vissza a cimoldalra
2018-09-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61044)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (94)
Operett, mint színpadi műfaj (3706)
Élő közvetítések (7409)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (775)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1070)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1481)
Franz Schmidt (3184)
Balett-, és Táncművészet (5556)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2891)
A nap képe (2095)
film és zene (189)
Kimernya? (2752)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4338)
Ilosfalvy Róbert (812)
Palcsó Sándor (227)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Say világa - Fazil Say estje a ZAK Nagytermében
-vape-, 2017-02-28 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

Fazil Say 2017.február 23.
Zeneakadémia, Nagyterem

Mozart A-dúr szonáta
Debussy 6 Prelűd
Bach-Busoni d-moll Chaconne
Wagner-Liszt Izolda szerelmi halála
Gershwin-Say Summertime-variációk
Paganini-Say Paganini-variációk
Mozart-Say Török-induló

Fazil Say zongora

Fazil Say védjegye Mozart „megbolondított” Török indulója. Természetesen elhangzott most is egy dzsesszesített változat, de előbb még meghallgathattuk a teljes A-dúr szonátát kotta szerinti valójában is, Say módon megszólaltatva, amely módot érdemes elemzés alá vetni. És ezért volt pont jó, hogy Mozart művével kezdett a zongorista, itt lehet a leginkább tetten érni, hogyan is dolgozik.

A téma rögtön a Mozartkugelstil mocsarába képes lehúzni zongoristákat, ha engednek a csábításnak és sok kis dinamikai, tempóbeli váltással érzelgősséget visznek előadásába. Say máshogy gondolkodik. Egy-egy frázison, tematikai egységen belül tartja a tempót, dinamikát, ahol váltani kell ott viszont nagyot lép. Hirtelen nagyon forték, vagy nagyon pianók követik egymást indokolható helyeken egyébként. Ezek a dolgok a zene belső logikája szerint épülnek fel nála.

Ettől nem elvetendő az, amit csinál, csak helyenként szemöldökráncolásra késztető. A téma után jöttek a variációk, tovább vonultatva fel a jegyeket. Itt-ott egy-két ütem túlzottan kihangsúlyozva a basszus szólamban, akár a felső szólam hallhatóságának rovására. Érdekes egy ilyen megoldás, de ha Mozart olyan jelentősnek találta volna azt a motívumot, megtalálja a megfelelő helyet számára. Vagy a harmadik variációban az oktávkettőzések (ƒ jelzéssel egyébként): eleve azt szolgálják, hogy a dallammenet kiemelődjön, nem kellene arra még egy lapáttal rátenni, fortissimóra venni.

Gondolnánk, de a módszer működik, Say világa ilyen. És így folytatódott zongorázása a Debussy etűdökben is. Bár jóval visszafogottabban, hiszen hangzó hagyomány nyúlik vissza a szerzőig, meg persze az előadási utasítások is sokkal gazdagabbak, ezáltal jobban behatárolják, mit szabad, mit nem.

Pregnánsabban kiemelt staccatók, dszesszes hangsúlyozással, ami errefelé egyáltalán nem tájidegen, erőteljesebb forték voltak feltűnők. És itt kell szólni Say pianóiról, amelyek leheletfinomságukban is fajsúlyosak, tovább erősítve azt, hogy mindazok a túlzások, amelyekkel él nem pianista hiányosságainak elleplezését szolgálják.

Paradox módon, de konzekvensen, Say ott vált leginkább érdektelenné, ahol játékfelfogásának igazán érvényesülnie lehetett volna: a nagy romantikus, későromantikus műveknél. Busoni műve eleve tévedés, más skálán, de olyasmi, mint Gunoud Ave Mariája. Ott a felbontott akkordok felett sejtelmesen lebegő dallamot konkretizálja, ezzel döfi le a hálátlan utókor.

A Chaconne zongorás átiratában Busoni annak egyik legmegfoghatatlanabb tulajdonságával bánik el: nevezetesen, hogy egy szál hegedű négy húrjába és tizenöt percbe annyi zenei tartalmat és emberi fájdalmat sikerült Bachnak belesűrítenie, amihez másnak egy opera is kevés. Pont ezért nem lesz semmivel több a mű egy mai koncertzongorán.

Óvatosan kell vele bánni, ha mégis hozzányúl valaki: Say módszere itt nem működött, hogy még a mai koncertzongora lehetőségeit is szinte kevésnek vette. Iszonyú hangtömegeket mozgatott meg rögtön az első ütemekben, ezer ujjal játszott, mindhiába. Inkább egy jó hegedűs és a tört akkordfelbontások.

Liszt más módon állt ellen: a zongoratechnika beteljesítőjénél a hangszer lehetőségei és a kifejezni kívánt tartalom egyensúlyban vannak egymással, itt semmi túlzásra nincs szükség, csak le kell játszani a hangokat, ahogyan írva vannak, és csak egy kis pluszt hozzátenni. Say korrektül megoldotta ezt a feladatot, de itt kellett rá a legkevésbé figyelni.

Jól ellenpontozták mindezt a Gershwin, Paganini és Mozart átiratok, kellemes, nem locsogós dzsesszt kaptunk, jóval félelmetesebb pianista tudással megalapozva, mint a műfaj bármelyik nagy nevétől.

A ráadások sorát Say egy saját műve, a Black Earth nyitotta, amely a Youtube szerint talán legtöbbet játszott alkotása, kézzel preparált húrokkal, markáns témákkal. Majd jött Chopin cisz-moll nokturnje, tényleg szép előadásban. Annyira, hogy utána azt mondtam, most már ki kell lépni Say világából, ez így volt kerek.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Dmitrij Maszlejev (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
GLINKA: Ruszlán és Ludmilla – nyitány
RACHMANINOV: Rapszódia egy Paganini-témára, Op.43
BARTÓK: Concerto zenekarra, BB 123

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ránki Fülöp (zongora)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Hamar Zsolt
LIGETI: Concert Românesc
BARTÓK: I. zongoraverseny, Sz. 83, BB 91
DOHNÁNYI: II. (E-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Balog József (zongora)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
vez.: Balogh Máté
BALOGH MÁTÉ: Melodiemusik
LISZT: Malédiction (km.: Balog József - zongora)
ORBÁN GYÖRGY: Búcsú Rasumoffsky gróftól
BARTÓK: Divertimento

19:45 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Pedro Carneiro (marimba)
A Budapesti Fesztiválzenekar Kortárs Együttese
Vezényel: Olari Elts
TÕNU KÕRVITS: Himnuszok az északi fényhez
ERKKI-SVEN TÜÜR: Ardor - marimbaverseny
ERKKI-SVEN TÜÜR: Szenvedély
TUBIN: VII. szimfónia
19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

La Moda Piano Trio
SCHUMANN: g-moll zongoraszonáta, op. 22
BRAHMS: G-dúr hegedű-zongora szonáta, op. 78
RACHMANINOV: g-moll cselló-zongora szonáta op. 19

19:00 : Varsó
Lengyel Színház

V4 Operaturné
KODÁLY: Székely fonó
A mai nap
született:
1683 • Jean-Philippe Rameau, zeneszerző († 1764)
1906 • Dmitrij Sosztakovics, zeneszerző († 1975)
1927 • Colin Davis, karmester († 2013)
1932 • Glenn Gould, zongorista († 1982)
elhunyt:
1849 • id. Johann Strauss, hegedűs, zeneszerző (sz. 1804)
1989 • Lehel György, karmester (sz. 1926)
2009 • Alicia de Larrocha, zongorista (sz. 1923)