Bejelentkezés Regisztráció

Főtéma

Egy nem kerek születésnap Bartókkal

2017-03-25 17:50:00 - dni -

Bartók 5 évesen „De van-e nekünk (vö: az utca embere, magyarok, anblokk, cuzámen) BARTÓKBÉLÁNK? És ha nem, az baj-e? És ha baj, ki tehet róla? (Sz.J.)”

2006-ban, Bartók 125. születésnapja kapcsán újságunk szerkesztői, munkatársai anélkül, hogy összebeszéltünk volna, mind azon morfondíroztunk, hogy vajon értékén becsüljük-e legnagyobb szerzőnket.

A kerek évforduló óta eltelt már tizenegy év, de a helyzet nem sokat változott, igaz, a „Bartók Új Sorozat” keretében sok fontos felvétel jelent meg időközben. - Az utolsón a ritkán hallható vegyeskarok és férfikarok vannak, például az Elmúlt időkből, Négy magyar népdal, Négy tót népdal stb. És igen, sajnos úgy tűnik, hogy ez a CD nem csak a sorban utolsó, hanem úgy általában is. Ezen még Kocsis vezényelte a Nemzeti Énekkart, a folytatás pedig több mint bizonytalan. Sajnos éppen a legnagyobb és leginkább várt művek új felvétele nem készült még el. Még nem került sor a Kékszakállúra, a Mandarinra, vagy a Cantata profanára és nem vették föl a zongoraversenyeket sem. Érthető egyfajta nosztalgikus hangulat, ha eszembe jut: az ősszel éppen Bartók halálának évfordulóján láttam-hallottam utoljára a Kocsis vezényelte Nemzeti Filharmonikusokat – azon Ránki játszotta a harmadikat. Most már csak ez az emlék marad, lehet, hogy ezt kell a hátralévő éveimre beosztanom?

És még valami: Régebben nem csak Bartók halálának évfordulóiról emlékeztünk meg, a születésnapokat is megünnepelhettük az NFZ és Kocsis társaságában.

A MűPa nagytermében ma este egyáltalán nincs hangverseny…

Most inkább itthon lapozgatom a felvételeket, nézem-hallgatom a választékot. Azt például tudták, hogy a Berlini Filharmonikusok „digitális koncerttermének” archívumában 23 koncerten szerepel Bartók mű? Ez pontosan ugyanannyi, ahányszor Debussyt vagy Brucknert játszottak, és több, mint ahányszor Prokofjevet vagy Schubertet.

A youtube-on is vannak különlegességek, de éppen a színpadi művek helyzete egyáltalán nem olyan fényes, mint lehetne. A csodálatos mandarinból van sok felvétel, de balett legfeljebb csak részletekben – pedig a műfaj ilyesféle terjesztése kézenfekvő volna. Egy-egy percet megnézhetünk a klasszikus Harangozó Gyula koreográfiából, de a Szegedi Kortárs Balett produkciójából is csak egyetlen epizód érhető el. (Ez a felvétel például teljességgel elérhetetlen, pedig amikor egyszer véletlenül láttam a Duna Tv-n, akkor nagyon tetszett…)

A Fából faragott királyfi esete is hasonló, igaz, a szvitből találunk egy-két teljes felvételt is (LSO/Doráti illetve Chicago/Boulez) de ezekhez nincs kép, balett pedig végképp.

A kékszakállúból viszont sok teljes előadás is megnézhető. Nagyon komolyan ajánlok figyelmükbe egy Rozsgyesztvenszkij vezényelte 1963-as, orosz nyelvű tévéfelvételt:

A későbbi, magyar nyelvű filmek közül én szívesen néztem újra a Silló István rendezte, szintén fekete-fehér változatot. Nem mellesleg, ezen a filmen az énekesek (Kovács István és Kolonits Klára) teljesítménye is a legjobbak közé tartozik.

Viszont a zenekari – illetve hangszeres Bartók művek száma már-már áttekinthetetlen. Azt azért nem árt figyelembe venni, hogy a youtube-on tárolt filmek hangminősége legtöbbször nagyon-nagyon gyenge. Ezért nem csak a színpadi művek esetében, hanem ezek között is inkább a kuriózumokat érdemes keresni.

Például az előadástörténeti szempontból izgalmas, archív felvételeket. Sokat mond például ez a Divertimento felvétel egy sokkal korábbi NFZ-ről, amikor még Állami Hangversenyzenekar volt a nevük, és Ferencsik János vezényelte őket...

Az is érdekes, amikor látjuk, hogy a kisebb-nagyobb, könnyebb és nehezebb Bartók műveket az egész világ zenetanuló ifjúsága játssza. Ezeken lehet lemérni, hogy hol tart a mester nemzetközi megítélése. Lehetnek akárhányan, akiknek gondot jelent egy mikrokozmosz, akiknek nem elég fülbemászó egy modellskála, vagy nem elég magyar az Allegro barbaro, de igenis van már egy egész nemzedék (akárhol is éljenek), akiknek már ez az anyanyelvük. Eme bekezdéshez nem készítettem linket, de biztatok minden kedves Olvasót, hogy vadásszon távol keleti és színes bőrű ifjakra, amint a „Gyermekeknek” sorozat darabjait játsszák.

Ez zárszónak is kézenfekvő volna, de van még egy felvételem, ami már sokkal távolabbi asszociációkra is lehetőséget ad. Íme a Concerto zenekarra utolsó tétele, amin keresztül egy kínai fiatalember mutatta be egy vetélkedőn, mire képes egy yamaha szintetizátorral. Próbáljuk meg végiggondolni. Választhatott volna az instrumentumhoz jobban illő filmzenét, vagy slágert, de egészen biztosan az volt a célja, hogy egy látványosan összetettebb és értékesebb művel is kiemelje magát a mezőnyből.

Ha tehát vitán felüli értékre vágyunk, ha a minőséggel akarunk meggyőzni, akkor már tudjuk mit kell választanunk. Amíg Bartók élt, a feladat ráeső részét elvégezte. A tanítás, a terjesztés az a feladat, ami most, és évről-évre ezek után is ránk marad. Ne okozzunk csalódást.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.