vissza a cimoldalra
2018-06-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4019)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60845)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11277)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (888)
Ilosfalvy Róbert (803)
Marton Éva (724)
Opernglas, avagy operai távcső... (20087)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1423)
Franz Schmidt (3140)
Élő közvetítések (7242)
Palcsó Sándor (212)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2764)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4281)
Charles Gounod (219)
Kolonits Klára (1073)
Média, zene, ízlés (82)
Balett-, és Táncművészet (5525)
Pantheon (2227)
Erkel Ferenc (1039)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Kocsis Zoltán dimenziói
- eszbé -, 2016-11-11 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Kocsis Zoltán Bár a sors úgy hozta, hogy személyesen csak két alkalommal – egy-egy próba erejéig – találkozhattam vele, mégis személye a háttérben búvópatakként időről időre előtűnve végigkísérte és bizonyos szempontból meghatározta életemet.

Már egészen kisgyerekként sokszor hallhattam otthon zongorázását rádióból, vagy lemezről, mivel testvéremnek, annak dacára, hogy maga vonós hangszeren játszott, egyfajta példaképe, etalonja volt.

Nem sokkal később első zongoratanárnőm mesélt róla. Máig megmaradt bennem, ahogy cigarettától rekedtes hangját hallom, s mutatja, a kis 3-4 éves Zoltán hogy rohangált körbe-körbe, miközben a hangszerre pillantást sem vetve kíméletlen pontossággal sorolja a valaki más által leütött hangok neveit. Nem tudom, honnan ismerhette a gyermek Kocsis Zoltánt, mert nem ő volt a tanára, de olyan élethűen mesélte, hogy azt személyesen kellett látnia. Későbbi zongoraóráimon még más történetek is előkerültek, ezek már a feledés homályába merültek, de a lényeg, a hatás nem: én sem kerültem el, hogy etalonnak tekintsem őt.

Azonban sosem sikerült közelebb kerülnöm az etalonhoz. Az első letaglózó tapasztalás, mikor meghallgattam vele Bartók Három etűdjét. Ezt a felvételt 18 évesen készítette, nem tudom, volt-e, lesz-e még valaha ember, aki ezt ennyi idősen így eljátssza.

Zeneakadémista koromban történt a vele kapcsolatos legdöbbenetesebb élményem. Az akkori diákönkormányzat felkérte egy előadás tartására „hogyan gyakoroljunk?” témában. A harmadik emeleti 38-as teremben volt ez az esemény, s bár igazából nem sok maradt meg abból, amit mondott, mert a téma igen szerteágazó, és eléggé személyre szabott, de az az este mindmáig emlékezetes maradt. Akkoriban érkezett abba a terembe egy Boston márkájú zongora. Hiába volt maga a hangszer vadonatúj, nem örvendett nagy népszerűségnek, mert éles, cimbalomszerű hanggal bírt, kifejezetten rossz volt hallgatni. Kocsis az előadása közepén egyszer csak leült, és mondandóját demonstrálandó elkezdte játszani Debussy „A delphoi táncosnők” prelűdjét. Csak pár ütemet játszott belőle, de hogyan?! Egyszerűen hihetetlen volt, hogy lehet képes valaki abból a hangszerből nemhogy épkézláb, hanem egyenesen éteri hangzást kihozni. Akkor és ott megint megtapasztaltam, mennyire más dimenzióban van a létezése.

Aztán sokat változott a világ. Elkezdett dirigálni, megkapta az „ÁHZ”-t, amiből „NFZ” lett, amely új otthont kapott a Művészetek Palotájában, ekkor jött a Bartók Új Sorozat. Azt a Concerto-t meghallgatni szintén megrázó élmény volt, az az interpretáció új alapokra helyezte mindazt, amit korábban erről a remekműről gondoltunk.

Azt hiszem talán ez az új összkiadás volt – lett volna, ha be tudta volna fejezni - élete főműve, és a maga után hagyott űr egyik legfájóbb kérdőjele, hogy ki lesz az az ember, aki meri venni a bátorságot, folytatni az összkiadást. Mégis, ha egyetlen művel, felvétellel kellene megmutatni, ki is volt ő tulajdonképpen, akkor a néhány éve írt karácsonyi variációit [https://www.youtube.com/watch?v=Fh4PZ__yCX0] említeném, amit csak úgy, mellesleg komponált.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

18:00 : Budapest
Erkel Színház

Billy Elliot - A musical

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Joyce DiDonato
Il Pomo d'Oro Zenekar
HÄNDEL: Jephta - No. 20: Scenes of horror, scenes of woe, HWV 70
LEO: Andromakhé - Prendi quel ferro, o barbaro!
DE CAVALIERI: La rappresentatione di anima e di corpo - Sinfonia
PURCELL: g-moll chaconne, Z. 730
PURCELL: Dido és Aeneas - When I am laid in earth (Dido búcsúja), Z. 626
HÄNDEL: Agrippina - No. 87: Pensieri, voi mi tormentate, HWV 6
GESUALDO: Tristis est anima mea
HÄNDEL: Rinaldo - Lascia ch'io pianga mia cruda sorte, HWV 7a
PURCELL: Az indián királynő - They tell us that You mighty powers, Z. 630
HÄNDEL: Zsuzsanna - Crystal streams in murmurs flowing, HWV 66
ARVO PÄRT: Da pacem Domine
HÄNDEL: Rinaldo - Augelletti, che cantate, HWV 7a
HÄNDEL: Ariodante - Dopo Notte
A mai nap
született:
1913 • Gyurkovics Mária, énekes († 1973)