind pedig a színpadi történések feledtetni tudák az opera tökéletlenségeit, miközben a nézőnek sem üresjárat, sem a rendező öncélú, az eredeti műhöz csak nagy jóindulattal, vagy azzal sem kapcsolható megoldásai miatt sem kellett bosszankodnia. Az előadók a közönséggel egyetemben láthatóan élvezték a bemutatót, pedig hozzá kell tenni, hogy közvetlenül előtte egy bravúros ének-zene bemuatóórán is teljes odaadással vettek részt, és azt se feledjük, mindezt az iskolai szünet kellős közepén, a teremben is érezhető nyári kánikulában kellett véghezvinniük. Aki csak szülőként próbálta már ilyenkor rávenni a csemetéjét, hogy legalább kezdje el a nyárra kapott kötelező olvasmányt, az tudja, érti, mit jelent ez. Itt jegyezném meg, mert megérdemlik, hogy néven nevezzük őket, hogy a felkészítést Jámborné Márkus Emőke énektanár, Szondiné Asztalos Éva magyartanár, osztályfőnök és Dr. Babiczkiné Pellikán Krisztina Márta magyartanár, drámapedagógus vezette. Zongorán Madarász Éva, művésztanár működött közre, a jelmezeket Áipli Magdolna készítette, a táncot Huszár Ildikó tanította be.

Az előadás közben déjavu érzésem támadt, és csakhamar rá is jöttem miért: valóban átéltem már igen hasonlót, valamikor a múlt század nyolcvanas éveinek közepén. A helyszín Kecskemét volt, ahol gyermekszereplőkkel adtak elő egy zenés színpadi művet. Akkor ez Kodály Háry Jánosa volt, ha emlékeim nem csalnak, a Katona József Színházban láthattam. Országos híre ment annak a produkciónak, talán ez is kap majd kellő figyelmet.

S amikor az ember ehhez hasonló eseményekkel, jelenségekkel találkozik, akkor elefelejtve a hírekben röpködő milliárdokat, a reklámokból ránk ömlő fejfájás-csillapítókat és társait, egy picit megnyugszik - azért talán van még remény, a láng nem húnyt ki.

A kiskakas gyémántfélkrajcárja

Műsorajánló
Mai ajánlat:
21:00 : Budapest

Baráth Emőke, Fodor Beatrix, Fodor Gabriella, Sáfár Orsolya, Szemere Zita, Balga Gabriella, Horváth István, Haja Zsolt, Szegedi Csaba, Bretz Gábor, Kálmán Péter, Szvétek László - ének
Magyar Állami Operaház Zenekara
vez. Madaras Gergely
Rossini: A sevillai borbély - nyitány
Rossini: A sevillai borbély - „Ecco ridente in cielo” (Almaviva kavatinája, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „Largo al factotum” (Figaro belépője, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „Se il mio nome saper voi bramate” (Almaviva szerenádja, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „Una voce poco fa” (Rosina kavatinája, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „La calunnia è un venticello” (Don Basilio rágalomáriája, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „A un dottor della mia sorte” (Bartolo áriája, I. felvonás)
Rossini: A sevillai borbély - „Ah! Qual colpo inaspettato” (Almaviva, Figaro és Rosina tercettje, II. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Cinque… dieci… venti” (Figaro és Susanna kettőse, I. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Se vuol ballare, signor Contino” (Figaro cavatinája, I. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Non so più cosa son, cosa faccio” (Cherubino áriája, I. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Non più andrai” (Figaro C-dúr áriája, I. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Porgi amor” (A grófné kavatinája, II. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Voi che sapete” (Cherubino áriája, II. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Un moto di gioia” (Susanna ariettája, II. felvonás), K. 579
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Crudel perchè finora” (Almaviva és Susanna kettőse, III. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Hai già vinta la causa” (Almaviva áriája, III. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Dove sono i bei momenti” (A grófné áriája, III. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - Sull'aria! Che soave zeffiretto (A grófné és Susanna levélkettőse, III. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - „Deh vieni, non tardar” (Susanna rózsaáriája, IV. felvonás)
Mozart: Figaro házassága, K. 492 - II. felvonás finálé
A mai nap
elhunyt:
1930 • Auer Lipót, hegedűs, tanár, karmester (sz. 1845)