vissza a cimoldalra
2017-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3834)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59739)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Társművészetek (1196)
Haladjunk tovább... (121)
Milyen zenét hallgatsz most? (24970)
Momus társalgó (6046)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11086)
A csapos közbeszól (94)

Bartók Béla (1881-1945) (192)
Bartók Béla szellemisége (177)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4049)
Franz Schmidt (2893)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2317)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (233)
Balett-, és Táncművészet (5398)
Bánk bán (2929)
Ilosfalvy Róbert (769)
Élő közvetítések (6586)
MET-es operaelőadások moziban (592)
Thomas Hampson (255)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1055)
Opernglas, avagy operai távcső... (19848)
Operamúzeum (910)
Ferencsik János (75)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Pál Tamás 80
Heiner Lajos, 2017-07-16 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Pál TamásÚgy két hete került sor a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Tosca premierjére. Azóta több kritika és operabaráti vélemény látott napvilágot – nem egyöntetűen dicsérve a produkciót.

Ám egyetlenegy olyannal nem találkoztam, mely ne odaadóan dicsérte volna a dirigens, Pál Tamás teljesítményét a pulpituson („Pál könnyed mozdulatokkal varázsolta elénk a legdrámaibb és legbensőségesebb pillanatokat egyaránt.” – így Márok Tamás a Revizorban.)

Nem voltam rest, s utánanéztem, miket is írtunk Pál Tamás fellépéseiről az elmúlt öt esztendőben. Öten számoltunk be vele kapcsolatos eseményekről – egyetlen negatív véleményt nem találtam.

Amikor a Maestrót háromnegyed évszázados születésnapján köszöntöttem (article.php?artid=6372), megírtam néhány „kívánságomat” – s lám, több teljesült is. Volt egy – fenomenális – Macbeth, s egy hasonlóan nagysikerű ősBánk Szegeden, s jövőre jön a Tisza-parti városban sosem játszott Ernani, hallhattunk Haydnt, persze nagyon jól jönnének még a szimfóniák – esetleg a 67-es, ez a gazdag haydn-i oeuvre egyik legfineszesebb darabja, nem is jut hirtelen eszembe, mikor indított utána az osztrák mester ismét Prestoval egy szimfóniát.

Pál Tamás S titkolt vágyam: egy Gioconda a Szegedi Szabadtérin, ahogy anno néhai Nikolényi István direktor úr tervezte – a szereposztás szinte teljesen adott, Boross Csillával a címszerepben, László Boldizsár mint Enzo, lehetne Kelemen Zoltán Barnaba, bár szívem mélyén ott a titkos vágy, hátha Domingo… És Kálnay Zsófia Lauraként, és, és, és…

Apropó, énekesek. Pál dirigensi kvalitásairól már sok szó esett, kevesebb arról, hány énekest fedezett fel, vagy pátyolgatott – kezdve a legendás 1975-ös Figaro Cherubinjétől, Vámossy Évától napjainkig. Nem írok listát, hiányos lenne minden bizonnyal, de azért álljon itt néhány név, teljesen szubjektív alapon: Nadia Cerchez, Hanczár György, Kálnay Zsófia, Kelemen Zoltán, Ő szerezte meg Szegednek Misura Zsuzsát és Németh Jóskát, s a névsor hosszan folytatható lenne.

S szintén talán nem kellően értékeljük Pál kutatókedvét, egy kisgyerek kíváncsiságával veti be magát az újba, az ismeretlenbe, az újrafelfedezendőbe. Pál Tamás Gondoljunk számos ritkaság hangfelvételére, vagy arra, hogy az ismertet, a megszokottat is új fényben képes megmutatni – gondolok az ős-Macbethre, vagy a rendhagyó Trubadúr-hanganyagra, balettel, az áriák második strófáinak variációs ismétlésével. Vagy a nagyszámú ismeretlen opusz magyarországi be- és újra bemutatásával, csak Verditől a Stiffeliótól A pünkösdi királyságon, A két Foscarin keresztül egészen az Alziráig.

Szinte lehetetlen érdemit hozzátenni ahhoz, amivel a Maestrot öt éve köszöntöttük. Talán csak annyit: az oly sokunk által várt Kossuth-díj még mindig nem „jött össze”. De, mutatis mutandis, olyan ez, mint Bohumil Hrabal hiányzó Nobel-díja, ugyan kit érdekel bármiféle elismerés egy szinten felül?

Caro Maestro, kívánunk Neked jó egészséget, és kérünk Tőled még sok-sok felejthetetlen zenei élményt!

A mai nap különös varázzsal bír az életedben: immáron beléptél az Utolsó Nagy Karmesterbölények nagyon-nagyon kicsi és nagyon-nagyon elit társaságába.

Pál Tamás

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Birsen Ulucan (zongora), Ozcan Ulucan (hegedű), Bársony Péter (brácsa), Rózsa Richárd (gordonka)
FAURÉ: c-moll zongoranégyes Op. 15.
BRAHMS: g-moll zongoranégyes Op. 25.

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Hegedűs Endre (zongora)
"Emlékhangverseny Bartók Béla halálának évfordulóján"
BARTÓK: Este a székelyeknél és Allegro barbaro
BARTÓK: Szvit op. 14
BARTÓK: Szonatina
BARTÓK: Régi táncdalok a 15 magyar parasztdalból
LISZT: A Villa d'Este szökőkútjai
LISZT: 104. Petrarca - szonett
LISZT: I. elfelejtett keringő
DONIZETTI - LISZT: Lammermoori Lucia - reminiszcenciák S. 397
KODÁLY: Marosszéki táncok

19:00 : Budapest
Bethlen Téri Színház

Garami Gábor és Bede Péter
"Párbeszéd koncert"

19:00 : Budapest
Radnóti Színház

"Viva Bartók"
Bálint András és Fülei Balázs levélkoncertje

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Estefania Avilés, Kiss Judit Anna, Ninh Duc Hoang Long, Endrész Ferenc (ének)
A Szent Gellért Akadémia zenekara
Vaszy Viktor Kórus (karigazgató: Gyüdi Sándor)
Vezényel: Yoon Kuk Lee
"X. Szent Gellért Fesztivál"
BEETHOVEN–KARAJAN: Európa-himnusz
BEETHOVEN: 9. (d-moll) szimfónia, Op.125
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)