vissza a cimoldalra
2017-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3834)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (59739)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2273)
Társművészetek (1196)
Haladjunk tovább... (121)
Milyen zenét hallgatsz most? (24970)
Momus társalgó (6046)
Kedvenc előadók (2796)
Kedvenc művek (141)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11086)
A csapos közbeszól (94)

Bartók Béla (1881-1945) (192)
Bartók Béla szellemisége (177)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4049)
Franz Schmidt (2893)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2317)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (233)
Balett-, és Táncművészet (5398)
Bánk bán (2929)
Ilosfalvy Róbert (769)
Élő közvetítések (6586)
MET-es operaelőadások moziban (592)
Thomas Hampson (255)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1055)
Opernglas, avagy operai távcső... (19848)
Operamúzeum (910)
Ferencsik János (75)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Zeneileg nagyszerű – A szegedi Faustról
Heiner Lajos, 2017-06-01 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

A szegedi Faustról 2017. május 26.
Szegedi Nemzeti Színház

Faust - László Boldizsár
Mefisztó - Kiss András
Valentin - Kendi Lajos
Margit - Kónya Krisztina
Siebel - Horák Renáta
Wagner - Altorjay Tamás
Márta - Laczák Boglárka

a Szegedi Nemzeti Színház Ének- és Zenekara
vez. Pál Tamás

Az én bűnöm.

Sosem tudtam igazán megbarátkozni a francia (nagy)operákkal.

A sok statisztika szerint minden idők legnépszerűbb operájával, a Carmennel sem (noha számos előadását láttam, többek között egy bécsi évadnyitót Baltsával és Domingóval).

Gounod Faustja sem került igazán közel a szívemhez. Dacára pár slágerszámnak, szétesőnek, inkoherensnek tartom a darabot.

Bodolay Géza (a művész előszeretettel tünteti fel magát csak vezetéknevével, csupa nagybetűvel – eddig látott két operarendezése erre nem ad alapot) sem győzött meg e műfaj iránti fogékonyságáról.

Ez a produkció köszönőviszonyban sem volt Gounod operájával, vagy a Faust-témakörrel. Az első benyomás: a színpadon az ötvenes, hatvanas évek rádió- és TV-készülékei. Hatalmas vásznon film pereg, ha jól vettem ki, indiai vonat gördül, teteje teli utasokkal, de oldaláról is csimpaszkodnak.

Goethe és Schiller szobra, fejüket időnként lekapják.

Az volt az érzésem, hogy a forgószínpad többet forgott, mint állt.

Általában, mindenki rohangált, a színen nagyon sokszor a tánckar tagjai.

Egy órányit kellett agyalnom, miért nem tetszik Bodolay munkája. Dacára minden pszeudodinamizmusnak, egyszerűen ötlettelen, művi és unalmas.

S nem jelent meg a színpadon négy Gounod.

Bodolay Álarcosbál és Faust rendezése után a Színház vezetőségének érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy a művészt életfogytiglan tiltsa el: ne nyúljon többé operához.

Szerencsére van az operában egy hosszú balettbetét, ahol Bodolay nem garázdálkodhatott. Juronics Tamás tánckara vette át a terepet, s ha rendelkezésemre állna, mind a tíz táncos nevét NAGYBETŰVEL írnám le. Mozgalmas, látványos, elvarázsoló volt ez a Walpurgis-éj.

A Pál Tamás vezette zenekar, mely az egész előadásban magas színvonalon teljesített, a balett zárórészében csillogott és villogott, bukfencezett, cigánykereket hányt.

A szegedi Faustról Magas színvonalú énekesi teljesítmények. A meglepetés Kendi Lajos Valentinje, korábban sosem ismertem. Szép színű, világosabb bariton, muzikális, remek színpadi játékokkal, ki lehetett találni, ki volt tanára.

A többieket már (sokszor) hallottam. Kónya Krisztina Margitja, mint a művésznő többi szerepében, nem elsősorban a hangszépséggel ejt rabul, hanem frazeálásával, finomságával, nőiességével. Egyedül a zárójelenetben keveselltem a voce súlyát.

Kiss András brillírozott Mefisztóként. Az ő vörös-fekete jelmeze (Bianca Imelda Jeremias) a legsikeredettebb. Kiss hangja, nomen non est omen, hatalmas, nem egy behízelgő, olaszos orgánum, a la Pinza vagy Siepi, de a figurához illik. S ehhez társul a művész mefisztói fenotípusa is.

Horák Renáta remek Siebel, adekvát Laczák Boglárka (Márta) és az ubikviter Altorjay Tamás (Wagner).

S végül a címszereplő, László Boldizsár. Szerencsés volt ez a hetem, a mai tenorínséges időkben hétfőn Pécsett Francesco Demurot láthattam-hallhattam Lord Arthur Talbotként, most meg Lászlót. Az ő legnagyobb erénye, akárcsak szardíniai kollégájánál, az atombiztos magasság (noha a kavatina C-je most nem tartozott élete legjobbjai közé). László hangja olvadékonyabb, csillogóbb, mint az olasz tenoré. S már egy korábbi Tosca kapcsán leírtam, teljesen megszabadult pályakezdésének esztrád-manírjaitól. Ám az a véleményem, hogy Riccardo, Manrico, Cavaradossi szenvedélyes alakjai közelebb állnak egyéniségéhez, mint Gounod hőse.

Mira János díszlete egyszerű, matematikai képletekkel teleírt fal, néhány asztal, szék.

A szegedi operalátogatók már megszokták, hogy az előadásokhoz egy míves, ingyenes leporelló jár. A mostani (sajnos, nem derül ki, kinek a munkája) különösen értékes. A Faust-témakörből szemezget idézeteket, eredeti nyelven, magyar fordítással – Goethe, Leroux, Bulgakov, D’Annunzio, s mások.

Felemásra sikeredett tehát ez a szegedi Faust.

Ha valaki látta a néhai Jozef Bednárik prágai Rómeó és Júlia rendezését, megbizonyosodhatott, Gounod-t színpadra lehet állítani modern és mégis kortalan eszközökkel.

Ez most Szegeden nem sikerült.

A szegedi Faustról
fotó:© Szegedi Színház, Kelemen József

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Birsen Ulucan (zongora), Ozcan Ulucan (hegedű), Bársony Péter (brácsa), Rózsa Richárd (gordonka)
FAURÉ: c-moll zongoranégyes Op. 15.
BRAHMS: g-moll zongoranégyes Op. 25.

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Hegedűs Endre (zongora)
"Emlékhangverseny Bartók Béla halálának évfordulóján"
BARTÓK: Este a székelyeknél és Allegro barbaro
BARTÓK: Szvit op. 14
BARTÓK: Szonatina
BARTÓK: Régi táncdalok a 15 magyar parasztdalból
LISZT: A Villa d'Este szökőkútjai
LISZT: 104. Petrarca - szonett
LISZT: I. elfelejtett keringő
DONIZETTI - LISZT: Lammermoori Lucia - reminiszcenciák S. 397
KODÁLY: Marosszéki táncok

19:00 : Budapest
Bethlen Téri Színház

Garami Gábor és Bede Péter
"Párbeszéd koncert"

19:00 : Budapest
Radnóti Színház

"Viva Bartók"
Bálint András és Fülei Balázs levélkoncertje

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Estefania Avilés, Kiss Judit Anna, Ninh Duc Hoang Long, Endrész Ferenc (ének)
A Szent Gellért Akadémia zenekara
Vaszy Viktor Kórus (karigazgató: Gyüdi Sándor)
Vezényel: Yoon Kuk Lee
"X. Szent Gellért Fesztivál"
BEETHOVEN–KARAJAN: Európa-himnusz
BEETHOVEN: 9. (d-moll) szimfónia, Op.125
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)