vissza a cimoldalra
2018-01-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1228)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60404)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3889)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Kedvenc előadók (2815)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

A Porgy és Bess Magyarországon (232)
Operett, mint színpadi műfaj (3468)
musical (175)
Abbado – az ember (147)
Erkel Színház (8776)
Élő közvetítések (6849)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (534)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2563)
Kolonits Klára (1029)
Bretz Gábor (119)
Operamúzeum (912)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1284)
Franz Schmidt (3024)
Bánk bán (2941)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4150)
Bartók Béla (1881-1945) (200)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Bolygunk, mint a hollandi – A bolygó hollandi Miskolcon
- operatikus -, 2017-02-15 [ Operabemutatók ]
nyomtatóbarát változat

A bolygó hollandi Miskolcon 2017. február 2
Miskolci Nemzeti Színház

A hollandi: Cseh Antal
Daland, norvég hajós: Jekl László
Senta, a lánya: Dobrotka Szilvia
Erik, vadász: László Boldizsár
Mary, Senta dajkája: Bódi Marianna
Kormányos: Böjte Sándor

a Miskolci Nemzeti Színház Zenekara és Énekkara, és a debreceni Csokonai Nemzeti Színház Énekkara

vez. Cser Ádám

A bolygó hollandi produkciója a Szegedi Szabadtéri Játékokról érkezett Miskolcra. Maga, a címszereplő az Állami Operaház próbatermén át szintén Szegedről, Erik Pozsonyból, Mary, a dajka Debrecenből jött. A kritikus szintúgy Szegedről, némi ködön, esőn át. Opus est omen. Persze ma, az autópályák, gyors autók, mobiltelefonok, Intercityk (sőt: kisrepülők, helikopterek) korában mindebben már nincs semmi különleges.

Az előadásban annál inkább. Olyan az, mintha a Lenin atommeghajtású jégtörő akarna parkolni az almádi csónakkitötőben. A zenekar nem fér az árokba, a díszlet a színpadra. A hatalmas Dóm térre tervezett szettet sehogy se sikerül bezsuppolni a Miskolci Nemzeti nagyságrenddel kisebb színpadára.

A háttér bolygója otrombán nagy, az oldalfalak hídjai túl magasak, már az első emeletről is csak Senta és Erik lábát halljuk. Pénzügyileg logikus a koprodukció, művészi szempontból szorongató. Kár, mert Miskolcon először játszanak Wagnert, és ez akkor is nagy jelentőségű, ha A bolygó hollandi csak Wagner light. A ház a középiskolás bérletben is csaknem megtelik. A diákok kísérőjeként örömmel fedeztük föl országosan ismert igazgatójukat.

A zene viszont úgy indul, mint egy vidékies operett. A nyitány pontozott ritmikája teljesen kisimul, s vele együtt odavész vészjósló szaggatottsága, misztikuma is. Cseh Antal is erőtől duzzadva penderül színre, nem teremti meg az elgyötört, sorsverte Hollandi-figura képzetét. Semmi lassúság, semmi tétova lépés, semmi félelem a következő perctől, órától, évtől, emberöltőtől. Szabó Máté történetvezetése természetesen lélegzett a nagy szabadtéri színpadon, ebben a kisebb térben a nagy képzelet szárnyalása szerényebbnek hat, a kis gyarlósságok pedig fölerősödnek. Ha a hollandi az űrből jön, miért vetít nekünk a rendező kishitűen bárkát? Egyáltalán hol az a – bármilyen – elátkozott hajó? (Ha már Dalandét belülről látjuk?)

Az énekesek is változatosak. Cseh Antal megfelelő Hollandi. Basszbaritonja a középregiszterben, s főképp annak alján egészen wagneresen szól, vad erőt sugároz. A magasabb régiókban viszont nincs kimunkálva, s ezért világosabbá, a hangadás rendezetlenné válik. A színpadon inkább otthonos, mint lenyűgöző. Ősz üstökéről, szakálláról inkább a borbélymester hiánya, mint a lélek tépettsége ugrik be elsőre.

Dobrotka Szilvia a szegedi operakórusból gigászi lépéssel foglalta el Senta szerepét. Biztonságosan, megfelelő átütő erővel, okos beosztással szólaltatja meg az ábrándos lelkű lányt. Jekl László mélységek nélküli Daland. Basszusának már az alsó G-k is megoldhatatlan kihívást jelentenek, az anyagias, kicsinyes apa alakja olyan, mint egy papírsablon, háromdimenziós emberi kiterjedése nincsen.

A kitűnő karaktertenornak, Böjte Sándornak ma már meghaladja erejét a Kormányos szólama, sem hosszabb dallamíveket, sem tenorszerű magasságot nem tud énekelni. Bódi Marianna figurája és mezzója még ma is sokkal inkább érett szépasszony, mint tenyeres-talpas dadus.

A bolygó hollandi Miskolcon Persze, jó előre ki lehetett számolni, hogy a gárda legjobbja László Boldizsár lesz. Biztosan fölszárnyaló tenorját mindig öröm hallgatni. Eriket öregecskedő, pocakos Wagner-süvöltők szokták énekelni. Most, hogy ezt a csinos, karcsúhangú, ám szenvedélyes fiút látjuk, kiüti a szemünket, az, amit eddig nem vettünk észre: hogy ez a fiatal vadász a történet igazi nagy vesztese.

S milyen csodálatos a műfaj! A második felvonásban, körülbelül Erik színrelépésétől egyszer csak élni kezd az előadás. Nem mondom, hogy a kitűnő tenor jó energiáitól, de valahogy formát nyer a darab. A konfliktusok, töltést kapnak, a figurák kiterjedést, s élettörténetek sorsokká válnak. A muzsika is fölül emelkedik önmagán. Hirtelen nem is érzékelem, hogy a fafúvók följavultak, vagy csak már nem fontos bizonytalanságuk, de egyszerre Wagner zenéjét hallom.

Nem számít az összepréselt díszlet, nem a mezzo, a bariton vagy a szoprán erényeit és hibáit latolgatom, hanem a Mary, a Hollandi és Senta életútjába feledkezem bele. A kórus (a Miskolci Nemzeti Színház Énekkara a Debreceni Csokonai Színházéval kibővítve) eddig is nagyon jól szólt, de most a zenekar is fölzárkózik.

A világ minden égtájáról, közelről s távolból érkezett művészi hajókkal mégiscsak Richard Wagner remeke szól Miskolcon diadalmasan. Diákjaink is végigülik, ugyan nem egyformán élvezik minden pillanatát, a Nagy Muzsika örökre szívükbe ég. A szünetben azt hallom, a direkció csak kétévente tervez operabemutatót, merthogy a műfaj nagyon drága.*

Pedig dehogy! Tudhatnák, hogy a végső ár úgy jön ki, hogy a teljes költségvetést az élmény intenzitásával osztani kell.

A bolygó hollandi Miskolcon
©fotó: Éder Vera

(*) A Miskolci Színház sajtókommunikációs munkatársa azt az üzenetet juttatta el hozzánk, miszerint: "Nem tudom, kitől hallotta a kritika szerzője a kijelentést, de ez nem igaz. A Miskolci Nemzeti Színház minden évben műsorára tűz egy operát, és ez a jövőben sem változik."
Köszönjük a helyreigazítást! (szerk.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Déri György (cselló), Kemenes András (zongora)
A:N:S Chorus
Vezényel és mesél: Bali János
"Liszt-Kukacok Akadémiája"
A „felesleges” kotta
Alleluja. Non vos relinquam orphanos – gregorián
Alleluja. Non vos relinquam orphanos – organum duplum
Viderunt omnes – organum quadruplum (részlet)
SCHUBERT: Die Advokaten (Az ügyvédek), D. 37
WEBERN: Drei kleine Stücke (Három kis darab), Op. 11
KURTÁG: Jelek, játékok és üzenetek – Message-consolation á Christian Sutter
KURTÁG:Játékok (részletek)

11:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

LOL
Balett-est két részben

11:00 : Budapest
Erkel Színház

RÁNKI GYÖRGY: Pomádé király új ruhája

18:00 : Budapest
Kassák Múzeum

Traverata - korhű hangszereken:
Balogh Vera (fuvola), Feltein Attila (hegedű), Móré László (brácsa), Maróth Bálint (cselló)
MOZART: Kontratáncok K.609
JOHANN NEPOMUK WENDT: A-dúr kvartett nr.3
MOZART - WENDT: A varázsfuvola [K.620]

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Tímár Sára (ének)
Sebő Ferenc, Dúcz Erzsébet, Enyedi Ágnes, Égető Emese, Horváth Sára, Orbán Johanna, Paár Julianna, Soós Réka (ének)
Kalász Máté, Mihó Attila (hegedű)
Fekete Márton (brácsa), Lelkes András (bőgő), Szabó Dániel (cimbalom, ének), Juhász Zoltán (furulya), Halászi Lehel (furulya, kaval, tánc), András Orsolya (ütőgardon, ének)
Tázló együttes:
Draskóczi Lídia (hegedű), Sófalvi Kiss Csaba (furulya), Németh László (koboz), Benke Félix (dob)
Tímár Sára lemezbemutató koncertje
"Minek nevezzelek…"

19:00 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

LOL
Balett-est két részben

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Tosca

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Radu Lupu (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
J.S. BACH: II. (h-moll) szvit, BWV 1067
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54
RACHMANINOV: II. (e-moll) szimfónia, Op.27
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Szokolay Balázs (zongora)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Berkes Kálmán
CSAJKOVSZKIJ: b-moll zongoraverseny, Op.23
FRANCK: d-moll szimfónia, FWV 48
A mai nap
született:
1848 • Henri Duparc, zeneszerző († 1933)
1941 • Plácido Domingo, énekes
1945 • Peter Konwitschny, operarendező
1947 • Matuz István, fuvolista
elhunyt:
1851 • Albert Lortzing, zeneszerző (sz. 1801)
1948 • Ermanno Wolf-Ferrari, zeneszerző (sz. 1876)
1973 • Szabolcsi Bence, zenetörténész (sz. 1899)