vissza a cimoldalra
2018-11-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61319)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4098)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (7527)
Jonas Kaufmann (2277)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2625)
Kimernya? (2840)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1160)
Franz Schmidt (3226)
Kurtág György Szeretete (53)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Lám, a líra mégiscsak jó valamire… - Baranyi Ferenc legújabb operatörténeti kalandozásáról
- zéta -, 2017-01-02 [ Könyvek ]
nyomtatóbarát változat

Baranyi Ferenc: Az opera négy évszázada Baranyi Ferenc: Az opera négy évszázada

ISBN 978-963-09-8624-3
240 oldal
3990,- Ft
Kossuth Kiadó
2016

A címben szereplő mondatot zárójelben a Bohémélet rövid cselekményismertetésébe szúrta be a Szerző, annál a résznél, amikor a fogcsikorgató télben a költő kéziratával fűtenek be a fázós ifjak. Azért is emeltem ki, mert pontosan érzékelhetjük e röpke megjegyzésen keresztül Baranyi Ferenc finom humorral és elegáns iróniával átszőtt gondolkodásmódját, ami az egész kötetet jellemzi.

Különös és magyar nyelven feltétlenül egyedi operatörténeti könyvet tart a kezében az Olvasó. Baranyi, a gyakorló lírikus, aki cseppet sem mellékesen, hosszú évtizedek óta lelkes és népszerű operarajongó, ezúttal a költő oldaláról közelít. A kanyargós operatörténelmen a szövegen keresztül vezet át bennünket, s a librettisták verejtéktől kissé maszatos szemüvegén keresztül láttatja velünk ezt a csodálatos és imádnivaló műfajt.

Megismerjük a szövegírók, és -fordítók keserű és egyben magasztos életét, a témaválasztással kínlódó komponisták egyedi gondolkodásmódját. Számos kedves és tanulságos történeten keresztül mutatja be a remekművek születésének gyakran nyűgös, máskor meg nevettető útját. Legnagyobb erénye, hogy gondosan elemzi az operairodalom legjelentősebb szerzőinek és legismertebb alkotásainak viszonyát a szöveghez. Az alkotók pedig igazán széles spektrumban közeledtek a megzenésítendő anyaghoz. Volt, aki halálra szekírozta a librettistát, a másik hagyta magát meggyőzni általa, a harmadik meg oly elégedetlen volt velük, hogy inkább maga írta a szövegeit.

Baranyi minden sorából süt a derű, a szeretet és a rajongás. A könyv ugyanakkor alig titkolt önéletrajz is, hiszen nemcsak a dalmű évszázadain, hanem saját közel nyolc évtizedén, személyes élményein keresztül vezeti kézen fogva az érdeklődőt. Mert Baranyi az operaimádatot nem laikusként, nemcsak hobbiszinten űzi, hanem igenis főfoglalkozásban. A kötet egy pontján egyszer csak megérezzük és megértjük, hogy miként kapcsolódott össze egy életre a költő, a tanár és az operarajongó úgy, hogy ez a három tevékenység egyetlen pillanatra sem gyengíti, hanem ellenkezőleg, kifejezetten erősíti egymást.

A Szerző időrendben halad át a műfajon, gondosan elidőzve egy-egy operatörténeti szempontból jelentős személyiségnél, zeneszerzőnél, szövegírónál, karmesternél, előadónál. Nem egyedi olvasatú értelmezést kapunk, hanem sajátos látószögű megközelítést. Baranyi precízen feltünteti a forrásait, az elbeszélő stílust gyakran oldja valós és képzelt párbeszédekkel, melyek segítségével belehelyezkedhetünk a korszak és az alkotók valós helyzetébe. Jelzői segítenek egy-egy sarkosabb gondolat értelmezésében, de meghagyják az olvasó szabad véleményezési szabadságát.

Baranyi vállaltan szubjektív személyiség, aki bátran mazsolázgat a komponisták és dalműveik között. Erre a legjobb bizonyíték a kötet A „második vonal” című terjedelmesebb fejezete a XIX-XX. századforduló itáliai kedvenceiről, Ponchiellitől Zandonaiig. A műfaj örökzöld vitatémája, hogy mely opera értékesebb a másiknál. Konkrétumokra fordítva: mondjuk az Adriana Lecouvreur vagy a Gioconda miért sikeresebb, mint például a Ruszalka vagy a „mi” Erkel Ferencünk Bátori Máriája? Baranyi leteszi a voksát az előbbiek mellett, ami ott érthető, hogy minden hasonló kiadvány esetében valahol meg kell húzni a határt, legfeljebb nem mindannyian tennénk ugyanoda a krétát.

A líra minduntalan elő-előbukkan, ami egy költő esetében igazán kézenfekvő. Baranyi elhalmozza az Olvasót a jobbnál jobb fordításokkal, olykor egymás mellé téve évszázadok termését. Tanulságos ilyenkor összevetni, mennyit fejlődött a szöveg az évszázadok során. Néha érzékeny pontot érint a választás, például Nádasdy Kálmán Bánk-szövegét illetően, de az ős-Bánk nemős-Bánk kérdésben Baranyi diszkréten nem foglal állást, véleményét maximum sejthetjük.

Külön fejezet lehetne, de nem az, amikor Baranyi, a költő saját operai ihletésű verseit olvashatjuk a könyvben. Ez jól is van így, mert az inspiráció adott pontjánál, egy-egy szerző vagy hős/hősnő szövegi megjelenítésében sokat segíthet a költői látásmód, s a Szerző nem él vissza a helyzettel.

A könyv címe négy évszázadot ígér, ebből valójában csak három és fél teljesül, a XX. század második felének alkotásait Baranyi már nem vette górcső alá. Ezzel együtt a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, számos érdekes fotót is tartalmazó, igényes kivitelű és gondos kötet méltán remélhet helyet kapni a lelkes operabarátok könyvespolcán.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

18:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

A Solti György Zeneiskola koncertje
50 éves a Solti György Zeneiskola

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Doktorandusz koncertek 2.
SCARLATTI: g-moll szonáta, K. 30 („Macskafúga”)
COUPERIN: Pièces de clavecin – Les papillons, Le moucheron, Les abeilles
RAMEAU: G-dúr szvit – 12. La poule
GRIEG: Lírikus darabok, 3. kötet, op. 43 – 1. Pillangó
SCHUMANN: Erdőjelenetek, op. 82 – 7. Vogel als Prophet
GLINKA: Pacsirta
Szalai Éva (zongora)
PROKOFJEV: D-dúr fuvola-zongora szonáta, op. 94
Bán Máté (fuvola), Dani Imre (zongora)
LISZT: Der du von dem Himmel bist (1. változat)
LISZT: Vergiftet sind meine Lieder
LISZT: Ihr Glocken von Marling
MIHALOVICH: Bitte
MIHALOVICH: Im Herzen Trüb und traurig
Staszny Zsófia (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
DEBUSSY: Suite Bergamasque – 1. Prélude, 2. Menuet
Hotzi Panni (zongora)
MESSIAEN: Téma és variációk
Osztrosits Eszter (hegedű), Tabajdi Ádám (zongora)
VÉGH: Mädchenlied
KORBAY FERENC: Loch Ness
Staszny Zsófia (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
SYMANOWSKY: d-moll hegedű-zongora szonáta, op. 9
Miranda Liu (hegedű), Szalai Éva (zongora)

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Menyhárt Zsuzsanna, Somogyvári Csilla (fuvola)
Endrődy Sándor (kürt), Rajka Imola, Paul Éva (hegedű), Török Mátyás (mélyhegedű), Magyar Gábor (gordonka), Kassai István (zongora)
Az ősz muzsikája - Kamarakoncert Ady Endre verseivel
SEITZ: Walzer Caprice op. 34.
R. STRAUSS: Andante kürtre és zongorára, Trv. 155
SCHUBERT: Bevezetés és variáció az "Elszáradt virágok" c. témára, op. 160
VIVALDI: A négy évszak - Tél, op. 8, No. 4 (részlet)
CSAJKOVSZKIJ: Őszi dal az "Évszakokból" op. 37/a
SCHUBERT: Ave Maria
KODÁLY: Epigrammák
DOPPLER: Magyar pasztorál fantázia, op. 26

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bogányi Gergely (zongora)
SCHUMANN: Gyermekjelenetek, op. 15
SCHUMANN: Fantasiestücke, op. 12
SCHUBERT: Moments musicaux, D. 780 - No. 2, 3
SCHUBERT: c-moll szonáta, D. 958

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Szigeti Quartet:
Nagao Haruka, Stankowsky Nóra (hegedű), Ludmány Dénes (brácsa), Rózsa Richárd (cselló)
HAYDN: Esz - Dúr vonósnégyes op.33.no.2
DEBUSSY: g - moll vonósnégyes
MOZART: C - Dúr vonósötös KV 515
km. Konrád György - brácsa
A mai nap
született:
1921 • Anda Géza, zongorista († 1976)
1928 • Pernye András, zenetörténész, zenekritikus († 1980)
1944 • Agnes Baltsa, énekes
elhunyt:
1828 • Franz Schubert, zeneszerző (sz. 1797)