vissza a cimoldalra
2019-04-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Társművészetek (1300)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (23)
Erkel Színház (9939)
Pantheon (2341)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4337)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (163)
Kolonits Klára (1093)
Élő közvetítések (7829)
László Margit (195)
Milyen zenét hallgatsz most? (25018)
Balett-, és Táncművészet (5793)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1640)
Franz Schmidt (3313)
Operett, mint színpadi műfaj (3886)
Thomas Hampson (266)
Charles Gounod (221)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Simándy100 – Simándy Józsefre emlékeztek Szegeden
Operatikus, 2016-09-16 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

Simándy József emlékkoncert Szeged Erősen kötődött Szeged városához Simándy József pályája. Ezért aztán a város és a színház szeptember 10-én külön ünnepséget szervezett a nagy tenor közelgő 100. születésnapja alkalmából.

Délután a Városházán idézték föl emlékét. Az önkormányzat nevében Solymos László alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Simándy Józsefné Jutka asszony mondott köszöntőt. Gyémánt Csilla a Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke idézte föl a pálya fontosabb eseményeit. Simándi Péter személyes hangnemben emlékezett édesapjára. Polner Zoltán szegedi költő két szonettjét Pataki Ferenc mondta el – csakúgy, mint az esti hangversenyen. Mit szólna Simándy József a mai operajátszásunkhoz? – tette föl a kérdést Gyüdi Sándor.

A színház főigazgatója szerint a zenekarokkal alighanem elégedett volna, a nagyon modern rendezésektől valószínűleg idegenkedne, az énekesek között pedig bizonyára lenne olyan, aki tetszene neki, másokat kritizálna. (Ezeket a feltételezéseket a magunk kritikai érzéke szerint volt alkalmunk ellenőrizni az esti emlékhangversenyen.) A beszédek emelkedett hangneme méltó volt Simándyhoz, ám hiányoltuk, hogy nem kérték föl a városnak azt a két muzsikusát, akik többször is együtt léptek föl az ünnepelttel: Gyimesi Kálmán baritonistát vagy Pál Tamás karmestert.

Este fél 7-kor vándorkiállítás nyílt a színház előcsarnokában, amely Budapesten csak később lesz látható. A fényképanyag rendkívül gazdag. Részletesen bemutatja Simándy gyerekkorát, több felvétel látható inaséveiről, magánéletéről. Sok, általam soha nem látott szerepképet is tartalmaz. Különösen szuggesztívek a szegedi Carmen dokumentumai, ugyancsak szegedi Turiddujáról készült fotográfia nagy ritkaság. Egy régi, szegedi Carmen felvétel előtt állva, egyre erősebb rossz érzés kerített hatalmába: milyen kár, hogy Don Joséját nem láthattam színpadon! Legalább olyan értékes, az az adatbázis, amely Simándy szerepeit listázza, megjelölve, hányszor énekelt az adott operában, hol debütált és mikor lépett föl benne utoljára. Ugyanilyen lista van koncertszerepléseiről is. A kitűnő anyag - melynek egyik összeállítója Simándi Katalin - fényképalbumért kiált.

Ki ne tudná hősünkről, hogy az Operaház kórusában énekelt, amikor Vaszy Viktor szólistának szerződtette Szegedre? A Carmen Don Joséját osztották rá, meg is tanulta, ám végül váltótársának betegsége miatt színpadi próba nélkül be kellett ugrania. A debütálás nem sikerült rosszul, szép sikert aratott, és a Virágáriát meg is kellett ismételnie. Két évet töltött Szegeden, elénekelte a Tosca Cavaradossiját és Grickót A szorocsinci vásárban. A Bohémélet Rodolfóját visszaadta, nem szerette a szólamot, ellenszenvesnek találta a figurát.

Hamar fölfigyelt rá az Operaház, el is rabolták, de később rendszeresen vendégszerepelt Szegeden. 1959-ben az ő Hunyadi Lászlójával indult újra a Szabadtéri Játékok. A Dóm téren 1978-ig még 10 nyáron énekelt, Bánk bánt, Manricót, Murat nagyvezírt a Brankovics Györgyben, a Fidelio Florestanját, és Kodály Psalmus hungaricusát.

Szegeden énekelte utoljára Bánk bán teljes szerepét (1980-ban kedves partnere, Moldován Stefánia jubileumán) és itt öltött magára utoljára jelmezt: 1986-ban a színház újranyitásakor ismét a Bánk bán volt műsoron, a II. felvonás 1. képe.

A városban nemzetközi énekverseny is őrzi nevét, ennek elődjén, a Szegedi Ősz elnevezésű vetélkedőn még ő volt a zsűrielnök. A város emléktáblát állított neki a színház előcsarnokában, a plakett Fritz Mihály alkotása. Ugyanezt a plakettet kapták meg az esti hangversenyen többen is, akik sokat tettek emléke ápolásért. Azon kicsit meglepődtünk, hogy a Simándy Emlékplakett első kitüntetettje a Simándy-család lett.

A koncerten Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház volt főigazgatója, Kiss B. Atilla operaénekes, Pitti Katalin operaénekes, Pál Tamás karmester, Temesi Mária, a Szegedi Tudományegyetem Magánének Tanszékének vezetője és Kerek Attila (az énekversenyek szervezője) emlékeztek Simándy Józsefre. Fölléptek a róla elnevezett énekverseny győztesei és a Simándy-díj kitüntetettjei is, a Szegedi Szimfonikus Zenekart Gyüdi Sándor vezényelte.

Simándy József emlékkoncert Szeged

Nem illene az alkalomhoz, ha a koncertről tényleges kritikát írnék. Mindössze két jelentős művészi élményben volt részünk. Az egyiket egy kivetített tévéműsorban azok az általam ismeretlen filmfelvételek jelentették, amelyek nagy szerepeiben mutatják Simándyt. Nem tudtam, hogy 1953-as Bánk bánjától is van képfelvétel, az 1962-es Dóm téri áriarészletet ismertem, tőle hangilag ez a legjobb. Szintén elbűvölt A trubadúr Strettájának színházi felvétele, vagy a Dalolva szép az élet c. film részlete, ahol az eredeti, Egressy szöveggel énekli a Hazám, hazámat. Milyen kár, hogy ezekből csak pár másodpercet mutattak, milyen jó volna, ha kiadnák őket!

A másik lelkesítő szám László Boldizsár Celeste Aidája volt. Koncentrált, fényes hangon, fűtötten, hajlékonyan énekelte el nekünk Radamest, a magas B-k nagyszerűen szóltak. Gyüdi Sándor délutáni kérdésre a válasz (Simándyt idézve): „ Hát, valahogy így!” Aki hallotta, el tudja képzelni, milyen Bánk bán lesz októberben ugyanezen a színpadon.

Igazodási pontként végül teljes egészében levetítették az 1986-os szegedi Hazám, hazámat. Az ária egységes vonalvezetés mellett is tele van nüanszokkal, fájdalom és hazaszeretet egységben szólal meg. A 71 éves művész kitűnő hangi állapotban és művészi erejének teljes vértezetében állította elénk Erkel remekmívű operaslágerét.

Hát, ezért szerettük annyira!

Az emlékezők rutinszerűen elmondták, hogy visszavonulása után a Zeneakadémia tanára lett. Arról most nem beszélt senki, hogy növendékei többségének véleménye szerint nem volt jó tanár. Nemigen tudta elmagyarázni nekik, mit csinálnak rosszul, hogy énekeljenek. Miközben ő még akkor is kitűnően, nagyszerű technikával énekelt. A leghasznosabb az volt, amikor előénekelt, megmutatta nekik, hogyan kellene csinálni.

Alighanem ő is azok közé az ösztönös zsenik közé tartozott, akik nem tudták pontosan, hogy mit is csinálnak. Technikájuk nem tudatos fejlesztés eredménye volt. Hogy egy másik Jóskát említsek: Gregor is ugyanilyen volt, ő sem tudott tanítani. „Ha tetszik, amit csinálok, gyere el, hallgass meg és lopd el” - szokta mondani.

Ám hallottam két fajsúlyos, ellenvéleményt is. „Simándy jó tanár volt, csak nem kezdőknek! – mondta Moldován Stefánia. - Amikor én megkaptam Beethoven ős-Fideliójának címszerepét, nagyon féltem tőle, mert az sokkal hosszabb és nehezebb, mint a későbbi változat. Akkor följártam Simándyhoz és megtanította nekem a férfilégzést, és nagyon sokat segített, hogy meg tudtam csinálni a szerepet.”

Hasonló véleményt hallottam Berkes Jánostól. A kitűnő lírai tenor már elvégezte a Zeneakadémiát, az Operaház tagja volt, de állandó gondjai voltak a magassággal. „Nekem nagyon sokat segített. Énekeltem neki, skáláztunk, és egyszer csak megállít, - sose a magasságon, hanem lejjebb - ez nem jó, ezt máshogyan formáld! Kitűnő füle volt ahhoz, hogy melyik hang nincs jó helyen! Nagy szerepe volt abban, hogy a felső regiszterem is biztos lett!”

Simándy József emlékkoncert Szeged

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Varga Zsuzsanna (oboa, oboa d'amour), Ruskó Rózsa (fuvola), Farkas András (tenor), Riho Noma, Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"Hangulat Extra"
J.S. BACH: G-dúr triószonáta, BWV 1039
J.S. BACH: Wie schön leuchtet der Morgenstern, BWV 1 - Ária, No. 5 (Unser Mund und Ton der Saiten)
HÄNDEL: g-moll triószonáta, HWV 393
J.S. BACH: F-dúr prelúdium és partita, BWV 833
J.S. BACH: a-moll minor partita - részletek
J.S. BACH: Liebster Gott, wenn werd ich sterben?, BWV 8 - Ária, No. 2 (Was willst du dich, mein Geist, entsetzen)

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Liszt Ferenc és a Schumann-házaspár"
SCHUMANN: Mirtuszok, op. 25 – 1. Widmung (Ajánlás)
SCHUMANN: Liederkreis, op. 39 – 12. Frühlingsnacht (Tavaszi éj)
SCHUMANN: Asszonyszerelem, asszonysors, op. 42 – 2. Er, der Herrlichste von allen (Ő, a legtökéletesebb)
Fenyvesi Gabriella (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
SCHUMANN-LISZT: Liebeslied (Widmung)
Kocsis Bálint (zongora)
Clara SCHUMANN: Dalok Jucundéból, op. 23
Topolánszky Laura (ének), Szabó Ferenc János (zongora)
SCHUMANN: C-dúr fantázia, op. 17
Demény Balázs (zongora)
Bevezetőt mond: Eckhardt Mária

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Konzis koncertek - Versenygyőztesek"
VIVALDI: C-dúr mandolinverseny, RV 425
Oláh Vilmos (gitár)
Közreműködik: Bogdányi Roland (gitár)
MOZART: 3. (G-dúr) hegedűverseny, K. 216 – 3. Rondeau. Allegro
Kóbor Éva (hegedű)
BOTTESINI: 2. (h-moll) nagybőgőverseny – 2. Andante, 3. Allegro
Puporka Jenő (bőgő)
MOZART: „Là ci darem la mano” – Don Giovanni és Zerlina kettőse a Don Giovanni 1. felvonásából
Halász Gergely, Dolhai Luca (ének)
CSAJKOVSZKIJ: Pezzo capriccioso, op. 62
Donáczi Cseperke (cselló)
Jazz-standardek feldolgozásai és jazz-improvizációk
A Jazz Tanszak növendékei
Nagy Emma Zenekar: Nagy Emma (ének), Kapolcsi-Szabó Levente (zongora), Kuti Laura (basszusgitár), Virág Benedek (gitár), Majsai Roland (dob)
Thorpe Gáspár Quartett: Thorpe Gáspár (gitár), Csikós Áron (dob), Nikola Bugarcic (basszusgitár), Kun Bálint (percussion)
Közreműködik a Bartók konzi szimfonikus zenekara
Vezényel: Dubóczky Gergely

19:00 : Budapest
Duna Palota

Almira Emiri (zongora), Vámosi-Nagy Zsuzsa (fuvola)
BARTÓK - PAUL ARMA: Magyar paraszt dalok fuvolára és zongorára
KODÁLY: Meditáció
ZOMBOLA PÉTER: Változó változatlan
SCHUBERT-LISZT: Szerenád
DOHNÁNYI: Ária fuvolára és zongorára
LISZT: E-dúr Legenda
BORISZ PIGOVAT: Lule Bor (Hóvirág) - albán népdal
PAOLO MARZOCCHI: Moj e vogel si floriri (Te kis aranyos) - albán népdal
FARKAS FERENC: Bihari román táncok fuvolára és zongorára

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Rőser Orsolya, Németh Judit, Balczó Péter, Kálmándy Mihály (ének)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: Vásáry Tamás
BEETHOVEN: Fidelio – nyitány, op. 72
BEETHOVEN: 3. Leonóra – nyitány, op. 72b
BEETHOVEN: 9. (d-moll) szimfónia, op. 125

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sümegi Eszter, Ulbrich Andrea, Brickner Szabolcs, Cser Krisztián
Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Nemzeti Énekkar
Karigazgató: Somos Csaba
Vezényel: Kobajasi Kenicsiró
VERDI: Requiem
19:00 : Salgótarján
Zenthe Ferenc Színház

Operát az Operából! – Belföldi turné
'Puccini Itáliája' operagála
Koncertszerű előadás

19:00 : Pécs
Kodály Központ

A PTE Zsolnay Vilmos Fúvószenekar hangversenye

19:00 : Szombathely
Bartók Terem

Miklósa Erika
Savaria Szimfonikus Zenekar
BACH: III. Brandenburgi verseny, G-dúr, BWV 1048
BOCCHERINI: D-dúr divertimento – Éjjeli őrjárat Madridban
GRIEG: Holberg-szvit op. 40
HÄNDEL: Szerelmi mámor „Il delirio amoroso” HWV 99
A mai nap
történt:
1932 • A Székely fonó bemutatója (Budapest)
született:
1875 • Huszka Jenő, zeneszerző († 1960)
1967 • Lukács Gyöngyi, operaénekesnő