vissza a cimoldalra
2018-01-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1228)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60404)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Kedvenc előadók (2815)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

A Porgy és Bess Magyarországon (232)
Operett, mint színpadi műfaj (3468)
musical (175)
Abbado – az ember (147)
Erkel Színház (8776)
Élő közvetítések (6849)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (534)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2563)
Kolonits Klára (1029)
Bretz Gábor (119)
Operamúzeum (912)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1284)
Franz Schmidt (3024)
Bánk bán (2941)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4150)
Bartók Béla (1881-1945) (200)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Zeneileg nagyszerű – A szegedi Faustról
Heiner Lajos, 2017-06-01 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

A szegedi Faustról 2017. május 26.
Szegedi Nemzeti Színház

Faust - László Boldizsár
Mefisztó - Kiss András
Valentin - Kendi Lajos
Margit - Kónya Krisztina
Siebel - Horák Renáta
Wagner - Altorjay Tamás
Márta - Laczák Boglárka

a Szegedi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara
vez. Pál Tamás

Az én bűnöm.

Sosem tudtam igazán megbarátkozni a francia (nagy)operákkal.

A sok statisztika szerint minden idők legnépszerűbb operájával, a Carmennel sem (noha számos előadását láttam, többek között egy bécsi évadnyitót Baltsával és Domingóval).

Gounod Faustja sem került igazán közel a szívemhez. Dacára pár slágerszámnak, szétesőnek, inkoherensnek tartom a darabot.

Bodolay Géza (a művész előszeretettel tünteti fel magát csak vezetéknevével, csupa nagybetűvel – eddig látott két operarendezése erre nem ad alapot) sem győzött meg e műfaj iránti fogékonyságáról.

Ez a produkció köszönőviszonyban sem volt Gounod operájával, vagy a Faust-témakörrel. Az első benyomás: a színpadon az ötvenes, hatvanas évek rádió- és TV-készülékei. Hatalmas vásznon film pereg, ha jól vettem ki, indiai vonat gördül, teteje teli utasokkal, de oldaláról is csimpaszkodnak.

Goethe és Schiller szobra, fejüket időnként lekapják.

Az volt az érzésem, hogy a forgószínpad többet forgott, mint állt.

Általában, mindenki rohangált, a színen nagyon sokszor a tánckar tagjai.

Egy órányit kellett agyalnom, miért nem tetszik Bodolay munkája. Dacára minden pszeudodinamizmusnak, egyszerűen ötlettelen, művi és unalmas.

S nem jelent meg a színpadon négy Gounod.

Bodolay Álarcosbál és Faust rendezése után a Színház vezetőségének érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy a művészt életfogytiglan tiltsa el: ne nyúljon többé operához.

Szerencsére van az operában egy hosszú balettbetét, ahol Bodolay nem garázdálkodhatott. Juronics Tamás tánckara vette át a terepet, s ha rendelkezésemre állna, mind a tíz táncos nevét NAGYBETŰVEL írnám le. Mozgalmas, látványos, elvarázsoló volt ez a Walpurgis-éj.

A Pál Tamás vezette zenekar, mely az egész előadásban magas színvonalon teljesített, a balett zárórészében csillogott és villogott, bukfencezett, cigánykereket hányt.

A szegedi Faustról Magas színvonalú énekesi teljesítmények. A meglepetés Kendi Lajos Valentinje, korábban sosem ismertem. Szép színű, világosabb bariton, muzikális, remek színpadi játékokkal, ki lehetett találni, ki volt tanára.

A többieket már (sokszor) hallottam. Kónya Krisztina Margitja, mint a művésznő többi szerepében, nem elsősorban a hangszépséggel ejt rabul, hanem frazeálásával, finomságával, nőiességével. Egyedül a zárójelenetben keveselltem a voce súlyát.

Kiss András brillírozott Mefisztóként. Az ő vörös-fekete jelmeze (Bianca Imelda Jeremias) a legsikeredettebb. Kiss hangja, nomen non est omen, hatalmas, nem egy behízelgő, olaszos orgánum, a la Pinza vagy Siepi, de a figurához illik. S ehhez társul a művész mefisztói fenotípusa is.

Horák Renáta remek Siebel, adekvát Laczák Boglárka (Márta) és az ubikviter Altorjay Tamás (Wagner).

S végül a címszereplő, László Boldizsár. Szerencsés volt ez a hetem, a mai tenorínséges időkben hétfőn Pécsett Francesco Demurot láthattam-hallhattam Lord Arthur Talbotként, most meg Lászlót. Az ő legnagyobb erénye, akárcsak szardíniai kollégájánál, az atombiztos magasság (noha a kavatina C-je most nem tartozott élete legjobbjai közé). László hangja olvadékonyabb, csillogóbb, mint az olasz tenoré. S már egy korábbi Tosca kapcsán leírtam, teljesen megszabadult pályakezdésének esztrád-manírjaitól. Ám az a véleményem, hogy Riccardo, Manrico, Cavaradossi szenvedélyes alakjai közelebb állnak egyéniségéhez, mint Gounod hőse.

Mira János díszlete egyszerű, matematikai képletekkel teleírt fal, néhány asztal, szék.

A szegedi operalátogatók már megszokták, hogy az előadásokhoz egy míves, ingyenes leporelló jár. A mostani (sajnos, nem derül ki, kinek a munkája) különösen értékes. A Faust-témakörből szemezget idézeteket, eredeti nyelven, magyar fordítással – Goethe, Leroux, Bulgakov, D’Annunzio, s mások.

Felemásra sikeredett tehát ez a szegedi Faust.

Ha valaki látta a néhai Jozef Bednárik prágai Rómeó és Júlia rendezését, megbizonyosodhatott, Gounod-t színpadra lehet állítani modern és mégis kortalan eszközökkel.

Ez most Szegeden nem sikerült.

A szegedi Faustról
fotó:© Szegedi Színház, Kelemen József

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Déri György (cselló), Kemenes András (zongora)
A:N:S Chorus
Vezényel és mesél: Bali János
"Liszt-Kukacok Akadémiája"
A „felesleges” kotta
Alleluja. Non vos relinquam orphanos – gregorián
Alleluja. Non vos relinquam orphanos – organum duplum
Viderunt omnes – organum quadruplum (részlet)
SCHUBERT: Die Advokaten (Az ügyvédek), D. 37
WEBERN: Drei kleine Stücke (Három kis darab), Op. 11
KURTÁG: Jelek, játékok és üzenetek – Message-consolation á Christian Sutter
KURTÁG:Játékok (részletek)

11:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

LOL
Balett-est két részben

11:00 : Budapest
Erkel Színház

RÁNKI GYÖRGY: Pomádé király új ruhája

18:00 : Budapest
Kassák Múzeum

Traverata - korhű hangszereken:
Balogh Vera (fuvola), Feltein Attila (hegedű), Móré László (brácsa), Maróth Bálint (cselló)
MOZART: Kontratáncok K.609
JOHANN NEPOMUK WENDT: A-dúr kvartett nr.3
MOZART - WENDT: A varázsfuvola [K.620]

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Tímár Sára (ének)
Sebő Ferenc, Dúcz Erzsébet, Enyedi Ágnes, Égető Emese, Horváth Sára, Orbán Johanna, Paár Julianna, Soós Réka (ének)
Kalász Máté, Mihó Attila (hegedű)
Fekete Márton (brácsa), Lelkes András (bőgő), Szabó Dániel (cimbalom, ének), Juhász Zoltán (furulya), Halászi Lehel (furulya, kaval, tánc), András Orsolya (ütőgardon, ének)
Tázló együttes:
Draskóczi Lídia (hegedű), Sófalvi Kiss Csaba (furulya), Németh László (koboz), Benke Félix (dob)
Tímár Sára lemezbemutató koncertje
"Minek nevezzelek…"

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

LOL
Balett-est két részben

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Tosca

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Szokolay Balázs (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny, Op.23
FRANCK: d-moll szimfónia, FWV 48
A mai nap
született:
1848 • Henri Duparc, zeneszerző († 1933)
1941 • Plácido Domingo, énekes
1945 • Peter Konwitschny, operarendező
1947 • Matuz István, fuvolista
elhunyt:
1851 • Albert Lortzing, zeneszerző (sz. 1801)
1948 • Ermanno Wolf-Ferrari, zeneszerző (sz. 1876)
1973 • Szabolcsi Bence, zenetörténész (sz. 1899)