vissza a cimoldalra
2018-01-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3885)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60388)
Társművészetek (1227)
Milyen zenét hallgatsz most? (24992)
Kedvenc előadók (2815)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11213)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (8767)
Opernglas, avagy operai távcső... (19924)
musical (170)
Élő közvetítések (6843)
A Porgy és Bess Magyarországon (209)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4146)
Ilosfalvy Róbert (778)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2558)
Ferencsik János (82)
Kimernya? (2633)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (528)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (605)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1281)
Franz Schmidt (3021)
Luciano Pavarotti (80)
Zenei témájú könyvek (93)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Változnak az idők II. - Baráti Kristóf és a Liszt Ferenc Kamarazenekar
-vape-, 2017-01-28 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

Baráti Kristóf 2017. január 18.
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Haydn C-dur hegedűverseny
Vivaldi D-dur hegedűverseny
Vivaldi A-dur (A csalogány) hegedűverseny
Vivaldi a-moll hegedűverseny
Ysaÿe Les Neiges d’antan
Sibelius Szvit hegedűre és vonósokra
Arvo Pärt Fratres
Saint-Saëns Bevezetés és rondo capriccioso

Baráti Kristóf (hegedű)
Liszt Ferenc Kamarazenekar

Az bizonyára csak véletlen, hogy három napon belül két Stradivari tulajdonos is olyan hangversenyt ad Budapesten, amelyen Vivaldi és Haydn versenyek is fő műsorszámként szerepelnek. De mint Mullovánál jeleztük, ez ma már tendencia, köszönhetően tán leginkább annak, hogy a régizenészek megmutatták, alkotó módon közeledve a kottához, ezek is jelenthetnek kihívást. És mára a közönség is megtanulta értékelni azokat az eszközöket, amelyek szükségesek egy jó barokk előadáshoz.

Eszközökön természetesen nem csak a hangszereket értem – Baráti Kristóf modern módra átalakított hegedűn játszott -, hanem mindazon zenei megoldásokat, amelyek ma már bizonyítottan nem öncélúak, szükségesek az évszázadokkal ezelőtti művek élvezetes megszólaltatásához.

Technikailag persze Paganini a csúcs, de már előtte is sokan feszegették a hegedűtechnika határait. Haydn Tomasini számára írt versenye igényes ilyen szempontból. Tudatosan-tudattalanul él olasz hatásokkal, a lassú tétel például hangulatilag erősen emlékeztetett Vivaldi A-dúr koncertjének középsőjére. És persze Baráti is erősítette gazdagon áradó hegedűhangjával ezeket az érzéseket. A kiváló, dobogós helyezett hangszerek (Stradivari, Guadagnini) leginkább a legalsó regiszterben nyújtottak különlegeset, sima erőteljes hangjukkal.

A L’estro szólóversenyei, különösen az a-moll, tanulók népszerű darabja, de nem is a virtuozitás előtérbe helyezése volt a szerző célja, hanem annak a zenei sokféleségnek a bemutatása, amelyet a concerto műfaja addigra – az ő munkássága eredményeként is - elért.

Baráti kevés vibrátóval, a kor előadási szabályainak figyelembevételével játszott, irányította a zenekart. Staccatós, ismétlődő nyolcadok azonos magasságú hangokon a D-dur lassú- és az a-moll első tételének tuttijában, élénkebb tempó ez utóbbi Largójában. És mondanunk sem kell, mindezt perfekt technikával.

És nem a csillogó virtuozitás uralta a második rész Paganini utáni darabjait sem, legalábbis az első hármat. Baráti a műsorfüzetben „könnyűzenének” nevezte Vivaldit, de igazán „nehéz” hallgatnivalót nem hozott ez a félidő sem.

YsaÿeVillonra utaló – műve melankolikus hangulatú, érde(ke)sebb, harmóniákkal is operált, Sibelius rövidke szvitje, kifejezetten a tavaszias derű jegyében fogant. Arvo Pärttal érkeztünk a mába, vagy legalább is a közelmúltba. Az első néhány ütem Bach d-moll chaconne parafrázisát leszámítva ebben sem a csillogás dominált, az együttes játék volt a figyelemreméltó, ahogyan Baráti a hegedülés mellett a nagyszerűen játszó zenekart is irányította.

Amely tényleg őrzi azt a bizonyos hangzást, amely évtizedek óta a védjegye, itt-ott a Vietórisz- kódex lemezen hallható hangszínek is feltűntek, pedig ott csak néhányan játszottak a zenekarból, annak is majd fél évszázada.

Így a Fratres túl tudatosan alkalmazott, így némileg hatásvadász eszközei, a lassan hömpölygő dallam és a hosszasan szóló harmóniák alól az ember nem vonhatta ki magát. Kár, hogy a „kisebb hibák” (Baráti Kristóf) miatti ismétlésbe ordenáré köhögések zavartak bele. A pillanat és az örökkévalóság harcol az emberben, ahogy a szerző mondta művéről.

A művész a cigányos-spanyolos, tényleg a valódi virtuózoknak írt Saint-Saëns Rondóval zárta a kiírt műsort. Mondanunk sem kell, hogy végül mindegy is, mit játszik, természetes zenei-technikai felkészültsége magával ragadja közönségét.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Jerusalem Academy of Music and Dance
"Operavizsga-Fesztivál"
MENOTTI: A médium

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Sofja Gülbadamova (zongora)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dimitrij Jurovszkij
DOHNÁNYI: 1. (e-moll) zongoraverseny, Op.5
RACHMANINOV: Szimfonikus táncok, Op.45

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Tosca

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Berecz Mihály (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Rácz Zoltán
BERNSTEIN: Candide - nyitány
GERSHWIN: F-dúr zongoraverseny
STRAVINSKY: Gyászének - magyarországi bemutató
STRAVINSKY: Tűzmadár-szvit (1945)
19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Csáki András (gitár)
Savaria Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Madaras Gergely
"Spanyol-est"
BIZET: Carmen 1. szvit és Habanera a 2. szvitből
RODRIGO: Concierto de Aranjuez – gitárverseny
DE FALLA: A háromszögletű kalap – szvit
RAVEL: Bolero
A mai nap
született:
1835 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző († 1918)
1841 • Emmanuel Chabrier, zeneszerző († 1894)
1907 • Ferencsik János, karmester († 1984)
1943 • Lencsés Lajos oboaművész