vissza a cimoldalra
2018-12-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4129)
Társművészetek (1284)
Haladjunk tovább... (217)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61410)
Kedvenc előadók (2825)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11296)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9503)
Lehár Ferenc (649)
Balett-, és Táncművészet (5586)
Momus-játék (5565)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1200)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3031)
A nap képe (2113)
Opernglas, avagy operai távcső... (20169)
Jonas Kaufmann (2319)
Diana Damrau (437)
Élő közvetítések (7609)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1551)
Franz Schmidt (3244)
Operett, mint színpadi műfaj (3781)
Pantheon (2286)
Edita Gruberova (3066)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

fffffffffff – Ivo Pogorelich zongoraestje a ZAK Nagytermében
- vape -, 2017-04-21 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

Ivo Pogorelich 2017. április 13.
ZAK Nagyterem

Liszt: Dante-szonáta
Schumann: Bécsi karnevál
Mozart: c-moll fantázia
Rachmaninov: 2. (b-moll) zongoraszonáta

Ivo Pogorelich (zongora)

A Pogorelich: név, brand. Ez jutott eszembe, mikor körbenéztem a teremben, sok valódi zeneértőt, értsd zenészt, zeneközeli embert felfedezve. Felidézni sem kell most a híres esetét a Chopin-versenyen Argerich-csel, és ikonikussá merevedett a jóképű művész fiatalkori arca.

Másrészt viszont, lehet az én hibám, de csak egyetlen lemeze kapott nagyobb figyelmet tőlem, az amelyen Scarlatti szonátákat játszik. Itt sikerült neki az, ami zongoristáknak csembalóművekkel való találkozáskor ritkán: a komoly billentyűsi erényeket kívánó faktúra és a barokkos zenei elemek kiegyensúlyozása, a rövid darabok nem váltak romantikusan túlfűtötté nála.

Mindezekért is néztem várakozással a teljes zongoraest elé. Nagy, romantikus művek, és egy kisebb Mozart. A cím lehetett volna az is; A Fortisszimó Lovagja. Pogorelich nem hajlong, nem emeli a kezét magasra, pár centiméterről sújt le. Ez nem ellentmondás, olyan hangtömeg ömlik ki a zongora fedele alól kezeinek igen takarékos mozgatása nyomán, hogy a billentyűk úgy érezhették, a sors csap le rájuk.

A kérdés mindössze az, mit szólt ehhez Liszt, illetve az ő Dante szonátája. Liszt persze tudott dübörögni, ha kellett, de rendkívül plasztikusan játszott. Pogorelichnél a finomságok nem annyira domináltak, pp, ne adj Isten ppp nem létezik nála. A határok így eltolódtak a dinamikai spektrum f jelzésű irányába. A szonáta végét pedig rettenetes, 10-es erősségű hangrengés rázta meg.

Alig elehetett elhinni, hogy ez nem valami rejtett forrásból származik. A három szereplő, a zongorista, a hangszer és a hangtömeg elvált egymástól, nehezen felfogható volt, hogy mindezek ok-okozati láncolatot alkotnak.

Schumannak ez a megközelítés már kevésbé állt jól, a mű címének pontosabb fordítása: Bécsi farsangi tréfa. Nos, ebből a tréfálkozásból a fortisszimók vajmi keveset hagytak érvényesülni. Valójában – számomra a harmadik sorban – már fárasztóvá is vált a folyamatos hangosság.

Pogorelich Mozartjától viszont nem féltem előre, gondoltam, hogy itt azt a technikát veti be, amit Scarlattinál. Elmaradtak a dübörgő futamok - van rá lehetőség, túljátszani egy-kettőt a fantáziában -, volt helyettük értelmező, egyéni tagolás, árnyaltabb billentéskultúra. Ez a szellem nem volt ellentétes azzal, amit zongoristák ma elfogadottnak tartanak klasszikus művek előadása során.

Hősünknek igazán a Rachmaninov állt jól, az ő kottájának jelzéseit már nem értelmezte önkényesen, és - nyilván – győzte a technikai nehézségeket a félórás szonátában. A félelmetesen virtuóz és fffff dörömbölés után a záróakkordokban, ha másért nem, ezért méltán hangzott fel a bravózás.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:30 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Takács-Nagy Gábor Kamarazene Kurzusa

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Pálfalvi Tamás (kornett), Lukács Gergely (szerpent, basszus szaxkürt), Stürzenbaum Róbert (sackbut, ventil harsona), Szepesi Bence (alt szaxofon); Dévényi Gábor (nagybőgő); Szelcsányi Ágnes (csembaló, zongora); Szabó Zsolt (viola da gamba), Magyar Bálint (ének)
Szentpáli Roland tuba DLA zárókoncert
PALAZOTTI: Montechiaro
PALAZOTTI: Vallone secco
ZUCCARO: Ricercar
FARNABY: The Old Spagnoletta
FARNABY: A Toy
FARNABY: The New Sa-hoo
DESVIGNES: Antiennes du jour des Morts
DE FESCH: B-dúr szonáta, op. 4/6
VEIT: Romance
CORBIN: Teutatès – Fantasie mystique
DEMERSSEMAN: Ave Maria
PILATI: Le serpent de village

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Fülei Balázs tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Horváth Ágnes (brácsa)
G. Horváth László, Kiss Enikő (hegedű), Kónya Attila (cselló)
Zuglói Filharmónia
Vezényel: Ménesi Gergely
Horváth Ágnes brácsa diplomakoncertje
J.S. BACH: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 - 1. Adagio, 2. Fúga
BARTÓK-SERLY: Brácsaverseny, BB 128
SOSZTAKOVICS: 8. (c-moll) vonósnégyes, Op.110

19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő - balett
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Jónás Krisztina, Bakos Kornélia, Szerekován János, Jekl László
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
Vezényel: Németh Pál
MICHAEL HAYDN: Te Deum MH 28
MICHAEL HAYDN: d-moll szimfónia MH 393
JOSEPH HAYDN: Nelson-mise, Hob. XXII/11
A mai nap
történt:
1892 • a szentpétervári Marinszkij színházban bemutatják Csajkovszkij Diótörőjét
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1890 • Sergio Failoni, karmester († 1948)
elhunyt:
1737 • Antonio Stradivari, hegedűkészítő (sz. kb. 1644)
1869 • Louis Moreau Gottschalk, zongorista, zeneszerző (sz. 1829)
1990 • Paul Tortelier, csellista, zeneszerző (sz. 1914)